Mit szólsz hozzá, hogy az első negyedéves adatok alapján az EU-ban a mi gazdaságunk nőtt a legjobban?
5,2% nálunk míg az EU átlag 1,5%.
Nyilván részleges és nincs adat még 8 országból. Ugyanakkor talán csak a Máltaiaknak lehet reális esélyük túlszárnyalni minket.
Azért butaságokat ne hordj össze kérdező. A legfontosabb alaptétel, amit le kell szögeznünk, hogy a GDP nem fokmérője az életszínvonalnak, de különösképpen a technológiának sem, vagy a fenntarthatóságnak.
Ezekre ott van a NEW, az ISEW, GPI, HDI és egyebek.
"ez jól hangzik csak az EU-ba való belépésünk első 10 évében átlagosan 1,07%-val nőtt a magyar GDP, míg az EU28-nál ez 1,1% volt, pedig akkoriban is fejletlenebbek voltunk mint az EU átlag. (utóbbi 6 évben ez EU 1,8%, magyar 3,5%)"
Ezzel most mit akartál mondani? Az, hogy a fejlett országok 10 évvel ezelőtt is fejlettek voltak és akkor is csak 1-2%-ot nőttek, nem jelent sok mindent, csak azt, hogy 10 évnyi ütemes fejlődésünk után is, mekkora a szakadék, amit meg kell másznunk.
"Igen arra rejszolok, mert ha mondjuk GDP arányosan jövőre is ugyanannyit fogunk költeni az oktatásra mint idén"
Ha 2010 óta annyit költöttünk volna GDP arányosan, mint 2010 előtt jók lennénk már, de pont hogy csökkent.
"a németek akiknek a gazdaságától nagyban függünk 0,7%-ot "hasítottak", szóval messze nem ők húzták ezt az eredményt, főleg az év eleji Audi sztrájkkal."
És ebben mi a meglepő? Pont azért hasítanak "csak" 0,7%-kal, mert kihelyezik a termelést külföldre. Ergo a termelés okozta hozzáadott érték külföldön keletkezik, de a profit nem tudom milyen nagy %-ka, pedig hozzájuk megy vissza. Az Audi sztárjk pedig a nemzetközi gazdasági összefonódás érzékenységét mutatta be, mert azzal, hogy Mo. egy üzemében leállt a munka, kihatott más országokra is. Ugyanígy, ha majd egy másik ország fogja megemberelni magát, lehet, hogy Mo. nem fog tudni termelni. Ez egy hatalmas láncolat, ami annyira erős, mint amennyire a leggyengébb láncszem.
Érdekes adat, hogy a hozzáadott érték több mint 50%-át külföldi cégek adják Mo.-on, ami azt jelenti, hogy az EU-s országok között nekünk a legnagyobb a kitettségünk. Erre mondom azt, hogy tök jó, hogy fejlődünk, de a fejlődésünk szerkezete, oksági összetétele, irányvonala és fenntarthatósága fontosabb.
Ezt legjobban talán Jánossy Ferenc, híres magyar közgazdászunk fogalmazta meg, aki a válságokat megelőző és követő fejlődési trendvonalakról értekezett. Ebből tudjuk, hogy létezik erőltetett növekedés is, amit mamár inkább "túlfűtött" gazdaságnak hívnak és következményei vannak.
De ott van Robert Melton Solow is, aki ugyanúgy sarokpontnak tekintette az egy főre jutó GDP-t, de annak a sarokpontjának meg az egy főre jutó tőkeállományt mondta. Ezt még összevetette a technológiai haladással és a népességnövekedés ütemével. Most el lehet képzelni, hogy utóbbi kettő terén hogyan is áll Magyarország.
A fogyasztásról pedig el is felejtettem beszélni. Nagyon jól megmutatkozik a GDP alapú mérések hátránya, hogy miközben az elmúlt 20 évben (mondjuk azt) 50%-kal nőtt a gazdaságunk, míg a Nyugaté csak 20%-kal, még mindig csak egy átlag európai lakos fogyasztásának a 60-62%-át érjük el. Ergo az, hogy bővül egy ország gazdasága, nem jelenti azt egyenes ágon, hogy az emberek többet is tudnak fogyasztani és jobban élnek, mint külföldi társaik.
