Magyarországon is előfordulhat precedensre való hivatkozás?

HOl olvastál, és konkrétan mit????

Magyarországon nincs ilyen! Az angolszász jogrendszer alapul ezen.

Erre gondoltál???

[link]

A lényeg az utolsó mondatban! :))

" Izgalmas, de a peres feleknek olykor frusztráló jogászi feladat lesz majd annak kifejtése, hogy egy-egy, látszólag releváns precedens miért nem alkalmazható mégsem."

1. Valóban bevezettek egy korlátozott precedensrendszert. Jogilag elég értelmetlen megoldás, ezt Baka András, a Kúrai (korábban Legfelsőbb Bíróság) korábbi elnöke is megfogalmazta.

2. A lényeg, hogy a Kúria, mint a legfőbb bírói fórum által közzétett döntésektől nem lehet eltérni jogkérdésben. Ha valamelyik alsóbb fokú bíróság ettől eltérne, jogorvoslattal lehetne élni.

3. Fontos, hogy ez korlátozott rendszer, tehát a bíróság nem térhet el precedenssel a jogszabályoktól, újat sem alkothat.

4. A korlátozott precedensrendszer miért veszélyes? Lényegében ott lesz jelentősége, ahol a törvény olyan kifejezéseket használ, amelyek alapos értelmezésre szorulnak. Ezt nyilván a bíróság jogosult értelmezni. Pl. a személyiségi jogoknál. Ott van pl. hogy a közéleti szereplők személyiségi jogait alacsonyabb fokozatú védelem illeti meg, mint egy átlag személyét, de csak a közéleti szereplésével kapcsolatban. A törvény nem mondja meg, hogy ki a közéleti szereplő. Ezt a bíróságok értelmezik, jogkérdés így, hogy ki a közéleti szereplő. Az elfogadott bírósági álláspont az, hogy közéleti szereplő, akinek a tevékenysége a közéleti, politikai társadalmi kérdésekben véleményformáló vagy az állam közhatalmát gyakorolja. Így közéleti szereplő a politikus, bírók, rendőrök stb. Így egy politikust simán le lehet szégyeníteni nyilvánosság előtt. Szemben egy átlag emberrel, ott ugyanezt nem lehet megtenni. Ennek az oka az, hogy aki közéleti szereplésre vállalkozik, az tudja, hogy ennek milyen kockázatai vannak és ő maga ezt tudatosan vállalja fel a közvélemény befolyásolása érdekében. E logika alapján a közéleti szerelőt a közéleti tevékenységével kapcsolatban alacsonyabb fokú védettség illeti meg, mint egy magánszemélyt. Ugyanakkor teljes védelmet élvez a magánélete. Pl. így egy politikust sem lehetne gúnyolni amiatt, hogy pl. (csak egy elméleti példa) a felesége korábban prostituáltként dolgozott. Jelentős kérdés, hogy hol van a közélet és a magánélet között a határ. Ezt is a bíróságoknak kell meghatározni, mert a törvény nem tudja megtenni. Így pl. kérdés, hogy Szájer ügyben a szexuális irányultsága és hogy meleg orgián vett részt, az közéleti vagy magánéleti körbe tartozik-e. Alapvetően hogy kinek milyen a szexuális irányultsága, az magánügy. Ugyanakkor, ha egy politikus a politikai nézeteivel melegek ellen lép fel, olyan törvények kialakításában működik közre, amely a melegek ellen szól, és így derül ki, hogy ő titokban homoszexuális, akkor lehet úgy is érvelni, hogy ez közéleti kérdés. Közéleti kérdés, mert a politikai, közéleti tevékenységével, az ott megvallott elveivel teljesen ellentétesen éli a magánéletét. Ez pedig hitelteleníti.

