Ha 1939-ben a náci Németország nem indít háborút akkor ma is ez az ideológia uralkodna a germánoknál? Tehát az államforma diktatúra lenne?

23:51

"Két napon belül az oroszok lerohanják Lengyelországot"

Ez már megint valami olyan alternatív "történészkedés", amelyet egyszerűen nem lehet komolyan venni.

Sztálinnak esélye sem volt 1939-ben Európa lerohanására, ahogyan Hitler sem lett volna képes egy szovjetellenes sikeres katonai akcióra. Maradjunk csak a tényeknél, hagyjuk a kurucinfós meséket.

Sztálin 1933 óta lényegében Hitlernek udvarolt szövetségkötés céljából. 1939 augusztusában célt is ért vele.

07:08

"Azért támadtak a németek, mert minél nagyobb területet be akartak kebelezni Európából, hogy azok is a kommunizmus elleni harcra legyenek berendezve. "

Hilter Sztálin legjobb szövetségesének bizonyult 1939-41 között. Ezt az együttműködést pedig eleinte tartósnak képzelte el mind Hitler, mind Sztálin. Ennyit Hilter kommunizmus elleni "védelmi háborújáról".

Az ideológia része volt az erőszak, és az, hogy a nép erősségét háborúkkal igazolják.

Továbbá valószínűleg a gazdaság se bírta volna.

ma 07:08

Ne hazudozz már, annyira szánalmas.

Nem uralkodna. Ugyanis annak az ideológiának alaptermészete a háború, az egész ideológia a hatalomszerzést (területszerzést) célozza. Tehát a háború indítása törvényszerű, az indítás időpontja és módja a körülményektől függ (kis mértékben).

"SzU vagy N.o. kezdte előbb a fegyverkezést. " Németország a harmincas évek elején elkezdte, tudta miért. Pontosabb dátumra nem vállalkozom. A Szovjetunió esetében megjegyezném, hogy nehéz úgy fegyverkezni, hogy közben megszüntetem a hadvezetést. Sztálin 1937-ben kivégeztette szinte a teljes katonai vezérkart. Ez részben a hatalommániájára, részben a szűklátókörűségére utal. És ezért volt kénytelen megkötni 1941-ben a Molotov-Ribbentrop paktumot. Ha nem teszi, 41-ben lerohanják, így nyert egy évet, de majdnem kettőre volt szüksége. 43 telére tudta a tisztállományt és a hadianyaggyártást, utánpótlást nagyjából egyenesbe hozni. Akkor is, a légi támogatást nagyrészt az angolok és amerikaiak biztosították egy darabig.

A németek nem indítottak nagyobb fegyverkezéseket, mint amikkel legalább egy szintre akarták hozni magukat a franciákkal, angolokkal vagy oroszokkal.

A háború kitörésekor a nyugati szövetségesek a haditechnika minden területén mennyiségi fölényben voltak a németekkel szemben, akiknek azért akkora még sem lehetett a fegyverkezése.

A náci Németország "nagyszerű tetteiről", hogy az "angol, francia szintet akarták elérni", továbbá, hogy mindössze csak védekeztek, valamint az államberendezkedés - legalább önmagukhoz képest - jó működéséről szóló megnyilvánulások híven tükrözik, hogy szerzőik leginkább a tényeket utálják, mert mérhetetlenül zavarják őket magabiztos kijelentéseikben. Ismeretek szerzését feleslegesnek és időpocsékolásnak tartják, hiszen ők önmagukban is tökéletesek és nagyszerűek. Tulajdonképpen az is zavarná őket, ha ismernék, hogy Hitler, Sztálin, Churchill és Roosevelt, a négy főszereplő eléggé egybehangzóan egészen mást mondtak (többé kevésbé az ellenkezőjét) mint e szerzők itt leírják. Idézeteket csak két okból nem mondok: 1. akiknek szólna, úgy sem érdekli őket. 2. akiknek nem szólna, maguktól is tudják, talán nálam is többet tudnának idézni.

Tehát csak úgy idézet nélkül az eredeti kérdésre a válaszom: Nem, nem lenne az. Pontosan annyira nem, amennyire az itt idézett, és nem idézett, több mint ötven évvel ezelőtti diktatúrák közül egy sem az.

A diktatúrák személyhez kötöttek, amint a személy fizikai-testi ereje gyengül, rögtön ott a következő - többnyire nagyságrenddel butább hiéna. Többnyire az illető környezetéből. Castro rendszere éppen szemünk előtt bomlik le.

Elképzelhető, de nem valószínű. Ugyanis ez az ideológia nem létezhet háború nélkül.

Erre épül az egész.