Miért van az hogy az őseink ennyit elértek a középkorban?

A magyarok egy egész más műveltséget hoztak Európába...

Alsónadrágot, zekét, gomblyukat, és a népesség nagy része használta a rovás pálcákat, tehát írástudónak lehetett őket tekinteni. A fő probléma a Manicheizmushoz hasonló vallásuk volt, azaz keresztények voltak, de nem zsidókeresztények, azaz az ő vallásuk nem tartalmazta az Ószövetséget.

A Manicheizmust pedig minnennél brutálisabban irtotta a zsidókeresztény egyház.

A helyzet az, hogy már a pozsonyi csata mutatta, hogy nagyon nem szeretnek bennünket... Ugye a pápa meg a császár 100 000-es sereget gyűjtött össze, hogy a "magyarok pedig kiirtassanak".

Hát az akkor ott nem jött össze... Sőt.

A német nemesség szine java ott veszett, de hát ők jöttek házhoz a pofonért.

Aztán taktikát váltottak, és belűlről gyengítették az országot.

Jeanpierre Attilának erről van pár jó előadása a Youtube-on.

Tulajdonképpen csendben kiirtották az Árpád-házi ágat, és megpróbálták lecserélni a nemességet is.

Az ország talán Hunyadi Mátyásig tudott ellenállni a hatalmas nyomásnak.

De még ekkor is olyan műveltséggel rendelkeztünk, ami messze megelőzte Európát: Szalkai János későbbi egri érsek már 15 éves korában bolygópályákat számolt... 100 évvel Gallilei előtt.

Aztán a "művelt" Nyugat összeállt a törökökkel, hogy végre megtörjenek bennünket.

Azóta gyakorlatilag gyarmat vagyunk.

A Habsburgok 200 évig robbantottak a Pilisben, hogy eltüntessék a királyi központ nyomait, és gyakorlatilag az összes írásos dokumentumot... ( a 7 darab Aranybullából egy sincs meg, ami az ellenállási záradékot tartalmazta... Pedig egyet még Rómába is elüldtek)

Mátyás könyvtára kétszer akkora volt, mint a római pápáé...

Betiltották a Pálos rendet, ami az utolsó kapcsolat volt a régi kultúrához.

Tiltották a régi zenei eszközöket amiket a táltosok használtak a révüléshez.

Rendeletet hoztak, hogy a 6 újjú csecsemők hatodik újját le kell vágni, mert az a táltosság jele.

Elindultak a táltos perek...

Tehát nyilvánvaló, hogy VOLT egy extra spirituális tulajdonsága a magyarságnak, ami sokáig az erőnket adta, de minden túlerővel azért mi sem bírtunk.

Szóval 500 évig tartott amíg megtörték a magyarok erejét, és másik 500-ban megpróbálták felszámolni...

Mindeddig sikertelenül.

Talán nem véletlen, hogy sokan a múltban keresik a jövő lehetőségeit....

Milyen okos mindenki :D

Amúgy nem tudom miért kérdés ez, általános iskolás tananyag. Nem rajtunk múlott, egyszerűen rossz volt a földrajzi elhelyezkedéünk és kimaradtunk a főbb nemzetközi kereskedelmi útvonalakból.

Pozitív, neked minden rendben van a kobakodban? Csak mert rohadtul nem úgy tűnik. Kapásból benyögtél 3 tévhitet is.

-ki akartak irtani minket: látom Szaniszló agymenését sikeresen besz0ptad.

-gyarmat voltunk

-Ősbuda a Pilisben: hát ez marha jó

https://www.youtube.com/watch?v=bHGaCiYCznw

"mátyás király elfoglalta ausztria és csehszlovákia nagy részét"

Kezdjük már azzal, hogy Csehszlovákia nem is létezett 1918 októberéig, szóval nehezen tudták elfoglalni.

Másodszor bár voltak sikerek, de döntő győzelmet kevésszer értek el, Velencei Köztársasággal évszázadokon át hadakozott Dalmáciáért, az Oszmán Birodalommal, miközben egyedül Lengyel Királyságban találtak olyan partnerre akik nem támadták meg őket, bár fontos megjegyezni, hogy eléggé ritkán is támogatták egymást katonailag.

"Szalkai János későbbi egri érsek már 15 éves korában bolygópályákat számolt... 100 évvel Gallilei előtt. "

Azért kérném a tisztelt válaszolót, hogy ne hamisítsa meg szeretett városom Eger történelmét és megkérném, hogy ne nevezzen egy olyan személyt egri érseknek aki a XIX. század előtt halt meg, mert az egri püspökséget csak a XIX. század legelején emelték érseki rangra.

Gallilei előtt 1000 évvel is számoltak bolygópályákat, csak annyi volt a különbség, hogy Gallilei a megfigyelései alapján megkérdőjelezte Ptolemaiosz geocentrikus rendszerének létjogosultságát.

#13

-ki akartak irtani minket: látom Szaniszló agymenését sikeresen besz0ptad.

A Pozsonyi csata és előzményei jól dokumentáltak... Ott van a császári rendelet a bajor krónikában : decree... ugros eliminados esse...

-gyarmat voltunk

Hát mi a fene, amikor a Habsburgok "felszabadítottak" a török alól? Mire volt a 48-as "szabadságharc"?

-Ősbuda a Pilisben: hát ez marha jó

Királyi központot írtam, és korabeli metszetek és hadi térképek, valamint útleírások bizonyítják.

Persze labanc hozzáállással könnyű elfogadni a mindenkori gyarmatosítóink történelemszemléletét. De egyre inkább kezd szétfoszlani.

