Közigazgatásban dolgozók miért háborodtak fel azon, hogy elvették tőlük azt, ami eddig is csak egy plusz juttatás volt?
Biztos volt már hasonló kérdés, de mostanában nem gyakoriztam.
Viszont találkoztam a héten egy volt osztálytársammal, aki egy kormányhivatalnál dolgozik.
Mesélte, hogy mennyire fel vannak háborodva, milyen rosszul érinti őket most ez a döntés, hogy kevesebb lett a szabijuk meg le kell dolgozni az ebédidőt.
Bevallom, nem tudtam együttérezni vele, pedig egyébként nagyon kedvelem.
De az ebédidőt a legtöbb helyen le kell dolgozni, kvázi ők eddig ingyenpénzt kaptak. Olyan időtartamra járt nekik bér, amit nem töltöttek munkával.
Nekem ki fizeti ki mondjuk az esti 19.00-19.30 közötti időszakot, amikor pl. mosogatok vagy zuhanyzok vagy vacsorázok?
Úgy gondolom, hogy bér a munkáért jár, nem az étterembe járkálásért.
A másik, hogy eleve több szabijuk volt, mint másoknak, és most rosszul esik nekik, hogy annyit kapnak, mint más emberek? De miért? Ez egy plusz juttatás volt, olyan, mintha nálunk most megszüntetnék a cafeteriát. Lehet hőzöngeni, de az igazából csak egy olyan plusz, amit egy jófej vagy jobb helyzetben lévő cég ad, de korántsem kötelező.
Szóval miért járna nekik több, főleg miután a bérüket rendezték?
Biztos lesz, aki azt mondja, hogy még így is keveset keresnek, na de ezt ők választották, én pl nem szeretnék a közszférában dolgozni, ezért vagyok multinál.
válasza:Második alkalom, hogy "Balázska" vagyok. :D
Sebaj, azért értelmes válaszok is jöhetnek, akár közszférában dolgozó is elmondhatja, hogy miért látja másképp.
válasza:egyébként egyetértek veled, de azért egy dolgot megjegyeznék:
amikor elkötelezték magukat az állami munka mellett, akkor megállapodtak állambácsival valamiben. (hogy ez a megállapodás jó vagy rossz az mindegy)
megállapodtak abban, hogy mennyit kell dolgozni és abban, hogy ezért mi jár. mind a két szereplő úgy gondolta, hogy neki ez jó. (nyilván, ez a megállapodás lényege)
erre most az egyik szereplő úgy dönt, hogy akkor ez most már neki nem tetszik és megváltoztatja. a magánszektorban ilyenkor a munkavállaló dönthet úgy, hogy keres másik munkáltatót, akivel jobb megállapodást köt, vagy azt mondhatja, hogy oké, nekem így is megfelel. ezzel nincs semmi gond.
az állami szektorban azonban nem ez a helyzet. az ott dolgozók jellemzően specifikus tudásuk van (nem röhög), amit máshol nem tudnak kamatoztatni. nem tud másik államot keresni, hogy akkor majd annak dolgozik. (ez az egyik hátránya a közszférának)
te bármikor megteheted, hogy elmész egy másik multihoz. ő nem.
legalább a felháborodást enged már meg neki. :)
Persze, próbáltam nem mutatni, hogy nem értek egyet, inkább csak meghallgattam és itt-ott visszakérdeztem.
A feltételek menet közben máshol is változnak, multinál is.
Bármikor módosíthatják a munkaidőt, beosztást, munkakört is.
Mi lenne az a speckó tudás?
Nem röhögtem amúgy, csak mikor leírtad, hogy nem röhög. :)
Többnyire közgázon végeznek. Vagy jogon, a komolyabbak.
Ezekkel simán elmehet multihoz, de egyébként BÁRHOVA.
Viszont a legtöbbjüknek valószínüleg érettségije van, vagy max egy arra épülő technikum, tehát nem gondolnám speciálisnak.
Szerintem jó, ha 10%-uknak van valami kifejezetten államigazgatási végzettsége. Vagy ilyesmi.
De pl. dolgozik a bíróságon rokonom, aki a postaforgalmi szakközépben végzett, vagy sima kereskedelmit végzett eladó ismerősöm is. Mármint jelenleg nem eladó, hanem közalkalmazott, érted. Egy múzeumnak végez adminisztrációs munkát, semmiféle speciális végzettség nem kell hozzá, csak írni-olvasni tudás.
válasza:Ki örülne neki, hogy egyik pillanatról a másikra többet kell bent lennie és kevesebb a fizuja? A cafeteria eltorleserol nem is beszélve.
