Ha van egy fogyatekos testverem, a szulok halala utan kotelezhetnek arra,hogy en legyek a gyamja?

#50, te tipikusan az a hozzászóló vagy, akinek lövése nincs, milyen egy fogyatékossal (értelmi sérülttel) együtt felnőni. Végig nézni a primitív gusztustalankodásait, megtapasztalni, hogy senki nem akar veled barátkozni, hogy nem hívhatsz vendégeket, cserébe folyton csúfolnak, és te vagy a "falu bolondjának" a testvére, akin lehet röhögni. Bukdácsolsz az iskolában, mert minden erődet leköti az, hogy ezt a szégyen rejtegesd.

Aztán évekig mászkálsz terápiákba.

De ha ennyire nagylelkű vagy, az intézetek tárt karokkal fogadják az önkénteseket.

És lepontozhatsz. Lesz*rom.

Érintett szülőként elmondom, és ahogy a környezetemben látom, az én hozzáállásom a többségé is, hogy nem akarnám, hogy az egészséges testvér gondozza a halálom után a "beteget" (a fiam középsúlyos-súlyos értelmi sérült)... Annyira nem, hogy az se tetszene, ha ő maga akarná vállalni. Teljes életet szeretnék a lányomnak.

Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy a gyerekeimnek sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb otthona, gyerekkora van (mindkettőnek), mint pl. nekem volt alkoholista szülők mellett. Minden embernek és minden családnak megvan a maga "keresztje", és mindenkinek lenne mit mondania a pszichológusnak a szüleiről. :D Azzal a helyzettel kell dolgoznunk, ami van, abból kell kihoznunk a legjobbat és akár fejlődni is általa. Vannak ennél sokkal nehezebb, szomorúbb helyzetek, rögtön a tág családunkban is. A gyámügy hozzánk szeretne helyezni egy 3 éves rokon kislányt, valószínűleg vállaljuk is (ez sem kötelező), és sajátunk is lesz még. :)