Miért panaszkodnak a megélhetés miatt azok, akik a kisujjukat sem hajlandóak megmozdítani?
Nagyon sok olyan embertől hallom, hogy nem tud megélni ebben az országban. Nem tud elköltözni otthonról. Nem lát semilyen jövőképet.
Viszont az is igaz, hogy konkrétan semmit nem tesz ez ellen. Rengeteg olyan embertől hallom, akik releváns szakma/érettségi/diploma nélkül hőbörögnek, közben 10 éve dolgoznak gyárban, vagy boltban eladók stb.
Ők miért gondolják azt, hogy az országgal van a baj? Azt hiszik, hogy 8 általánossal mondjuk Londonban könnyebb lenne az élet? Miért?
Az nyilvánvaló, hogy az ország el van maradva a többitől, de szerintem aki képes saját magát képezni, újat tanulni, dolgozni, az elérhet ezt azt azért itt is.
Én nagyon mélyről jöttem, elvált szülőkkel. Anyám egyedül nevelt. 19 évesen már dolgoztam gyárban. Aztán 22 évesen úgy döntöttem, hogy pénzt is szeretnék keresni. Elkezdtem képezni magam, most pénzügyi szektorban dolgozom. Saját házam, és autóm van.
Ha én képes voltam arra, hogy változtassak akkor más miért nem?
Nem kell lenézni senkit akinek nem jön össze az élet! Sokan tényleg részben önhibájukon kívül lesznek "elesettek".
De ebben a helyzetben sem megoldás az, hogy elhagyja magát, és csak az államtól várja a csodát.
# 25!
Ez azért nem kicsit beszűkült tudatállapotra utal. Kisarkíthatod, meg ironizálhatsz esetleg drámázhatsz is, de nem vezet előre.
Senki nem mondta, hogy diplomázzon mindenki (nem is képes mindenki erre van élő példa is), de aki arra sem képes, hogy szakmát szerezzen az ne várja a csodát. A szalag mellől van továbblépés, ha valakinek jó szakmája van (mindegy mikor tanulta 17 évesen vagy 25 évesen) az tovább fog tudni lépni. De ehhez ő kell legfőképpen. Ha úgy él, hogy csak teljen el a nap, abból nem lesz előrelépés.
"1ik ismerősöm szakma nélkül többet keres mint itt egy diplomás mérnök. És megélhetés egy picivel több, nem 3x annyi."
Hát persze! Kint kolbászból van a kerítés, ingyen van minden.
Persze könnyebb kint az élet, de nem ennyivel és pláne nem végzettség nélkül.
Nem panaszkodok, én vállalkozok, nem várom az államtól a boldogulásom kulcsát. Tagadhatatlan, hogy államfüggőség még vállalkozóként is van. Az államtól csak azt várom, akár a többi vállalkozó is, hogy ne tegyen nekem keresztbe, ne növelje az adóterheimet, ne avatkozzon bele a szabad piaci folyamatokba.
Ha ezek valamelyikét az állam megsérti, akkor megjegyzem, hogy mi a problémám, de csak ennyi. Nem is tehetnék ezzel kapcsolatban többet. Korábban már elhatároztam, hogy ha már komoly nehézségeket okoznak, akkor sokáig nem fogok hezitálni és más, jobb feltételeket biztosító országban fogom folytatni. Elvileg nem lesz nehéz. Mostanában azon gondolkodtam, hogy mit tudok tenni akkor, ha ezt a szabad mozgást meg akarják akadályozni, vagy a pénzügyi tartalékaimat el akarják venni valamilyen ürüggyel. Ezért úgy döntöttem, hogy ezeknek elébe megyek és jelenleg információkat gyűjtök a kiszemelt országok adórendszeréről, jogszabályairól, hogy elegendő tudás birtokában tudjam elindítani a költözést, minél hamarabb.
Látható, hogy valahol egyetértek a kérdezővel. Belül mindenki érzi, hogy mit kellene tennie, de vagy hiányzik belőlük az elszántság, nem elég kockázatvállalók ahhoz, hogy cselekedjenek. Könnyű felmérni a kockázatot: Fejlődni, változni kell a saját érdekedben, mert ha nem teszed, akkor biztos, hogy csak veszíthetsz.
ma 13:20 Nem ironizálok.
Itt mindig, hogy lépjen előre, képezze magát, különben nyomorogjon. Ez a hozzá állás irritál.
Van egy bostoni ismerősöm, konkrétan kis kórház tulajdonos.
Ő úgy áll ezekhez, ő kell, mint orvos, mint igazgató a tudásával, de ugyan úgy kell a takaritó is, mert tisztaság nélkül, hajára kenheti a saját tudását. Ezért, a takaritót is rendesen megfizet, hogy normálisan tudjon élni és normális munkát tudjon végezni. Egy társadalomban, minden munkára, emberre aki azt elvégzi, szükség van. A baj, egy nagy réteg annyira nincs megfizetve, hogy egy szerény normális életet tudjon élni. Ez meglenne, nem érdekelné őket, hogy aki többet tud, az tizszeresét keres mint ő.
Pont amit leirtam, ezért már tiz eve nem vagyok hajlandó dolgozni. Azért nem fogok naponta felkelni, hogy nyomorogjak. Azt felkelés, munka nélkül is tudok.
Ez a te választásod, de ez csak szerinted normális. Ezzel pont azok közé sorolod magad akik "életképtelenek".
Nem azzal van baj aki dolgozik, azzal van baj aki nem akar dolgozni és ezt a rendszer hibájaként állítja be.
Abban egyetértek veled, hogy az alap fizetésből meg kellene tudni élni mindenkinek, de ez utópia. Még a dicsőített demokrácia fellegvárakban sincs így. Ott is "nyomorognak" emberek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!