És még mielőtt valaki azt hinné, hogy ezzel az egész írásommal lebecsülni akartam a fejlődésünket, vagy hazánkat akartam fikázni, az hatalmasat téved.
Arra akartam rámutatni, hogy ha hosszútávon fennakarjuk tartani ezt a fejlődést, akkor ne féljünk évente akár csak 1%-ot nőni GDP-ben, de 5-10-15%-kal növelni a magyar vállalkozások versenyképességét, a hozzáadott érték arányát, a kutatás-fejlesztés visszaállítását, vagy az emberek öngondoskodásának a segítését.
Nemcsak GDP-ből, inflációból, államadósságból és munkanélküliségből áll egy ország teljesítményének a mérése. Nagyon fontos tényezők, de az, hogy kiraktam a puzzle-nek a 4 meghatározó sarkát, még nem lett egész a kép.
Kár hogy már csak Albánia meg Koszovó és esetleg Bulgária van mögöttünk Európában életszínvonalban (Romániával meg Szerbiával nagyjából vetekszünk...)
Amennyiben ez eredmény, hát az tényleg k rva jó...
"Kár hogy már csak Albánia meg Koszovó és esetleg Bulgária van mögöttünk Európában életszínvonalban (Romániával meg Szerbiával nagyjából vetekszünk...)
Amennyiben ez eredmény, hát az tényleg k rva jó"
De ha országunk esze ilyen ütembe baksza el a gazdaságot és továbbra is megvesz mindenkitől minden szemetet tízszeres áron akkor már nemsok idő kell és kivívjuk a dicsőséges hátulról az első helyet.
Az se volt semmi amikor valami fideszes észkombájn elsütötte, hogy mit akarunk az egészségügytől, nézzük meg milyen AFGANISZTÁNBAN...
...ja, meg hogy nincs diktatúra, nézd meg Észak-Koreát...
Hát ez igen !!!
Magasan van a léc !!!
Ezek gyermeteg magyarázatok a semmire, mert amit ezek kormányzás címszó alatt tesznek az egyenlő a semmivel.
Csak a hazudozás a lopás és a sunyiság amiben nagy "eredményeket" tudtak elérni.
Kamu az egész, csak összeszerelő sorok létesültek, melyek amint kedvezőbb lehetőséget látnak, távoznak az országból.
Ráadásul a magyar gazdasági csomagban a duplájára emelt árú ingatlan-lufi is benne.
Eszköz-ár-buborék, mind ezt így nevezi a nép.
Hulladékégetőket telepítenek, melyek égetik Magyarországon a német veszélyes hulladékot, a német szemetet.
Tudod hol?
A cementgyárakban, az erőművekben és az olyan ipari létesítményekben, amelyekben minimum 800 C-fokon égő kemence van.
Ezt már lassan úgy nevezi a magyar szabályozás, hogy "zöld gazdálkodás".
2008-ban Kína egy törvényt hozott, hogy nem fogad kívülről (égetésre) veszélyes hulladékot, mivel már teljesen fulladozik a kínai társadalom.
A nyugat-európai ipar így Kelet-Európát igyekszik megvenni hulladékégetési célra. Elszennyezik Bulgáriát, Romániát és Magyarországot. A Fidesz ebben teljesen partner.
Ez itt a fő probléma, erre figyelj!
Mit tapasztalsz?
Egyre több helyen szemét a levegő, nincs benne oxigén, tele van szén-monoxiddal , mikroméretű lebegő-szálló porral és mindenféle káros vegyi anyagokkal.
Tüdőbetegség, szívproblémák, rák.
A hulladékégető lobbi keletre tart és hosszútávú szerződéseket köt.
A céljuk az, hogy az anyaországtól minél messzebb égessék el a veszélyes hulladékot, a szemetet.
Ez így (waste incineration) nem fenntartható, ebbe bele fog mindenki dögleni.
Keveseknek viszont sok pénzt hoz.
A problémát mindig a kevesek jelentik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!