Hivatalosan a Török országok közé fogják sorolni Magyarországot?
Orbán a legutóbbi találkozóján Erdogannal kijelentette, hogy a magyar egy török nyelv, és a magyaroknak tisztában kell lenniük a török gyökereikkel, és hogy a jelenlegi tudományos álláspont velünk kapcsolatban Hapsburg propaganda.
Ezután felvették az országot a Török Népek Tanácsába, megfigyelőként. Tanácsolják teljes jogú tagként való befogadását.
Lényegében úgy néz ki, hogy Magyarország közép-ázsiai országnak fog számítani, olyan etalonnépekkel, olyan népek közé sorolva, mint Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahasztán.
Nos lehet, hogy én vagyok ilyen figyelmetlen, de nem igen hallottam erről a hazai médiában semmit, és a Fidesz se nagyon kampányolt vele. Gondolom közületek is sokaknak új ez. Tehát a kérdésem nagyjából annyi, hogy mennyi esélyt láttok arra, hogy ez megtörténjen és mi a véleményetek az egészről? Török lesz a magyar?
válasza:Utolsó. Ez több ponton is vérzik. Genetikailag semmi rokonság a török és magyar között. Ezt honnan veszed? Konkrétan nincs tanulmány, ami ezt mutatja.
Az Urál - Altáji nyelvcsalád egy 19. századi elmélet, rég megdőlt.
Az ősmagyarok (még jóval a honfoglalás előtt) genetikailag is ugorok voltak, erre nemrég találtak bizonyítékot.
A magyaroknak annyi köze van a törökökhöz, amennyi ránk ragadt Etelközben.
válasza: válasza:Még a magyarellenes, finnugrista MTA sem állítja biztosra a finnugor rokonságot. Genetikailag bizonyított, hogy nem vagyunk finnugorok, mivel a magyarságban nem található meg nagyobb mértékben a finnugorokra jellemző haplotípus, mint a nem finnugor európai népekben. Ellenben a kultúránk, a művészetünk, a szokásaink, a harcmodorunk, az öltözködésünk (mindezzel az ősmagyarokra gondolok) mind a türk népekéhez hasonló.
Mint már írtam, az uráli-altaji nyelvcsaládot politikai okokból választották szét. Néhány hasonlóság az uráli és az altaji nyelvek között, a teljesség igénye nélkül:
- ragozó jelleg
- magánhangzó-harmónia
- nincs névelő (a magyar kivétel, nálunk a honfoglalás után alakult ki a mutató névmásból)
- nincsenek nyelvtani nemek
- nincs birtoklást kifejező ige, helyette a magyarból ismert szerkezetet használja a többi uráli-altaji nyelv is: "nekem van valamim"
- bizonyos alapszavak, pl. anya, atya, enni, stb.
Kedves utolsó. Olyanhoz tényleg nem kéne hozzászólni, amihez nem értessz. A törökökkel való kultúrális hasonlóságok az ősmagyarokban nem volt több, puszta befolyásnál. Mit látna a jövő régésze, ha visszanézne a középkori magyarokra mondjuk? Azt, hogy a kultúrájuk, harcmodoruk, öltözködésük, népszokásaik megegyeznek mondjuk a lengyelekével. De mégsem vagyunk lengyelek.
A török hasonlóságok az ősmagyarokban nyilvánvaló, mivel többszáz évig török népek közt éltek. De előtte is voltak ám magyarok. Az a kor volt több puszta befolyásoltságnál. A török kúltúra átvétele az ősmagyaroknak csaknem annyira volt létkérdés, mint az európai kultúra felvétele a középkori magyaroknak. És ha már kultúránál tartunk, gondolom rémlik a csodaszarvas. Ugyanez a monda a kanthi (ugor nép) néphagyományaiban is jelen van. Amint mondtam, a török kapcsolatok előtt is voltak magyarok.
Ezt nem a "gonosz sorosbérenc" MTA állítja (ami, amúgy egy független objektív tudományos alapítvány, politikai befolyástól független... még), hanem minden szakértő a világon. Külömböző intézetekben, külömböző korokból, egymástól függetlenül többen megállapították a magyar nyelv finnugor mivoltát. Semmivel sem vizsgálták más módon ezt a nyelvrokonságot, mint bármely másikat a világon. A magyarokban eleinte csak az okozott ellenszenvet, hogy ezt pont a Hapsburgoktól kellett megtudni. De ha az észérvek nem lennének elegek.
A magyar szókincs felépítése.
31% egyedi
21% uráli
20% szláv
11% germán
9% török
8% latin
A török nyelvtan hasonlít a magyarra, ha a magyart az átlag európai nyelvek között nézzük, de amit felsorolál az világszerte egyáltalán nem egyedi, sőt a finnugor nyelvekben ugyanígy megvan.
A török nyelv felépítésében viszont vannak egyértelmű ellentmondások a magyarral. Mint például a mélymúlt használata, és mind a 4 (igen, mind a 4) igeidejük folyamatos formában lévő ragozása. Magyarban sem mélymúlt, sem folyamatos igeidő.
De hogy példákkal is éljek:
magyar - mansi(ugor nép) példamondatok
Három nő a vízből hálóval húsz halat fog
=
Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.
Fekete ló lassan megy a tó szélén.
