Rendőr feleségek! Hogyan viselitek a párotok szakmáját?
Természetesen férfiak is válaszolhatnak a saját szemszögükből, nem tudom mennyire ér célt a kérdésem ebben a kategóriában.
A kérdésem rendőrökhöz és feleségeikhez/párjaikhoz szólna főleg!
Amíg nem éltünk együtt, addig igazán nem volt problémám a párom szakmájával, nagyon büszke voltam rá, ahogy természetesen most is az vagyok.
Mostmár viszont látom hogy jön haza egy-egy melósabb nap után (nyomozó). Tudom, hogy tud magára vigyázni, de aggódom érte.
A munkája mellett heti 1-2 éjszakát vinnie kell készenlétiként, ha eseménytelen az éjszakánk, akkor is éberen alszok és összerezzenek minden zajra, hogy a telefon volt-e. Ha az volt, általában ő sem tudja előre hova megy, csak elindul a rendőrségre, én pedig képtelen vagyok nyugodtan visszaaludni amíg haza nem ér és azt nem mondja, hogy minden rendben. Napközben nyilván más, akkor én is dolgozom, nem agyalok azon mi lehet vele.
Egyértelműen nem szeretném megváltoztatni őt, szereti a munkáját és ilyennek fogadom el, de mégcsak 3 hónapja élünk együtt és egyelőre kicsit nehezen viselem még. Tehát a kérdésem, hogy Nektek sikerült-e megszoknotok a párotok foglalkozását és tudtok-e nyugodtan aludni, amikor ő éjszakázik? Milyen "eszközökkel" segíthető elő az, hogy kicsit könnyebben alkalmazkodjak?
válasza: válasza:Nem attól félek konkrétan, hogy meghal. Attól, hogy megsérül, túlhajszolja magát, avagy akárcsak éhes. Lehet hülyén hangzik, de ma is pont behívták 7 után valamivel és még nem vacsoráztunk, agyon aggódom magam, hogy kaja nélkül ment el és kitudja mikor jön, holott tudom, hogy képes bemenni egy boltba éhenhalás ellen venni valamit, vagy akár szól és összedobok neki két szendvicset, hazaugrik érte. Volt már rá példa, de attól még én már csak ilyen aggódós vagyok.
Főleg az zavar, hogy ugye ha menni kell, még ő sem tudja hova és amíg haza nem ér, meg sem tudom hogy miben van éppen benne és hol, mert nyilván nincs ideje arra, hogy engem tájékoztasson és ezt természetesen meg is értem, de attól még feszt forog az agyam, hogy mi lehet.
A pszichológusok nem tudom mennyire foglalkoznak ilyesmivel. Egyelőre úgy gondolom, hogy megpróbálunk összeszokni, sokat beszélgetünk erről és ha emberi időben megy el, akkor jelentkezik amint tud, tehát úgyérzem ő mindent megtesz azért, hogy kényelmesebb legyen nekem ez a helyzet, ő megszokta, azt pedig szokja, hogy milyen együtt élni egy aggódó nővel. :)
válasza:Én személy szerint szeretem kibeszélni magamból a stresszt, és ami olyan, azt elmesélem otthon. Ehhez két ember kell, aki szereti kibeszélni magából a történteket, és aki vevő rá.
Én férfi vagyok, és én is a rendőrségen dolgozom szintén ilyen lehetetlen időpontokban.
Az szokott zavarni, ha otthonról hívogatnak folyamatosan, így megbeszéltük azt, hogy egyszer megcsörget, és visszahívom, ha én is ráérek. Ez persze nincs így ha tényleg valami nagy baj van. Az szokott zavarni, hogy beszélek a helyszínen az emberekkel, kollégákkal, gyűjtöm az információt, közben jelentek a TIK felé, de közbe csörget mindenki szolgálati telefonon, és még a sajáton is hívnak otthonról, akkor el tud durranni az agyam.
Egy rendőr felelősségnek nagyon alkalmazkodónak kell lennie, és tiszteletben kell tartani a párod munkáját.
Nekem jelenleg több mint 175 túlórám van idén, ami nem nagy baj, mert kicsit jobban keresek, és tudom, hogy éppen mivel kell leengedni a gőzt, ha kezdek besokallni.
Valakit a gyereke, valakit a családja, valakit a sport, valakit a túrázás foglal le, és kapcsolja ki egy kicsit.
válasza: válasza:Köszönöm a további válaszokat! Jó a másik oldalról is tapasztalatokat olvasni.
A kommunikáció igen jól működik közöttünk, én kifejezetten szeretem ha mesél. Persze megértem, hogy nem mondhat el mindent és annyira a részletekbe sem akarok belemenni a saját lelkem épsége érdekében (szokja ő is, hogy mennyit bír a gyomrom), de érdekesnek találom a munkáját és szívesen hallgatom.
Hívogatni sosem szoktam. Tisztában vagyok vele, hogy dolgozik és ha valami gond van, akkor hív, ha éppen nincs dolga, akkor pedig írogatunk pár sort, hogy kivel mivan. Többnyire ha tudja, hogy tovább bent kell maradnia, vagy a munkaideje letelte előtt nem sokkal megy ki helyszínre, akkor rögtön szól, hogy most indulnak és jó eséllyel nem ér haza időben.
Azt már megtanultam a közös két évünk során, hogy nála nem jelent semmit az, hogy papíron 4-ig dolgozik, így ilyesmin már nem szoktam fennakadni. :) Ilyen esetben csak akkor problémázok, ha nem szól, hogy nem jön, mert akkor rögtön feltámad az aggodalmam. Ebben jól alkalmazkodott, mert ez mostmár szinte sosem fordul elő. Mindig jelzi, hogy jön-e haza időben, vagy sem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!