Támogatná, hogy minden felnőttnek az egyetlen saját tulajdonú, lakócélú ingatlana illeték és adómentes legyen, de minden továbbin sokkal nagyobb illeték és magas, rendszeres adó legyen?
Ez biztos, hogy normalizálná az ingatlanok árait, visszafogná a befektetési célú felvásárlásokat (ezeknek nagyban köszönhetőek a magas árak, az alacsony lakáspiaci kínálat). Könnyítené azoknak a helyzetét, akik saját, lakócélú ingatlant akarnak vásárolni.
A szabály arról is szólna, hogy gyerekek nevére nem lehetne ingatlant vásárolni, átíratni. De örökölhetnének.
Az egyetlen saját lakóingatlan viszont akárhányadik tulajdon lehet időben (tehát, nem csak az elsőre vonatkozna), illetékmentes és adómentes.
Cég nevén lévő, amúgy lakható ingatlanokat is automatikusan magas adó terhelné, mert nyilvánvalóan ezek befektetési célú ingatlanok.
A cég által aktívan használt irodákat, üzlethelyiségeket nem érintené a szabály.
Biztos, hogy heves vitákat fog generálni, de a kérdésnek nem ez a célja.
Ezért itt van néhány ellenérv és az azok elleni érvek:
*
Ha nekünk van egy örökölt ingatlanunk és nem akarjuk eladni, akkor minek fizessük az adót?
Ha nekünk van nyaralónk, üres telkünk, akkor ezek után fizessünk egy rakás pénzt?
Ha valaki olyan nehéz helyzetben van, hogy nem tud többet fenntartani azon az ingatlanon kívül amiben lakik, akkor a többit el tudja adni, így megszabadul a költségektől. Vagy ki lehet adni, hogy ezzel fedezze az adót és a költségeket. Még a nyaraló is kiadható, szezonálisan, ha a tulajdonos és családja ritkán tartózkodik ott.
Vagy írassa a házastársa, élettársa nevére a másikat, például az örökölt lakóingatlant, így egy családban maximum két ingatlan lehetne. De több nem.
*
Én több lakást adok ki, akkor ilyen szabály miatt legyen kevesebb a bevételem?
Ha kevés a haszon a kiadott lakásokon, akkor másba is lehet fektetni.
*
Én bérlő vagyok és tartok attól, hogy ezt az adót beépítik az áraikba a lakáskiadók.
A tapasztalatok alapján a lakáskiadók enélkül is mindig elkérik azt a maximális összeget, amit a bérlők még éppen hogy megfizetnek.
*
A gyerekeim nevére vettem ingatlanokat. Egy ilyen szabály tönkre tenné a jövőjüket.
Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy a gyerekei számára tud venni ingatlant (ami helyes és jó dolog), az később is megteheti, amikor a gyerek 18 éves lesz.
A gyerek nevére egyébként gyakran azért íratnak ingatlanokat, hogy így kerüljék el a végrehajtást, vagy a lefoglalást.
Az az egyetlen egy ingatlan, amelyben az egész család lakik, az védett lenne, még egy csaló, vagy tartozó cégvezető esetében is, ennek védelmében is készülne egy szabály. Hiszen a vázolt szabálynak eleve az a célja, hogy lehetőleg egy magyar se legyen földönfutó, mindenkinek legyen hol laknia, mindeki meg tudja fizetni azt az egy otthont, ahol élni szeretne.
válasza:Mennyi gazdasági és ingatlankereskedelmi ismereted és tapasztalatod van? Csak mert nagyon nem vagy tisztában a helyzettel, se az alapokkal.
A kiadó lakások kis hányada tartozik "komoly ingatlan bérbeadók"-hoz, a többség kisemberek örökölt lakása, befektetése, összeköltözés után üresen maradt tulajdona stb.
Bérlők helyzete nem javulna, hisz amit ki akartak adni, azt kiadták, vagyis piacon van; e mellett pedig még az adó mértékével nőnének a bérletek árai is.
Svédek anno meglépték, hogy maximalizálták a bérleti díjakat, aminek az lett a következménye, hogy alig épültek bérházak, sok korábbit inkább eladtak. Ergo most emiatt van ott lakáshiány.
A törvények alkotóinak mennyi gazdasági, vagy ingatlanpiaci ismeretei vannak? Jogászok írják a törvényeket. Ugyanúgy vannak tanácsadóim, mint nekik. Jó tanácsadók, akik a releváns szakmákban dolgoznak. Velük beszélgettem erről.
