Ha Németország Európa Japánja (hasonló II. Világháborús múlt, gondoskodó jóléti állam, korszerű ipar, autógyártás, elöregedő társadalom), akkor a Tokio Hotel Berlin válasza az észak-koreai kommunista provokációra?

Ilyen erővel Németország Európa Kínája is lehet, mert ő a legnagyobb területű és népességű és az ő ipara húzza leginkább a gazdaságot.

Vagy Vietnámja vagy Jemenje mert két részből lett egyesítve.

Hej, ez egy jó kérdés!

Akár szakdolgozat-téma is lehetne :)

1. Bár Japán sem a szíve csücske, Észak Korea inkább déli testvérét szereti hergelni.

2. Ha szigorúan vesszük a német egység témáját, akkor Németország három részből lett egyesítve: NSZK, NDK, Nyugat-Berlin, ami részleges államisággal rendelkező terület volt.

Egyébként az tény, hogy Európa legnagyobb gazdasági hatalma, lekörözve az angolokat vagy a franciákat. Sőt, valahol azt olvastam, hogy a világ legnagyobb exportőre, maga mögé utasítva ezzel az USA-t, és Kínát is. (Ezt nem tudom, h igaz-e).

3. Ha a gazdasági mutatókat tekintjük, Japánt szerintem már sok tekintetben megelőzte Kína. Például a harmadik helyre sorolják, mint gazdasági hatalom az USA és Kína után. De már vásárlóerő paritás szerint is Kína Japán előtt jár.

4. Tokio Hotel. Eredetileg más volt a nevük (Devilish.) Aztán valamiért megváltozott.

Szerintem a kérdésedre a helyes válasz: nem.

Én legalábbis nem látok összefüggést.

"Ha Németország Európa Japánja"

Németországot Európa Kínájának szokták nevezni.

"gondoskodó jóléti állam"

Olyan Japánban nincs, és Németország sem mintaképe ennek.

Az utolsó válasz téves. A klasszikus konzervatív-biztosítás alapú jóléti rendszer, Bismarck alatt jött létre. A németek ma is gondoskodóbbak bármely angolszász liberális (barbár) modellnél, persze nem szociáldemokrata jóléti rendszerük van mint a svédeknek.

Japán vegyes képet mutat. A nyugati világot leíró három nagy jóléti (és a vegyes modellek) sem ültethetőek át egy az egyben. Mindenesetre az oktatás és az egészségügy mindenki számára igen magas szinten és lényegében ingyen hozzáférhető. Ennek fontosságát már a meiji restauráció idején felismerték. Mindazonáltal Japán a kapitalista külsőségek mögött konfuciánus-hűbéri viszonyrendszert jelenít meg. Példátlan jovialitással a munkáltató irányában és igen gyakran a japán vállalatok között illetve a vállalaton belül az egyének között nincs valóságos versengés, hanem magas fokú és mindenkitől megkövetelt együttműködés. A nyugdíj ugyan öngondoskodás keretében valósul meg, de ennek van alapja, szinte mindenkinek komoly a munkabiztonsága (az un. mobilitás egyáltalán nem divat) természetesen ezek csak általánosságok és japánban is léteznek szociális problémák.

Ha a világot bárkihez is igazítani szeretnénk, vigyázó szemünket Észak - Európára vessük, legalábbis szerintem.