5. Az előző pontban ismertettem, hogy milyen esetkörben van jelentősége annak, hogy a bírók hogyan értelmezik a jogot. A korlátozott precedensrendszer itt lép be. Ismerni kell a bírósági szervezetrendszert is. A bírákat szakmai felvételi vizsga alapján veszik fel fogalmazónak. Jogszabályokból vizsgáznak, aki a legmagasabb pontszámot eléri, őt veszik fel. Először fogalmazóként dolgoznak, 3-4 évig. Kipróbálnak több ügyszakot, polgárit és büntetőt is. Utána szakvizsgáznak. Három vizsgát kell letenniük, mindegyikre kapnak hat hét fizetett szabadságot. Ha ez a vizsga megvan, akkor pár évig titkárként dolgozhatnak. Ilyenkor tárgyaláson kívül járhatnak el, bíróknak besegíthetnek, de még nem tárgyalhatnak. Képzik őket. Nagyon összetett folyamat tárgyalást vezetni. Kb. 6-7 év mire oda jut valaki, hogy bíró legyen. Be kell tölteni a 30éves kort, pályázni kell. Van egy pontrendszer. Itt nézik a szakvizsga átlagát, joggyakorlat tartamát, szakmai és általános nyelvvizsgákat. Szakjogászi és PhD képzéseket. Ezek alapján nevezik ki a bírákat. Általában járásbíróságon, vagy pesti kerületi bíróságon kezdenek. Utána lehet fejlődni. Törvényszék, Ítélőtábla, Kúria. Évente van vizsgálat. Számolják, hogy hány ügyben hoztak elsőre jó döntést, mérik, hogy kinek hány döntését változtatta meg a fellebviteli bíróság. Akinek sok ügyét kaszálja el a másodfok, azt egy vizsgálat keretein belül alkalmatlannak nyilváníthatják a bírói pályára. Akik eljutnak a Kúriára (legfelsőbb bíróság), ők nagyon magasan képzett bírák. Én is ismerek néhányat, volt aki tanított is. 20-25 évnyi tapasztalattal a hátuk mögött kerülnek a Kúriára.

6. A Fidesz nem tudta megszállni sokáig a bíróságokat, mert ilyen szintű szakmai előmeneteli rendszerben a saját emberit nem nagyon tudta benyomni. Próbálkoztak Handón keresztül manipulálni a bírói kinevezéseket, de ezek csak korlátozott számban voltak sikeresek. Ki kellett találni, hogyan lehetne lefejezi a bíróságokat. A Kúria elnöke korábban csak olyan személy lehetett, aki legalább 5 évig bíró volt. Ennek van egy praktikus oka. Vannak olyan gyakorlati ismeretek, amit tankönyvből nem lehet megtanulni, csak kemény tárgyalási gyakorlattal. Csak egy példát írok. Ha egy aláírás hitelességét kell vizsgálni, akkor arra is figyelni kell, hogy az ember állva, ülve és az asztalnak támaszkodva másként ír alá. Akinek nincs tárgyalási tapasztalata, az ezt tankönyvből nem tudja megtanulni. Ez egyetlen peres tankönyvben sincs így leírva. Én is a gyakorlat során tanultam meg. Ez az oka annak, hogy korábban csak olyan személyt lehetett kinevezni elnöknek a Kúria élére, aki korábban minimum öt év bírói tapasztalattal rendelkezett. A Fidesz ezt úgy írta át, hogy az is jó, ha valaki korábban öt évig alkotmánybíróként dolgozott. Na, ez kifejezetten nevetséges. Egy alkotmánybíró feladata teljesen más, mint egy bíró feladata. Egy bíró arról dönt, hogy valaki elkövetett-e egy bűncselekményt, megszegte-e a szerződést, okozott-e kárt másnak, jogellenes volt-e a munkaviszony felmondása. Egyedi ügyekben döntenek. Van egy tárgyalás. Odajönnek a felek, hoznak tanúkat, azokat ki kell hallgatni stb. Alkotmánybíróságon nincs tárgyalás, ők nem az itt említett kérdésekben döntenek. Ők azt nézik, hogy a Parlament által alkotott törvényke és más által kiadott egyéb jogszabályok illeszkednek-e a jogrendszerben. Írok egy egyszerű példát: míg a bíró arról dönt, hogy valaki lopott-e vagy kárt okozott-e, addig az alkotmánybíró azt nézi meg, hogy pl. egy törvény ellentétes-e az Alaptörvénnyel. Alkotmánybíró soha nem folytat le bizonyítást, nem hallgat ki tanúkat stb.