Valóban, az extra ingatlantulajdonok kisebb része van kiadva. Nagy részét tartogatják. Ez ösztönözné őket arra, hogy kiadják, vagy ha nem, akkor eladják valakinek, aki lakna benne. A bérlők helyzete javulna, mert több kiadó ingatlan lenne.
Ez nem bérleti díj maximalizálás. Ez teljesen más. Sokkal reálisabb és ésszerübb megoldás, ami a probléma gyökerét kezeli.
Megértem az aggályokat, egy ilyen kérdésben az emberek többsége szélsőségekben kezd el gondolkozni. Ha több ingatlanja van akkor azonnal arra gondol, hogy őt egy ilyen szabályrendszer tönkretenné és a részletek ismerete nélkül ellenséges álláspontra helyezkedik. Korántsem tenné tönkre őket. Annyira avatkozna csak be a szabályrendszer a piacba, hogy egyensúly legyen.
válasza:Honnan vannak ilyen jó értesüléseik a kiadatlan ingatlanokról? Ha valaki csak időlegesen használja a második ingatlanát, az nem tudja kiadni; aki meg csak kiküldésre megy, az nem adja ki, hogy használhassa, amikor visszalátogat, s nem akarja, hogy tönkretegyék a cuccait.
Az én lakásomról is állították már szomszédok, hogy lakatlan, mivel csendes vagyok, s olyankor járok el, amikor nem igazán látnak.
válasza:Kedves előző előtti, nem érted pontosan, mert csak egy saját ingatlan lenne teljesen illetékmentes (az az egy, ahová be vagy jelentve, hogy ott laksz), adómentes, díjmentes minden szempontból, de az azon felüli ingatlanokat már adó terhelné.
Ahol laksz (ami a szomszédaid szerint lakatlan), oda be vagy jelentve, tehát hivatalosan ott laksz, ezért adó és illetékmentes. Kiskapu, hogy ha van házastársad, élettársad, akkor az ő nevén is lehet egy, esetleg őt oda jelentitek be, a másikba. Ez egy családon belül 2 ingatlan maximum (ezt a kérdésben írtam).
Kedves előző, egy részét érted, de itt az is fontos, hogy ha egy családon belül van 2 ingatlan, ami még életszerű (ahol laknak + 1 nyaraló, vagy +1 örökölt ház, azaz a házastársak nevén 1-1), akkor az még elfogadható legyen.
Ennek egy átlagember biztos, hogy örülne, mert az ingatlantulajdonosok túlnyomó többségnek csak 1 ingatlana van (vagy akinek még nincs, annak 1 lesz), ahol lakik és az minden szempontból ingyenes lenne.
A befektetők inkább csak a hangos kisebbség (nyilván itt is), akik bár a lakásállomány nagy szeletét birtokolják (nem ritka közöttük az, akinek több 10 ingatlana van), nekik is csak 1 szavazatuk van.
Mert ha politikai szempontból nézzük, bármelyik párt vezeti be, tarolni fog vele, mert az 1 ingatlanos többség (vagy akik terveznek saját ingatlant vásárolni, ők is sokan vannak) sokkal több szavazatot hoz, mint amennyit az ingatlanbefektetők elvisznek.
Ez rendezné az ingatlanpiaci problémákat és később lehetne lazítani, folyamatosan szabályozni a befektetésben lévő és a piacra kerülő ingatlanok számát úgy, hogy a többségnek jó legyen. A befektetőknek sem rossz, hiszen megvan az extra profitjuk.
Azt jól látod, hogy bizonyos szintű szabályozás mindenképpen kell. Nem csak a lakáspiacon.
Hogy szemléltessem, a videokártya piacon nagy problémát okoznak a bányászok, akik felvásárolják a kártyákat, ezért most már az égben vannak az árak, egyes videokártyák hiánycikknek számítanak (nem chiphiány okozza, mert a notebookokba van elég videochip).
Másik szemléltető példa, hogy már egyre több területen jelennek meg a scalperek, a konzolokat, márkásabb cipőket, ruházati cikkeket, bármit felvásárolnak nagy mennyiségben, hogy a mesterségesen generált hiánnyal felverjék az árakat és utána drágábban adják el a termékeket. Lassan minden árucikket érinteni fog a scalperek tevékenysége, még az élelmiszeripari alapanyagokét is.
Hogyan jönnek ide a bányászok és a scalperek, miféle zagyvaság ez már megint? Nem zagyvaság. Az ingatlanpiacon is vannak scalperek (megvesz többet, ül rajtuk évekig, majd mindet eladja többszörös áron, ez a scalping). Egy olyan jelenség, ami mindenkit érinteni fog és kezelni kell.
Tudom, kereskedők már több 1000 éve léteznek.
