Kötelezhetik lakás eladásra?

19: Elég bután tudsz hazudni.

Ha az ügy folyamatban van, akkor honnan lehetne tudni, hogy a bíró miképpen dönt?

Két egyforma ügy nincs.

A tulajdon megszüntetésére irényuló perben a bíróság csak akor fog érdemi döntést hozni, ha más lehetőség nincs.

Már pedig az eladás éppen olyan eredménnyel jár, hogy megszűnik a közös tulajdon azon fél számára, aki azt tehernek érzékeli.

A megszüntetés formái közül, kógens szabály, hogy a legvégső esetben lehet az árverést választani, akkor, ha más mód végképp nincs. Az ilyen meg elég ritka.

Az, hogy esetedben, már ha nem kamuzol, így dönt - esetleg - a bíróság, még nem következik az, hogy más esetben is így döntene, sőt.

"Mert olyan nincs, hogy az 1/4 tulajdonosa IS ott akar lakni (mondjuk a fele tulajdonos mellett) és a lakás nem megosztható?"

Ha nem megosztható, akkor miért akarna ott lakni az egy negyed tulajdonrészével?

Akkor húzzon onnan és kérjen túlhasználati díjat a másik tulajtól. Vagy adja el, de nem kényszerítheti a negyed rész a háromnegyedet az értékesítésre.

Rosszul hazudok. Ezért nem is szoktam. Szükségem sincs rá.

A bíróságra a kereset úgy lett beadva, hogy kérelem közös tulajdon megszüntetésére, árverés útján.

Nyilván az ítéletben majd lesz valami. Nem írtam, hogy az árverést ítélte a bíró. Biztos van más mód, volt is erre (tulajdon megváltásra egyik vagy akár másik irányba akár) kísérlet egyezségre, amit a másik fél teljesen elutasított. Tehát sem eladni, sem kifizetni nem szeretne. Lakni szeretne, mindkettejük tulajdonrészében. Ezért indult ez a bírósági eljárás. Majd értesítelek, ha lesz ítélet:)

(Reményeim szerint az eljárás során az alperes meggondolja magát és mégis hajlik majd vagy a kifizetésre vagy eladja az ő tulajdonrészét. Nyilván mindkét félnek ez lenne a jobb. De ha egyszer nem hajlandó, akkor van az árverés.)

"hogy kérelem közös tulajdon megszüntetésére, árverés útján."

LOL. :)))

Utoljára mondom, ilyen nincs.

Közös tulajdon megszüntetése iránti keresetet lehet beadni. Aztán a bíró első kérdése az lesz, hogy a felperes megpróbálta-e értékesíteni a tulajdonrészét. Ha erre a válasz az, hogy nem, akkor a kereset el lesz utasítva.

Ezt írtam. A kereset a közös tulajdon megszüntetésére irányul, árverés útján. Aztán majd amit a bíró ítél. Ha a másik fél nem hajlandó sem eladni, sem megvenni a másik részt, akkor árverés.

Ugyanarról beszélünk.

Te nem tudod, honnan is tudnád, de létezik olyan, hogy keresethez kötöttség elve.

Ez annyit jelent, hogy a bíró csak a keresetben lévő dologban dönthet. Ez a te esetedben azt jelentené, hogy a bírónak arról kell döntenie, hogy az ingatlan el legyen-e árverezve, vagy sem.

Azonban a bírókat kötik un. kógens (kötelező érvényű, nem mellőzhető) szabályok, ami itt pl. azt jelenti, hogy tulajdon megszüntetésére irányuló perben árverést csak abban az esetben rendelhet el, ha más megoldás nincs.

Ez - a keresethez kötöttség - viszont a bírót abban korlátozná, hogy az ügyben szakszerűen eljárjon, tehát hogy vizsgálja a más lehetőségeket.

Magyarán: A bírót nem lehet a keresetben arra utasítani, hogy árvereztessen el egy ingatlant. Esetedben viszont ez történik, ezt írod.

Itt valami nem kerek, de a legnagyobb baj az, hogy sok esetben úgy adtok tanácsot, hogy azzal ártani fogtok, vagy legalábbis, ennek esélye megvan és ez meredek dolog, mert ide sokan azért látogatnak, mert nincs pénzük ügyvédre, jogtanácsosra és a ti szavaitokat nem ritkán kp-nek vehetik.

Biztosan. Nálad nyilván mindenki silányabb. Meg ugat.

Nem szoktam hozzád hasonló típusú mérgező, fölényeskedő és pláne ordenáré emberekkel leállni vitázni. Még beszélgetni sem. Egyrészt mert nekem, bár nem jogász, csak közgazdász, de volt gyerekszobám és ilyen stílust az én szüleim nem engedtek volna meg senkivel szemben. Sőt a saját fiamat is nyakon verném egy ilyen megnyilvánulásért, ha kinyilvánítja egy vadidegennek, hogy sötét és ugat. Hát édesanyád, amelyik ilyen tahót nevelt. Illetve mert nem mérgezem magam. Maradjatok a saját fajtáitokkal, ha ettől vagytok boldogok. Nekem hálisten nincs erre szükségem. További minden jókat!