Hogy egyeztethető össze az anarchizmus vagy a libertarianizmus a hagyományos, jobb kéz ösvény vallásokkal? Hogy illeszkedhet hozzájuk?

A hagyományos, jobb kéz ösvény vallások szemléletei alapvetően paternalisztikusak. Szabályaik vannak, vagy legalábbis elég erős javaslataik, hogy mit nem érdemes csinálni, mert annak negatív következményei lesznek (pl. az ábrahámi vallásoknál kárhozat vagy a buddhizmusnál a létforgatagban mélyebbre, akár egy pokolra süllyedés stb.). Alapvetően ezek, plusz a nagy filozófiai gondolati iskolák és a nagy jogi összegzések alapján alakult ki az a fajta erkölcsi világnézet, amit a konzervatívok védeni akarnak. Emellett nemcsak paternalisztikusak, hanem kollektivisták is. Úgy vélik, hogy az egyénnek háttérbe kell szorítania az önös érdekeit a közösségi célok vagy más lények javára. Plusz antihedonisták és a mértékletes, sok esetben önmegtartóztató életvitelt támogatják.

Ugyanakkor vannak olyan keresztények, buddhisták, muszlimok, zsidók és hinduk, akik mégis anarchisták vagy libertáriusok lesznek. Olyan anarchista eszméket kezdenek el támogatni, amelyek szintén konzervatív világnézetűek (pl.: anarcho-konzervativizmus, minarcho-monarchizmus) és/vagy kollektivisták (pl.: anarcho-szindikalizmus, libertárius szocializmus, vallásos anarcho-kommunizmus).

Mitől anarchisták vagy libertáriusok ők, ha egyszer kulturális kérdésekben sok esetben konzervatívok, gazdasági és társadalmi kérdésekben pedig kollektivisták, de sok esetben szocialisták? Miért akarják az államot minimálisra redukálni vagy el is törölni, ha a vallásuk alapvetően szabályzó?

Össze lehet valahogy egyeztetni ezeket? Ha igen, akkor hogyan?

Ahogy elnézem elég nagy koponyák és/vagy vallási közösségekben tisztelt emberek is voltak a közöttük, szóval gondolom valahogy lehetséges... Tolsztoj, Tolkien, Dorothy Day, Jacques Ellul stb. Sokan az anarchizmusuk, minarchizmusuk vagy libertarianizmusuk mellett konzervatív értékrendet vallottak és szociális, kollektivista vagy akár kimondottan szocialista berendezkedésű társadalmat vízionáltak (Tolsztoj például kiváló példa, akinek a politikai ideológiája az anarchizmusra és a pacifizmusra épül konzervatív értékrendszerrel és egyfajta sajátos, nem-marxi szocialista gazdaságpolitikával és társadalomelmélettel keresztezve). De hogy ne csak keresztényeket mondjak: Yehuda Ashlag ortodox zsidó rabbi, kabbalista, héber nyelv tudósa, teológus, talmud- és bibliatudós, valamint filozófus, aki egy olyan fajta libertárius kommunizmusban gondolkodott, ami vallásos és a zsidó erkölcs, hagyományok, értékek stb. megőrzésére, elveire és ápolására épül. Vagy Uchiyama Gudō, buddhista szerzetes, mellesleg anarcho-szocialista aktivista. Radikális pacifista volt, aki kinyilvánította, hogy nem tetszenek neki az imperialista törekvések és nem tetszik neki a Meidzsi-restauráció sem, fiatalokat buzdított arra, hogy ne menjenek sorkatonának, emiatt végül felség- és hazaárulás végett kivégezték, holott ő kiállt amellett, hogy soha nem a császár vagy Japán ellen lázított. Egy másik japán buddhista szerzetes, Hakugen Ichikawa azt mondta, hogy ő buddhista-anarchista-kommunista egyszerre és hogy a három valójában remekül kiegészíti egymást. Persze ő sem a marxi vagy a szovjet típusú kommunizmusra, ahogy anarchizmusból sem az amcsi anarcho-kapitalizmusra vagy a materialista anarcho-kommunizmusra.

Hogy illeszkedik ez a hitrendszerükhöz?