A scalper nem kereskedő, hanem spekuláns, aki hiányt, magas árakat generál és ebből húz hasznot.
A kereskedő megveszi a terméket és rövid távon el is adja, szolid haszonnal, közben segíti a termékek fogyasztóhoz kerülését. A kereskedő hasznos, a scalper káros minden szempontból (kivéve a saját szempontjait).
Ha eladásra szánt ingatlant építtet és az állam ebben támogatja úgy, hogy pénzt ad neki, az nem biztos, hogy jó hatással lesz az ingatlanpiacra, ezért ez nem jó ötlet. Az így épülő lakások is a spekulánsoknál kötnek ki.
válasza:Kérdező, Magyarországon pont az a probléma, hogy nem mobilis a lakosság, munkaerő; saját ingatlan röghöz kötés, kiszolgáltatottabbá teszi a munkavállalót. Sokan nem tudják rendesen karbantartani az ingatlanjaikat, amivel sok energiát, ezáltal pénzt, pazarolnak, s egyre drágább és drágább lesz ezek kijavítása.
Ha tilos lenne a több magáningatlan, akkor sem lenne jobb helyzetben az, aki lakást keresne, mivel a bérlakások eltűnnének, míg az építőanyagok, tervezés, kivitelezés, telekárak maradnának, mivel nem csak azért magasak a költségek, mert nagy a fizetőképes kereslet..
Nem arról szól, hogy tilos lenne a több magáningatlan, hanem hogy az egy saját lakhatási tulajdonon (általánosan mindenkién) sokat könnyítenének, a többit terhelné több adó.
A bérlakások nem tűnnének el, mert az adót meg tudnák fizetni a lakáskiadók. Legfeljebb azoknak lenne ráfizetés, akiknek csak úgy áll üresen, de erre van kiskapu, családon belül +1 ingatlanig.
Azért kellene az adó mértékét folyamatosan szabályozni, hogy az egyensúly megmaradjon.
A mobilitás kérdése már összetettebb. Aki eleve Budapesten, vagy vonzáskörzetében él, az van a legjobb helyzetben, közelről ingázik. A keleti régiókból a legtöbben inkább külföldre járnak dolgozni (gyakori, hogy végleg letelepednek).
Ha már országon belül lakhelyet váltanak, akkor ha lehet, akkor hitelből teszik, mert inkább egy banknak fizetnek, mint a bérbeadónak (ezt nevezhetjük fizetőképes keresletnek, de kicsit így sántít ez a meghatározás, mert többnyire nagy hitellel fizetőképesek az emberek).
válasza:Ha lenne rá adó, azt tovább hárítanák a bérlőkre.
Egyetemisták vagy kiküldetésben lévők lennének nagy gondban, hisz ha kollégiumot nem kapnak a hallgatók, akkor muszáj albérletbe menniük, ha meg akarják kezdeni a tanulmányaikat. Ingatlan megvételére nem lenne pénzük, hitelt nem kapnának, de ha mégis, akkor meg a futamidő végéig ahhoz a lakáshoz és településhez lennének kötve.
Nem látnák kárát a bérlők és ennek több oka van.
Ha a bérbeadó egy, a saját lakhatását biztosító ingatlanán kívüliekért csak az említett átalányadót kellene fizetnie, akkor ha kiadja, akkor ugyanúgy megél belőle, mint azok, akik addig is kiadták.
Ez az egyik lényeg, mert az alapcél az, hogy hasznosítva legyenek az ingatlanok és így valósulhatna meg.
Az igaz, hogy az adóterheit a piac mindig áthárítja a vevőkre. De előfordulnak esetek, amikor még az adó és az infláció által indokoltnál is nagyobb mértékben nőnek az árak. Látható, hogy bérbeadók a kereslethez arányítják a bérleti díjat. A covid lockdown idejéig már olyan mértékűre nőttek rövid idő alatt a bérleti díjak, hogy az a valósnál sokkal nagyobb mértékű adókulcsot feltételezett volna (ha úgy gondolkoznánk, hogy az adótól függenek a bérleti díjak). Ennek az volt az oka, hogy kevesebb bérbeadandó ingatlan volt, mint bérlő. Bárki könnyen talált bérlőt egyre drágábban, mert a bérlők sorban álltak. Ez a lockdown kezdetével valamelyest enyhült (az Airbnbsek a piaci átlagárnál olcsóbban megjelentek a hosszú távú bérleti piacon), de még mindig több volt a bérlő, mint a bérbeadó.
Ha úgy működne a piaci szabályozás, hogy a kínálat a kereslethez igazodjon, akkor már reális bérleti díjak lennének és a bérbeadóknak még így is megérné kiadni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!