Ha a tudományos akadémiákat már 1899-ben elavult intézményeknek találták sokan, nem lenne időszerű száz évvel később már tényleg felváltani valami ésszerűbbel-jobbal-hatékonyabbal?

Örülök, amikor olyanok kívánják meghatározni egy terület működését, akiknek magáról a területről sincs fogalmuk. Azért örülök, mert ahogy szétnézek, bizonyítva látom ebbéli hipotézisemet.

Egyébként pedig a helyzet katasztrofális. Az emberek elfelejtettek azzal foglalkozni, amihez értenek. A többségnek iskolapadban volna a helye, ami persze lehetetlen, mert se iskola se oktató elegendő.

"Alapíthatnának tudományos folyóiratokat, szervezhetnének nemzetközi konferenciákat."

Na akkor kezdjük. Az MTA-nak saját folyóirata 1840 óta van.

Szinte mindegyik tudományterületen rendeztek/rendeznek hazai és nemzetközi konferenciákat.

"Felvehetnék a harcot az áltudományokkal."

Ez is már régen megtörtént. "Az Akadémia nem egyes tudományos tételek mellett áll ki, nincs „hivatalos véleménye” tudományos kérdésekről. Az Akadémia a tudományos módszer mellett áll ki. Nem azt állítjuk, hogy egy növény kivonata hatástalan – de elvárjuk, hogy mielőtt a hatásosságát hirdetnék, ugyanolyan szigorú vizsgálaton menjen át, mint a törzskönyvezett gyógyszerek. Nem állítjuk, hogy a magyarság finnugor, török, vagy akár sumér eredetű, de azt elvárjuk, hogy a magyarság őstörténetére vonatkozó kérdések tudományos pontossággal legyenek feltéve

– mondta Lovász László elnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. közgyűlésén."

"Az áltudományok elleni küzdelem a fő célja annak az új, az MTA támogatásával készülő ismeretterjesztő honlapnak, amely a közvéleményt leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekkel kíván foglalkozni. A főleg tanároknak, újságíróknak és laikus érdeklődőknek ajánlható tudomany.hu-n egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert szakértői fogják ismertetni tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával."

[link]

[link]

Szóval lehet kritizálni, csak minden megvan amit eddig számon kértél, hogy lehetne.

Azt pedig kifejthetnéd, hogy mi nem demokratikus a mostani működésben.

Kedves 14#

Nem egy malomban őrlünk.

1. Az MTA-nak valóban van közéleti vagy ismeretterjesztő folyóirata (Magyar Tudomány címmel például) és van számos tudományos cikktemetője is ezek az akadémiai "Acta"-k például (1840-óta, mint írod habár ezek nem teljesen azonos orgánumokat jelentenek azóta). Amikor az akadémiai Acták-ból számos elvesztette (még a korábban meglévő) impact factorát is, az megmutatta, hogy milyen tudományos ütőképességgel és tudományszervezési kapacitással rendelkezik az MTA. De a mai még éppen hogy IF-es Acták némelyikének is meg lehet nézni a 0-közeli teljesítményét.

Ami viszont nincs, és ami viszont nélkülözhetetlen lenne, ha az MTA nem akarná magát gittegyletnek tekinteni, hogy minden tudományágban és tudományterületen (amiben saját osztálya és saját bizottsága van, tehát elvileg kompetensnek tekinthetné magát) legyen nemzetközileg referált impact factoros (WoS-en és JCR-ban szereplő) tudományos folyóirata. Ilyeneket kellene alapítani úgy, hogy azok lefedjék az MTA működési területét. Ahol ez megvan ott van némi hitele az MTA-nak, hogy mekkora az persze az IF számértékétől is függ, merthogy ezzel mérjük a tudomány nemzetközi hatását.

2. Igen, az MTA szervez előadóüléseket és tudománypolitikai konferenciákat, meg ünnepségsorozatokat. Én nem ezt hiányoltam, ezeket inkább elfelejteni kellene. Én világszintű és világszínvonalú nemzetközi szakterületi tudományos konferenciákra gondoltam, amelyekre eljár mindenki aki egy adott szakterületen számít.

3. A szervezett áltudományok (egyesületek, egyházi alapítványok, áltudományos "kutatóintézetek" által a médiában is erősen nyomatott áramlatok) elleni küzdelmet nem az ismeretterjesztés jelenti. (Az ismeretterjesztésnek a tudástranszferben van szerepe, amiben szintén nem áll az MTA a helyzet magaslatán, pedig ez is dolga lehetne...)

Hanem legalább ugyanolyan erőteljesen, ahogyan azok támadják a tudományosságot: érvekkel, tényadatokkal, könyvekkel, honlapokkal, filmekkel, tévés és youtube-os előadássorozatokkal, vitairatokkal, vitaműsorokkal közvetlenül válaszokat kellene adni a felmerült tévtanításokra, cáfolni kellene és vitákban feldolgozni a gondolati rendszereiket. Az érdemi vitában egyébként a vitakészség és gondolkodási készség is javul, és javára válna a társadalomnak, amely ennek hiányában így csak egyre jobban az áltudományok hívőévé válik és a valódi tudományosság hitele napról napra csökken, ha még lehet csökkenni a bányászbéka szintje alá.

4. Ami a demokrácia-deficitet jelenti: Az MTA döntéshozó fórumai (Közgyűlés, közgyűlési bizottságok, testületek, osztályok, bizottságok) jelenleg az akadémikusok zártkörű elitklubjának (sokan maffiának is nevezik) a döntő befolyása alatt állnak, mert ők azok akik alanyi jogon és állandóan részesei, hangadói. A demokrácia látszatát az próbálja helyettesíteni, hogy vannak "nem akadémikus közgyűlési képviselők" amelyeket a köztestület választ és ők is szavazhatnak a nagyok mellett, kb. olyan befolyásolási erővel, mint a hallgatói képviselők egy kari tanácsban. Ugyanaz a felállás is, hiszen a "hallgatói képviselő" diplomát szeretne, a "nem akadémikus közgyűlési képviselő" pedig akadémikus szeretne lenni, tehát még ők is a markukban vannak.

Én nyilvános áttekinthető online információt szeretnék látni az összes MTA kutatóhely és osztály, valamint egyetemi tanszék, intézet, kar

1. személyzetéről (benne PhD-sok számáról)

2. az általuk felhasznált pénzekről

3. az általuk évente produkált referált cikkek számáról, impaktjaikról, idézettségükről

Kiváncsi lennék éves hatékonysági mutatókra if-es cikk /kutató/forint illetve független idézettség/kutató/forint mértékegységekkel is.