A Fidesz miért ad kevesebb pénzt a szegénynek és miért ad több pénzt a jobban keresőknek?

CSOK,egykulcsos adó,családi adókedvezmény.

Ez mind a gazdagabb réteget támogatja.

13-as! A kérdező nem "érveket" írt, hanem a tényeket, ezek közül melyiket sikerült vajon megdönteni mesélj? :-D

kiderült, hogy valójában többkulcsos adó van csak nem tudunk róla?

Egyébként alapból nem értem sokan ezt miért vitatják, ugyanis tény, hogy ez a fajta adórendszer, és kedvezmények olyan társadalmat hoznak létre, amiben a gazdagabb sokkal gazdagabb lett. Erről amúgy nincs vita, mert még a kormány által igaznak elfogadott statisztikák is ezt támasztják alá, pl. ha megnézed a bérek eloszlását elég jól látszik, hogy a legjobban keresők bére fokozatosan távolodik az átlagtól, ami igazán nagy baj, hogy így az átlagbér egye távolabb van a mediántól, magyarul ez a mostani rendszer szépen szakítja szét a társadalmat.

De pl egy nem túl régi indexes írás (ne csak a címet olvassátok el, az egészet és alaposan)

[link]

Kérdező!

Mindkettőt te írtad:

"Családi adókedvezmény: aki 5-600 ezret keres, az sokszorosan több pénzt kap az államtól, mint aki csak 100 ezret keres."

"Ki a fene keres ma Magyarországon 600 ezret?"

Nem kellene rendet tenni a buksiban? :D

Csak azt nem veszitek észre, hogy (1) az egykulcsos adórendszer fehéríti a gazdaságot, (2) a családi adókedvezmény munkához van kötve.

Azért nem a családi pótlék összegét emelik, mert ezzel nem akarnak támogatni egy putriban élő, nem a napon barnult embereket. Ugyanez a szerepe a CSOK-nak is.

Először ilyen tekintetben kéne rendet tenni a fejekben. Utána jöhet az, hogy azért egykulcsos adórendszernek hívjuk, mert egy kulcs van. Tehát nem többkulcsos. De hogy ezt is el kell magyarázni...

Hibás a megközelítés.

"Családi adókedvezmény: aki 5-600 ezret keres, az sokszorosan több pénzt kap az államtól, mint aki csak 100 ezret keres."

Ez ADÓKEDVEZMÉNY vagyis nem adja az állam, hanem NEM VESZI EL. Mert cserében az illető gyereket nevel belőle, ami jelenleg fontos feladat az állam egésze számára is. Mivel a saját adóját nem kell befizetnie az illetőnek így nem az állam dönt arról, hogy mennyit kap - ha több adót fizetne akkor többet nem vesznek el tőle.

Viszont aki szegényebb, annak járulékot sem kell fizetnie.

NYUGDÍJEMELÉS

A százalékos emelés torz és valóban nem jó. Erre találtam egy jó visszatekintést még az első Orbán kormány idején egy parlamenti felszólalás szövegében, Répási Róberttől:

"Azt, hogy a polgári kormány hogyan viszonyul az időskorúakhoz, akkor tudjuk igazán értékelni, ha összehasonlítjuk az 1990 óta hivatalba lépett kormányokkal.

A minap a kezembe került az egyik országos napilap cikke, amely összevetette a nyugdíjemelések és az infláció éves mértékét az elmúlt egy évtizedben. Mit gondolnak, mikor volt a nyugdíjak vásárlóereje a mélyponton? 1997-ben, a Horn-kormány regnálásának harmadik évében. És mit gondolnak, mikor maradt el a legjobban a nyugdíjemelés mértéke az inflációtól? 1995-ben, a Bokros-csomag évében. (Béki Gabriella: Jaj, de demagóg!) A Bokros-csomag éve a nyugdíjasoknak is fekete év volt. (Béki Gabriella: De demagóg! - Révész Máriusz: Nem így volt?)

Bocsássanak meg, hogy számadatokkal is terhelem felszólalásomat, de sajnos nem tudom önöknek bemutatni azt a grafikont, amely a nyugdíjak reálértékét, azaz vásárlóerejét mutatja be 1990-től 2000-ig. Egyébként engem is megdöbbentett: a nyugdíjak reálértéke 1997-ig úgy száguld lefelé, mint egy jól megrakott szán a havas hegyoldalon. (Béki Gabriella: Meg az ország is!)

És mindez számokban: 1995-ben 28 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés csak 18 százalékos volt. 1996-ban 24 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés 15 százalék. 1997-ben 18 százalékos infláció mellett a nyugdíjemelés 12 százalék volt. A Horn-kormány négy éve alatt a nyugdíjasok nyugdíjuk vásárlóerejének 12 százalékát elveszítették. (Varga Mihály: Szégyen!) Minden 100 forintból 12 forintot! "

A fidesz (és a vele kormányon levő pártok) az első ciklusa elején megkísérelte a differenciált emelést, de ezt később úgy adta el az ellenzék a nyugdíjasoknál, hogy elvettek tőlük pénzt. Nem is szavaztak rájuk 2002-ben, pedig ebben a ciklusban nem csökkent hanem emelkedett a nyugdíjak reálértéke.

"A kormánykoalíció ciklusa elején - a hatályos törvényt módosítva - differenciáltan emelte a nyugdíjakat. A legalacsonyabb ellátásokat negyedével növelték, a 30 ezer forintnál magasabb járandóságokat 11 százalékkal. "

[link]

Ebből okult a fidesz és nem fog újra ilyennel megpróbálkozni, nem kellett a választóknak. Helyette a mindenkinek egyforma mennyiségű erzsébet utalvány volt és a nyugdíjprémium, ami csak egy alacsony szinten különbözik, az átlagnyugdíj felétől már mindenkinek ugyanannyi.

"Rezsicsökkentés:

Aki keres 500 ezret, az többet spórol, mint aki 100 ezret keres."

NEM.

Aki többet fogyaszt az fizet többet és annak a különbözete nagyobb a rezsicsökkentés előtti és utáni számlája között. Vagyis ha valakinek nagyobb a családja és több vizet fogyasztanak, azoknak nagyobb az az összeg amit nem kellett befizetniük. Nem számít hogy sokat vagy keveset keres az illető.

"EGYKULCSOS ADÓ: Csökkent 1 százalékkal. Aki 500 ezret keres jóval jobban járt, mint aki 100 ezret keres."

Igen. Mert többet keres.

Ettől még aki 100 ezret keres az csak 15 ezret fizet adóba, míg aki 500 ezret, az az ötszörösét, vagyis 75 ezret adózik. Csak éppen az 5-ször akkora fizetéséből nem 7-szer annyit adózik, mint előtte, hanem éppen annyiszor többet mint amennyiszer több a keresete.