7. Az alkotmánybírókat a Parlament választja, így a Fidesz telepakolta a saját embereivel az Alkotmánybíróságot. Oda könnyen be lehetett nyomni az embereket, mivel nem kell nekik olyan szigorú követelményrendszeren átmenni, mint a bíráknak. A Kúria korábbi elnökének megbízatása megszűnt, kellett a helyére más. Normál esetben egy másik kúriai bírót választottak volna meg. Ám újabban nem csak bírót, hanem alkotmánybírót is meg lehet választani a Kúria elnökének. Egy olyan személyt is, aki akár sohasem volt tárgyalóteremben korábban bíróként. Így az egyik alkotmánybírót, Varga Zs. Andrást tették meg a Kúria elnökének. Ő egy eléggé jobboldali ember, a Pázmányon tanít valamint királyság visszaállításáról értekezett. Semmilyen tárgyalótermi tapasztalata nincs neki, korábban nem volt bíró.

8. És hogy miért tesznek be egy tapasztalat nélküli személyt a Kúria élére? A válasz egyszerű! Módosították a bírókról szóló törvényt, így az alkotmánybírók, akiknek lejár a megbízatásuk, kérhetik, hogy nevezzék őket ki kúriai bírónak. Magyarul, a Fidesz által politikai alapon megválasztott, párthoz közeli alkotmánybírók bejutnak a legfőbb bírói fórumra, a Kúriára. Anélkül jutnak be, hogy 20-25 éves bírói tapasztalatuk lenne, úgy mint bármely más átlagos kúriai bírónak.

9. A korlátozott precedensrendszer itt jön képbe. A bíróságokat kötik a Kúria által közzétett döntések. A Fidesz által a Kúria élére tett, korábbi bírói tapasztalattal nem rendelkező Varga Zs. András állítja össze azokat a tanácsokat, akik arra hivatkozva fordulnak a Kúriához, hogy egy bírósági döntés eltér egy korábbi precedenshez. Mivel a Kúriára bekerülnek tanácselnöknek a korábban, a Fidesz által megválasztott alkotmánybírák, így nem csak átlagos kúriai bírák, akik 20-25 éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek fogják elbírálni az ügyeket, hanem a Fidesz által megválasztott, bírói kompetenciákkal nem rendelkező korábbi alkotmánybírók is. Így a Fidesz megkerüli a hosszú ideig tartó bíróképzést és ranglétrát. A legfőbb bírói fórumra olyan embereket nyom be, akiket korábban ő választott meg.

10. Ez a fentiekben ismertetett ügyekben lesz jelentős. Pl. személyiségi jogi kérdésben. Hol a határ a közügy és a magánügy között. Pl. egy miniszter egy olyan vállalkozó hajóján nyaral az Adrián, aki sorra nyeri a közbeszerzéseket. Ez közügy vagy magánügy? Ha a 20-25 éves szakmai tapasztalattal rendelkező bírákhoz kerül, akkor lehet, hogy ők azt mondják, hogy ez közügy, erről lehet beszélni. A miniszter így számon kérhető. Ha meg azokhoz a bírákhoz kerül, akik az alkotmánybíróságról kerültek át és alkotmánybírónak a Fidesz választotta meg őket, ők lehet, hogy azt mondják, hogy nyaralás akkor is közügy, ha egy közbeszerzéseken nyertes vállalkozó hajóján tölti a miniszter. Így meg nem lehet róla beszélni.

11. A korlátozott precedensrendszer lényege, hogy köti az alsóbb fokú bíróságokat. Kényes politikai kérdésekben a Fideszhez közeli új bírákhoz kerülnek az ügyek, akik hozhatnak olyan precedenst, amivel el lehet leplezni a mutyizást. A korlátozott precedens rendszer erről szól és nem másról.

A 10. pontot így javítom, először elgépeltem:

A miniszter így számon kérhető. Ha meg azokhoz a bírákhoz kerül, akik az alkotmánybíróságról kerültek át és alkotmánybírónak a Fidesz választotta meg őket, ők lehet, hogy azt mondják, hogy nyaralás akkor is magánügy, ha egy közbeszerzéseken nyertes vállalkozó hajóján tölti a miniszter. Így meg nem lehet róla beszélni.