Miért baj az mta-s átalakítás?

Valamit félreértesz.

Az MTA-t magát nem akarják átalakítani, a tudományos kutatások finanszírozását szeretnék RÉSZBEN másképpen megoldani ezentúl.

Az akadémia szabadsága ezentúl is meg lesz, nem fog senki beleszólni hogy ki lehet a tagja és miért.

Csupán jelenleg gond van a kutatási pénzek hasznosulásával és az innováció, felhasznált kutatások mennyiségével az országban. Ezt akarják más módon végezni ezután, hogy ne csak a tudósok, az akadémia döntsön olyan pénzek elosztásáról, amik az államtól érkeznek.

Az előző években megkisérelték átalakítások nélkül más irányba terelni a kutatásfinanszírozást, de erre az akadémia nem volt vevő, semmi nem változott. Maradt tehát az, hogy a pénzek EGY RÉSZÉT - nem az MTA fenntartásának, működtetésének költségét és nem is az összes kutatási pénzt - nem ők kapják meg ezentúl, hanem más szerv dönt róla. De ott is hozzáértő, tudós emberek fogják elbírálni a pályázatokat, nem hivatalnokok, akiknek konyhanyelven kellene látniuk, hogy megértsék.

Sajnos az MTA egy belterjes szervezet és nem is tud változni, éppen amiatt, hogy ők maguk döntik el ki lehet még tagjuk és ha valaki nem tetszik nekik, mert más nézeteket vall, akkor egyszerűen nem is lesz az illető tag, hogy beleszólhasson a döntésekbe, elindíthasson változásokat.

Teljesen igazad van abban amit írtál az egyszerűbb megfogalmazásról, szerintem az amcsiknak ebben van nagy előnyük. Tudják hogyan kell a pénzembereknek eladni a témájukat - a pénzemberek meg utána tesznek róla, hogy az eredményekből találmány vagy termék is legyen valamiképpen, hiszen csak így kapják vissza a pénzüket.

„Az akadémia szabadsága ezentúl is meg lesz, nem fog senki beleszólni hogy ki lehet a tagja és miért.”

Csak éppen az akadémia súlytalan lesz, mert kiszervezik alóla a kutatásokat. És majd politikusok fogják eldönteni, hogy mit kell kutatni és mit nem. Olyan kutatásokat fognak támogatni, ami kiszolgálja az ipart, és gyorsan pénz van belőle. Az alapkutatást pedig, ami hosszú és költséges folyamat, le fogják állítani. Azok a kutatók, akik az alapkutatásban érdekeltek, elmennek külföldre, és külföldön születnek majd meg a nagy találmányok, és mi majd irigykedünk, hogy ő is magyar, meg ő is magyar, csak éppen itthon nem boldogultak.

Egyáltalán nem baj. Hány gólt is rúgnak évente azok a tudálékósok? Hány tonna buzát aratnak le?

Na ugye, hogy nincs ilyen tudományizékre szükségünk. Éjjen a Párt!

Nem önmagában az MTA átalakítása a baj.

Mi nem baj?

1. Az akadémia egy elavult intézmény, maga a strukturális átalakítás, kutatóintézetek mostani leválasztása, esetleg a tiszteletdíjasok leválasztása a köztestületről, az MTA tudományos címadó jogának elvétele nem lenne baj önmagában, sőt ezekben volna is ráció.

2. Az, hogy a kormány kiír tématerületi kiválósági pályázatot a saját ízlése szerint önmagában szintén nem baj.

Mi a baj?

1. Baj, nagyon nagy baj, ha egy állam a köz érdekét szolgáló alapkutatások helyett, a kizárólag egyes magáncégek érdekeit szolgáló fejlesztéseket vagy pláne innovációkat támogat közpénzből.Termékfejlesztéseket és innovációkat csak akkor szabad közpénzből támogatni, ha az közcélú.

