Hány évesen nőttél ki az ellenzéki-létből?

A természettudományok a természeti törvények működését vizsgálják, az azért elég meghatározott. (Tudom, mert én is tanultam.) Igazán gondolkodni az absztrakt dolgokon kell. A bölcsészettudomány folyamatos olvasásra, értelmezésre, újraértelmezésre, kritikák megfogalmazására késztet. Esetenként rendszerkririkára is (sicc). Nekem senki ne mondja, hogy haszontalan, ennyire azért ne nyeljük be a propagandát.

Az meg, hogy mindenhol van csomó retardált, az szakterülettől független.

A matematika teljes mértékben absztrakt, mert pont ez a lényege, és a természeti törvényekre matematikai modelleket állítani egyáltalán nem magától értetődő. És pont azért sarkall logikus, analitikus gondolkodásra, mert vannak fix tények, azaz természeti törvények, amire jól illeszkedő elméleteket kell fektetni, különben nem fog működni az adott mérnöki szerkezet. Ha nem működik, akkor nem ráerőltetjük a tudomány többi képviselőjére a hülyseségeinket, hanem elvetjük. Nem úgy, mint mondjuk a kommunizmust, amit nem elvetünk, ha szarul működik, hanem ráerőltetjük a fél világra.

A szabadbölcsészet meg abból áll, hogy van pár szakadt zugértelmiségi, aki az elefántcsonttornyából filozofálgat a seggéből kihúzott baromságairól. Aztán a baloldal a genderológiával, a jobboldal meg a teológiával erőszakolja a tudományt, mert légbőlkapott hülyeségekkel a legkönnyebb érvényesülni.

A matematika nem természettudomány. (A természettudományok a minket körülvevő, fizikailag is megtapasztalható jelenségekkel foglalkozik, míg a matematika, a bölcsészettudományokhoz hasonlóan absztrakt.) Emellett én is abszolút hasznosnak tartom.

A szabadbölcsészet pedig nem egyenlő a bölcsészettudománnyal, és nem is egy homogén dolog, több irány tartozik hozzá, pl. filozófia, művészettörténet, vallástudomány stb. Szerintem ezek is kimondottan hasznosak. A filozófia például maga a gondolkodás tudománya, a legrégebbi tudomány. Ezeknek a társadalomra gyakorolt hasznossága közvetetten nyilvánul meg, ezért sokan nem is látják (nem akarják látni), viszont az érték maradandó.

A matematikát sokan sorolják a természettudományokhoz, a többiek pedig a formális tudományokhoz. De itt nem erről van szó, hanem arról, hogy a természettudományokhoz erősen kapcsolódik a matematika, mert a természetben tapasztalt törvényekre matematikai modelleket alkotunk, amiből tudunk jósolni a valóságra. Matematikai modelleket alkotnak a fizikusok, a kémikusok, a biológusok is. Nem megkerülhető része a természettudománynak.

A bölcsészettudomány pedig eléggé egységesen szutyok, tökmindegy, hogy melyik részét emelem ki, ezért hoztam példának többet. Lehet ám itt érvelni, hogy a filozófia a legrégebbi tudomány, lehetséges, hogy a bölcsészek számára ez érv (mert biztos jobban értenek a logikához, mint a matematikusok vagy a természettudósok), hogy ami régebbi az jobb, ezzel én vitatkoznék.

Persze, abban a korban, amikor a filozófusok, polihisztorok, Arisztotelész és DaVinci alkotott valami maradandót, működő, intuitív szerkezeteket, akkor elhiszem, hogy értékesnek gondolták. De ma már sokkal értelmesebb dolog egy elméleti fizikus filozofálgatását hallgatni a világról, mint egy filozófus okoskodását, mert az előbbinek legalább van valami köze a valósághoz.