Miért gondolják sokan azt, hogy az lenne az 'igazságos'ha a gazdag emberektől elvennénk a pénzt, hogy a gyerekeik ne örököljenek?

"Én csak feltettem azt az egyszerű kérdést, hogy az ember miért dolgozna, miért tenne félre, miért takarékoskodna, ha amit megkeres azt nem kapják meg a gyerekei?"

Feltételezem azért, hogy a gyereke egy normális társadalomban nőjön fel ne egy olyanban, amit dinasztiák irányítanak, akik iparágakat meg országrészeket örökítenek a családjukban alanyi jogon. Hogy egy ilyen társadalomban ne legyen egész életében a gazdagok csicskája, akik a vagyonukat örökölték.

Soroljam még hogy miért?

Kedves kérdező, a felvázolt példát kissé életszerűtlen :)

Nem arról van szó, hogy a 200 ezret kereső átlagalkamazottól ne vennének el semmit, a 2 milliót keresőt pedig 1,8 millióra sarcolnák. Bőven maradna a tehetősnek is pénze - sokkal több pénze -, de ő magasabb arányban járulna hozzá a közteherviseléshez, mivel nagyobb arányban kap részt a társadalom által megtermelt javakból is.

Nem gondolja senki, hogy igazságos lenne elvenni a gazdagok pénzét illetve a gyerekeiktől az örökséget (ha tisztességesen szerezte), de az igazságos lenne, ha a gazdagabbak nagyobb mértékben vennék ki a részük a közös terhek viseléséből, mert nagyobb részben részesülnek a haszonból is. Ez megvalósítható többkulcsos adózással vagy nagy értékű örökség esetén x összeg feletti rész vagyonosodási adójával is vagy ezek kombinációjával is. Így is maradna a gazdagnál és bőven örökölhet a gyerek.

"Milyen illúzióban élnek ezek? Nincs ilyen, hogy egyenlőség, mivel az emberek nem egyenlő képességűek."

Ez alapján a mondat alapján nem érted az esélyegyenlőség jelentését. Senki nem mondja, hogy mindenki azonos képességű. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy bárki kemény munkával lehessen sikeres. Jelenleg, az Átlagosképességű Ödönke egy gazdag család gyerekeként valószínűleg egyetemet végez, jó munkát kap, míg Kitűnőképességű Juliska szegény család gyerekeként valószínűleg el sem kezdi az egyetemet, nem lehet belőle pl. könyvelő, pedig képességei alapján a szakmai legjobbjai közé tartozhatna, de inkább elmegy dolgozni a középfokú végzettségével és soha nem valósítja meg az álmait. Esélyegyenlőség felé haladva a szegény gyereknek is lenne REÁLIS esélye kitörni.

Az esélyegyenlőség az oktatásnál kezdődik. Mindenki kaphassa meg a képességei szerinti legjobb oktatást és ne a pénz legyen a döntő.

Legyenek valóban hasznos tehetséggondozási programok már az általános iskolában és ez folytatódjon a középiskolában. Én hasznosnak gondolom a tárgyi támogatásokat (ez lehet kis értékű pl. füzet, toll, pendrive, de akár egy tablet/laptop is beleférhetne) a jól teljesítő gyerekeknek. Sőt azt is gondolom, hogy jó lenne, ha a gyerek iskoláztatása nem kerülne pénzbe (füzetek, tollak, ceruzák, számítógép, internet stb. biztosítva lenne mindenkinek), de ez tudom, hogy nagyon merész gondolat a jelenlegi helyzetet elnézve.

Sok értelmes fiatal nem mer az egyetemről álmodni, mert nincs mögötte anyagi támogatás. Ezt is meg kellene valahogy oldani (szociális rendszer fejlesztése, ösztöndíjak növelése, egyetem első félévében is kaphasson valaki ösztöndíjat és abból ne kelljen éhen halnia). Igen meg lehet csinálni az egyetemet végig dolgozva, de nehéz és sokaknak ez már sok, de ha "csak" az egyetem lenne, akkor sikeresen el tudnák végezni.

Ha valaki sikeresen elvégzett valamilyen iskolát, piacon jól használható képesítést szerzett, akkor onnan már csak rajta múlik, hogy mit kezd vele, de azt gondolom, hogy a kulcs az oktatás. Tudom, hogy mindig lesznek egyenlőbbek, de mindenkinek legyen valódi lehetősége egy piacképes tudás megszerzéséhez, mert ahogy te is írtad, "az ember nem tehet, hogy hova születik".

A nyugati kultúrában általában nem úgy működik, hogy a (nagyon) vagyonos apuka minden pénzét a gyerekére hagyja. Az általános modell, hogy a nagy vagyonokat valamilyen alapítványba teszik, ami gondozza azt. Ebből az alapítványból persze kap a család is, de csak annyit, hogy (nagyon) jó módban éljenek. A gyereknek általában meg kell küzdenie, ha ő is hasonló pályát akar befutni, mint a szülei. Persze ehhez minden anyagi segítséget megkaphat az alapítványtól.

A vagyonosodási adó és az örökösödési adó mértéke korántsem akkora, hogy az örököst mindenétől megfossza, illetve az alapítványi formával ez az egész kijátszható.

"Ezek után ha ilyen elmbeteg politikusok kitalálnák a vagyonadót meg az örökösödési adót, akkor mi lenne a motivációja a sikeres embereknek, miért keressenek sok pénzt?"

Kezdjük azzal, hogy az öröködésnek nem adója, hanem illetéke van. Amúgy ezen forma a Monarchia óta létezik.

Ezt mindenki fizeti, aki örököl függetlenül az örökség méretétől. Jelenleg pont a családi viszony számít, nem a mérték.

Ezen felül erre sok módon fel lehet készülni, hogy bizonyos adókat elkerülni és szerintem pont nem a szegényebb és középréteg az aki ezeket a trükköket alkalmazza.

Én szociálisan érzékeny vagyok,viszont nem gondolom ezt.

Szerintem nincs azzal baj,hogy örökíteni lehet.

A szocialisták nem magántulajdon ellenesek.

Az viszont kicsit bicskanyitogató,amikor egy vállalkozó azzal henceg,hogy már az összes unokájának fejenként 100 millió félre van téve,de bért nem igazán akar emelni,és azt várnák,hogy heti 6 nap 12 órában dolgozzanak nekik az emberek.

Ja,és szocialista létemre nem értek egyet az örökösödési adóval sem.

Azután a vagyon után egyszer már adóztak a végrendelkezők.A vagyonát pedig mindenki szabadon hagyhassa arra,akire akarja.