2. Baj, nagyon nagy baj, ha bárki (akár politikus, akár MTA bizottság vagy hivatalnok) bele akar szólni abba, hogy egy alapkutatással foglalkozó kutató mit kutasson. Mert ez megöli a valódi kíváncsiságot, kreativitáson alapuló alkotó munkát.

3. Baj ha a kutatási pénzek elosztása nem objektív tudomány-metriai mutatók alapján értékelt kiválóságon, hanem bizottsági titkos szavazásokon, vagy bármilyen szubjektív "szakértői" értékelés alapján történik, mert ez a korrupció, urambátyám mutyi és az átláthatatlanság melegágya.

4. Baj, ha az MTA-ról leválasztott kutatóintézetek nem elit kutatóegyetemekhez kerülnek. Az alapkutatás és a magas szintű felsőoktatás, különösen az MSc és PhD képzés csak együtt működőképesek és versenyképesek nemzetközi szinten.

5. Baj, ha az átszervezés az alapkutatásokra szánt költségvetési támogatás mennyisége összességében csökken, mert más célra átcsoportosítják.

Az egyik baj, hogy a kormány nem beszél világosan. Nem mondja ki, hogy "bezárjuk azt, ami szerintünk felesleges".

Azt mondja Orbán Viktor, hogy "a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet", miközben azt mondja, hogy "a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást". Ez a kettő nyilvánvalóan ellentétes. Szabadon kutathatsz bármit, de pénzt csak arra kapsz, ha azt kutatod, amit mondunk.

A másik gond, hogy alulfinanszírozott az egész magyar tudomány, az egyetemeket is beleértve. (egy példa: [link] )

És most úgy akarnak alkalmazott kutatást fejleszteni, hogy az alapkutatástól veszik el a pénzt.

A tudomány az "versenyszféra", csak nem a profitért megy a verseny, hanem az impakt faktorért. Emiatt a tehetséges emberek jutnak az élre.

Az államról, mint innovátorról ez már nem mondható el, fogalma sincs, mi az ígéretes innováció. (Pl. Bogányi-zongora) Ha nincs alapkutatás, a tehetséges kutatók elmennek máshová, lekerülünk a tudomány térképéről, miközben a sikeres innovációk elmaradnak.

A humán tudományokban meg eleve arról van szó, hogy ne legyenek a kormánytól független vélemények.

#8

Alapvetően tévedsz.

Most szerinted mindenki maga dönti el hogy kap-e pénzt a kutatására, Most is mások döntik el, most is korlátok közé van szorítva, csak most az Akadémia vagy az egyetem vezetősége dönt róla. Ezentúl más grémium fogja ezt a döntést meghozni.

Ahogyan ha eddig jól működött volna ez a létező rendszer, akkor bizony nem lennénk ennyire hiányában az innovációnak, nyereséges kutatásoknak.

Azért kell változtatni mert most nem működik jól. Az pedig nem változtatás, hogy ugyanazokra több pénz elosztását bízod, akik eddig is rosszul osztották azt el.

Az egyetemek alulfinanszírozottak, nagyon kevés pénzük van. de ez nem ok arra, hogy ezentúl is ott dőljön el annak a kutatási pénznek a sorsa, ahol eddig nem tudtak jó döntéseket hozni. Mert ha jól csinálták volna, akkor az egyetemeknek, ahol nagy része ezen kutatásoknak folyik, ott jóval több haszonra tettek volna belőle szert és nem lennének miatta annyira alulfinanszírozottak.

A tudományos alapkutatás eredménye nem pénz, hanem új igazolt tudományos ismeret, amit impact factoros folyóiratokban publikálva az emberiség közkincsévé tesznek.

Ezeken az alapkutatásokon múlik minden, mert innen indul ki az összes tudástranszfer lánc. Innen kerül az új információ az alkalmazott kutatásokhoz, majd a fejlesztésekhez, végül az innovációhoz. Nyereséget az innováció termel, de nem az adófizetőknek, hanem a cégnek amelyek így versenyelőnybe kerülnek más cégekkel szemben. Ezt nem szabadna az adófizetők pénzéből támogatni, csak az alapkutatást.