=
Petge luv lasinen mini tou szilna.
mansi számok (valahogy ismerős nem?)
szem = szem
száj = szuj
vörös = vörtö
kéz = ket
stb...
magyar és finn között
víz - vesi
tűz - tuli
méz - mesi
hal - kala
jég - jaa
fül - kul
kéz - kasi
menni - menna
tenni - tehda
mi? - mita?
vér - veri
alatt - alla
stb...
Jég alatt télen eleven halak uszkálnak.
Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.
Kivistä verinen oli vävyn käsi.
Kövektől véres volt veje keze.
Árva szeme könnyel tele.
Orvon silmä kyyneliä täynnä.
Ken meni meidän edessämme?
Ki ment mi elöttünk?
Miniäni antoi voita.
Menyem adott vajat.
A nyelvtan, a toldalékolással és szórenddel együtt egyezik.
Amit állítottál a tudomány álláspontjáról az pedig egyszerűen nem igaz. Már nem kérdés sehol a magyar nyelv hovatartozása.
Az Urál Altáji kapcsolat pedig alapvetően politikai gőzzel keletkezett, a 19. században az orientalista divathullám hatására.
A nyelvről vitázni innentől kezdve felesleges, csak ki kéne nézni a burokból.
A genetikáról pedig. Még jó hogy kevés az uráli gén a magyarokban 3000 évvel ezelőtt szakadtunk el tőlük. Genetikailag amúgy a törökkel szintén nincs kapcsolatunk. Nézd meg az előbbi térképet a haplocsoportjainkról, nyilván való módon ezer év után a környető népek genetikája áll a legközelebb. Egy nép genetikája 500 év alatt is rengeteget változik nem, hogy 3000 év alatt.
Mindemellett, a legújabb kutatások, melyeket pár napja publikáltak kimutatta a magyarokban az uráli származásra utaló géntöredékeket. [link]
Ez amit ott felsoroltam, több magyar és nemzetközi FÜGGETLEN kutatás eredménye. És az eredmények világszerte összemutatnak.
A török rokonság nem viszont nem több egy féligazságokon alapuló aktuálpolitikai nézetnél.
válasza:Nem vitatom, hogy vannak olyanok, akik jobban értenek hozzá, mint én. A baj csak az, hogy ők nem függetlenek, a mindenkori hatalmat szolgálják. Nekik nem az a feladatuk, hogy felkutassák a származásunkat, hanem hogy konkrétan azt bizonyítsák, hogy finnugorok vagyunk.
A finnugor népekkel szinte semmilyen hasonlóságunk nincs az említett területeken, még befolyás szintjén sem. hacsak az általad említett csodaszarvas mondája nem. Mondjuk arra is kíváncsi lennék, mennyire hiteles.
A finnek vagy az észtek még korábban elszakadtak a finnugorságtól, mint mi magyarok a hazug őstörténet szerint, bennük mégis megvannak a finnugor gének a mai napig. Akkor bennünk miért nincsenek?
Olvasd vissza a korábbi hozzászólásaimat! A finnugor nyelvrokonságot sosem tagadtam. (Amúgy sok szónál nagyon erőltetett belemagyarázás a finnugor eredet.) Viszont az említett okok miatt valószínűsíthető, hogy az uráli és altaji nyelvcsalád egy és ugyanaz. Igen, sok nyelvre igazak mindezek, mivel sok nyelv tartozik ebbe a nyelvcsaládba. Még a japánról is sokan úgy gondolják, hogy altaji nyelv, én is hajlok erre a feltevésre. Amúgy a magyarban régen (a honfoglalás idejében) sokkal több magánhangzó volt, köztük tővéghangzók is, tehát minden szó magánhangzóra végződött, és kb. minden mássalhangzó után magánhangzó jött, akárcsak a japánban. A legelső magyarul leírt mondat is még ilyen: "Feheruaru rea meneu hodu utu rea". Nem mondom, hogy ez bármit is bizonyít, de azért érdekes.
Ilyen mondatot én is tudok törökül. "Çok elma var sibimde." Magyarul: "Sok alma van a zsebemben."
Végül szeretnék egy kísérletet csinálni. Írj három egyszerű, az alapszókincs részét képező, nem (feltűnően) idegen eredetű magyar szót!
válasza:#19
Csak egy kis mellékes megjegyzésként: mivel a magyar nyelv "írott" formája a rovásírás volt, amikor a latin betűkkel kellett a nyelv szavait visszaadni, biztosan történtek torzulások. Olvastam olyan véleményt, ami szerint a régi magyar nyelv még könnyeben érthető és a mai beszélt magyarhoz hasonló lehetett ezen torzító hatás nélkül. Vagyis lehet, hogy szemben más nyelvek időbeni változásával (a Shakespeare-i angolt pl. a hétköznapi ember nem is érti meg manapság még angol anyanyelvűként sem ha nem olvasottabb, pedig az időben közelebb van jóval) a magyar sokkal kevesebbet változott az évezredek során. Csak latin betűs írással nem tudják úgy visszaadni, mint ahogyan valójában használták. Ha ezt feltételesen elfogadjuk, akkor bizonyos, ma erőltetettnek látszó hasonlóságok is lehetnek csupán ennek következményei - hogy azokat a nyelveket mind egy másik nyelv betűkészletével írták le és ez hasonlóvá tette őket, csupán emiatt. De ez csak egy mellék-gondolat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!