Míg nyugat-europaban a 4 napos munkahétről, a home officeròl és a rövidebb munkanapokròl beszélnek, addig itthon dolgozz paraszt, többet, ugyanolyan èhbérért.
Szerintem nem akkora tragédia, ha a munkáltató kifizet ebedszunet alatt is. Kell ennyi szünet, hogy hatékonyan, jobb kedvel tudj dolgozni. De kinek mi.
válasza: válasza:igen. pontosan ezért írtam, hogy nem röhög.
de akkor nézzük fordítva. te is nagyon jól tudod, hogy aki mindenhez ért, az nem ért semmihez se.
technikailag mindegy, hogy azt mondod, hogy az amihez ő ért, az nem kell a magánszférának, vagy azt, hogy nem ért semmi olyanhoz, ami igazán kell neki. (az előbbi kicsit szebben hangzik)
te a végzettségeddel és szakmai tapasztalatoddal viszonylag biztosan találsz egy azonos bérszintű állást.
ő nem. és ez a lényeg.
válasza:# 8
Mért kéne az államnak többet fizetnie mint az átlagos bérszint?
Max ez a megszokás lehet a probléma oka, hogy eddig több járt, és most hirtelen kevesebb.
Na ezt elhiszem, hogy rosszul esik, de attól még szerintem jogos.
Tulajdonképpen az én munkám is specifikus, mert a multinál egy olyan munkakört töltök be, ami csak bizonyos iparágban van, és speciális szoftverekkel dolgozom, amik túl sok helyre nem kellenek.
Nekem is csak érettségim van, és beletanultam ebbe a munkakörbe.
A több ezer érettségivel rendelkező közalkalmazott lazán be tudna tanulni a munkakörömbe.
És ez fordítva is igaz, én az érettségimmel 80%-uknak a munkáját el tudnám látni. Hiszen amit ott csinálnak, azok adminisztratív, ott helyben tanult dolgok, az adott intézményben lettek kialakítva. Én is bele tudnék tanulni, ha akarnék. A jogszabályokhoz kell alkalmazkodniuk, amiket az osztályvezető, a jogászok folyamatosan figyelnek, tehát a vezetőségnek kell max a speckó tudás, de hogy a rengeteg kis közszolga mit csináljon, azt megmondják nekik.
És pl. a Hatósági Osztály ügyintézője, vagy a Családjogi osztály adminisztrátora ezeket a dolgokat nem tanulta a postaforgalmi szakközépben, hanem a Kormányhivatalnál tanulta meg.
Ezek mind-mind olyan dolgok, amiket nem tanítanak, és a munkahelyek 95%-ban ilyesmit kérnek. Ezért biztosítanak betanítást meg betanulási időszakot, valamint ezért van a próbaidő.
Meggyőződésem, hogy nagy részüknél nem a végzettség a probléma, hanem a bátorság hiánya, vagy nem is tudom, hogy nevezzem. Hogy belesüppednek a megszokásba, és lusták keresgélni.
Ha akarnák, megállnák a helyüket a versenyszférában is, csak pontosan így állnak hozzá, ahogy írtad: "á, nem kellek én máshova, nem értek semmihez!"
Pl. rengeteg cég használja az SAP rendszert. Talán mond valamit, talán nem. Iskolában nem tanítják. De amikor felvesznek egy nagy céghez, több hétig csak ezt a rendszert tanulod. Aztán vizsgázol belőle. Ha sikerül, beülsz dolgozni. Ha nem, az addigi időt kifizetik, és annyi volt. Megint csak semmi más nem kell hozzá, csak egy jelentkezés a hirdetésre és felhasználói szintű számítógépes tudás.
Ez a multi ennyit kér.
A kormányhivataloknál dolgozók 100%-ának van érettségije (a takarítókat és hasonlókat most ne vegyük ide), tehát az említett multi a közalkalmazottak 100%-ának tudna munkát adni.
(Itt most nem a létszámra kell gondolni, hanem a végzettségre.)
Ha valaki akar váltani, akkor tud, mert van hova menni, de jellemző emberi tulajdonság, hogy inkább panaszkodik, mint hogy lépjen. Szerintem inkább erről szól a dolog, és ezzel pár évig ellesznek, lehet mindig panaszkodni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!