Más is egyetért velem, hogy manapság nincs ami az embereknek irányt mutasson?

Akkor menj Észak-Koreába vagy Iránba.

Azok a neked való helyek.

"Manapsag nincs vallás, nincsennek diktaturak, maximum a fogyasztoi társadalom. Sok ember csak cél nélkül vegetál, nincs mibe kapaszkodjon."

Hát igen, pocsék lehet, ha már magadtól nem tudod eldöteni, mi a helyes és mi nem. Elgondolkodtató, hogy mennyire jól befolyásolhatók a szüleid vagy te, ha nem vagy képest semmit felmutatni.

Ma sokkal könnyebb megtalálni a helyes utat, mint régen, akkor is ha neked nem tűnik annak.

Gondolj csak bele, mennyivel könnyebb ma megismerned más emberek gondolatait, elveit, hiszen itt is kommentelhetsz, vitzhatsz sok ismeretlennel, de rengeteg fórumon olvashatsz véleményeket. Az internet segítségével pillanatok alatt találhatsz videókat más helyek életéről, pontos ismereteket mindenféle vallásról, elvekről, államberendezkedésekről, törvényekről. Könnyedén megtalálhatod a történelem adatait, sok ismeretanyag van ahol már az összefüggéseket is megmutatják, végigvezetnek azon az úton, ahogyan egy jónak, békésnek tűnő gondolat, elképzelés katasztrofális helyzetet, diktatúrát, háborút okozott stb. stb. stb. Vagyis az ismeretanyag sokkal könnyebben elérhető és megszerezhető, nem is kell mindent neked magadnak összefüggésbe hoznod. Csak meg kellene ismerni.

A tudásból pedig következhet a saját gondolat, ami megmutatja neked mi a jó és a rossz, mi lesz az ami tévedés és mi az amit követni érdemes.

Ne másoktól várd el, hogy irányt mutassanak, mert az könnyen rossz irány lehet. Halgass meg, olvass el minél többet, akkor látni fogod TE hova akarsz majd elérni és ahhoz megkeresheted az utat is meg azt az embert vagy csoportot is, aki szerinted téged oda juttathat.

Valójában nem az a gond, hogy nincs aki utat mutasson, hanem hogy túl sokan is vannak, azonban az emberek lusták meghallgatni őket - mindet vagy legalább sokat közülük - hogy eldönthessék melyiket érdemes példaképnek tartani, melyik szavára érdemes adni. A pártok támogatói között is sokan kényelmesek, megszokták, hogy annak a csapatnak fogadják el a szavát nem kérdőjelezik meg, mert ahhoz már több energiabefektetés kellene.