Tudom. Olyanok, mint Glatz Ferenc, egészen az Akadémia Történettudományi intézetének igazgatóságáig vitte olyanokkal, hogy a magyarokat görbelábú gyilkosoknak írta le, akik nőket és gyerekeket gyilkoltak, nyelvük nem lévén csak makognak, szókincsüket a szlávoktól lopták...

Amíg ezek fújják az Akadémián a passzátszelet, nem lesz rendes történelemtanítás az iskolákban. A szocialistákra jellemző, hogy még köztársasági elnöknek is jelölték ezt a magyargyűlölő alakot.

"A szocialistákra jellemző, hogy még köztársasági elnöknek is jelölték ezt a magyargyűlölő alakot."

Pontosan mikor jelölték őt hivatalosan a Magyar Köztársaság köztársasági elnökének?

Robogós, ha ő most ebben akar hinni akkor tegye, ezért van szabad vallásgyakorlás ma Magyarországon.

Ugyanúgy ahogyan én is a Evangélikus Egyház részesként: "Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában,

mennynek és földnek teremtőjében. ..."

'-ki akartak irtani minket: látom Szaniszló agymenését sikeresen besz0ptad.

A Pozsonyi csata és előzményei jól dokumentáltak... Ott van a császári rendelet a bajor krónikában : decree... ugros eliminados esse...'

[link]

-gyarmat voltunk

Hát mi a fene, amikor a Habsburgok "felszabadítottak" a török alól? Mire volt a 48-as "szabadságharc"?

'Magyarország évszázadokon át gyarmat volt

A XVI-XVIII. századi Magyarországot ugyanúgy nem nevezhetjük a Habsburg-Birodalom gyarmatának, ahogy a Nagy Lajos által kormányzott, XIV. századi Lengyelországot sem Magyarország gyarmatának vagy a XVII. századi Skóciát sem Anglia gyarmatának. Ezeknek az államoknak közös uralkodójuk volt. Meglehet, az uralkodó nem tudott egyformán gondot viselni valamennyi államára, ettől azonban ezek nem váltak gyarmattá. Gyarmatává vált-e Portugália 1580 és 1640 között Spanyolországnak, amikor a spanyol királyok viselték az ország koronáját? Gyarmatai voltak a német fejedelemségek a Német-római Császárságnak? vajon a mai Belgium gyarmata volt-e a XVIII. században Mária Terézia birodalmának, s a XIX. század elején Napóleon birodalmának? Nyilvánvalóan nem. A "gyarmati sor"-ra való hivatkozás azért téves, mert XIX-XX. századi fogalmakkal próbálja leírni egy korábbi európai rend államközi kapcsolatait.

A XIX. század előtti világban még nem alakultak ki a mai értelemben vett, modern államok. A nagyobb politikai egységek önálló, elkülönült tartományok összeolvasztásával jöttek létre, ezért különböző törvényekkel, szokásokkal, intézményekkel, jog-és mértékrendszerrel rendelkező területek mozaikszerű halmazai voltak. Voltak köztük grófságok, hercegségek, de önálló királyságok is. A határokat nem jelölték ki pontosan, megesett, hogy egy király alattvalói a szomszédos ország püspökének az egyházmegyéjéhez tartoztak. Az ország egymástól távolabb lakó alattvalói esetleg nem beszélték egymás nyelvét, dinasztikus véletlenek vagy kompromisszummal lezárt háborúk kapcsoltak bizonyos tartományokat hol ehhez az államhoz, hol a másikhoz. Mai szemmel nézve nyilvánvalóan abszurdum, hogy Dél-Németalföld a XVIII. század közepén ugyanazon uralkodó fennhatósága alatt állt, mint Erdély. A kortársakat viszont ez egyáltalán nem zavarta.

Az egyén és az állam között számtalan közvetítő testület működött, az uralkodók pedig néha azt is elismerték, hogy más politikai hatalmasságok (pápa,császár) is beleszólhatnak abba, hogyan kormányoznak. Modern hazafiság nem létezett, az országhoz való kötődés csak egy volt a számtalan közösséghez és hatalmassághoz (faluközösség, egyházközség, földesúr, püspök, kormányzó, városi tanács stb.) való kötődés között. Tartósabb válság, veszedelmesebb háború esetén felerősödött az országhoz való tartozás érzése (mint például Magyarországon az oszmán megszállás alatt), békeidőben azonban meggyengült, és a királyhoz való ragaszkodásra, a királyi hagyományok tiszteletére, valamint a külföldiek iránti ellenszenvre korlátozódott. Az uralkodó volt a tágabb "haza" legnagyobb tiszteletben álló képviselője, s gyakran csak az ő személye kötötte össze egymással a távoli tartományokat. Ezért a XIX. század előtt nemzetállamok helyett csak dinasztikus államokról beszélhetünk. A XVIII. században senki sem ütközött meg azon, hogy egy francia (V. Fülöp) uralkodott Madridban, egy lengyel (Leszczynski Szaniszló) Lotaringiában, egy szász (II., majd III. Ágost) Varsóban, egy hannoveri (I. György) Londonban, egy lotaringiai (Ferenc) Firenzében, egy spanyol (Károly) Nápolyban, s egy német hercegnő (II. Katalin) Szentpéterváron. Abban sem volt semmi különös, hogy Magyarországot egy Habsburg kormányozza Bécsből.

Egy uralkodó több államot is kormányozhatott békésen, ha tiszteletben tartotta azok ősi törvényeit. Szerencsés esetben ezek az államok összeolvadhattak egységes nemzetté, mint Aragónia és Kasztília Spanyolországgá. Az eltérő nyelv, kultúra, vallás és hagyományok azonban elkülönüléshez is vezethettek, mint Hollandia és Belgium esetében. Egyes távolabbi területeket pedig azért vettek birtokba a kormányzatok,

hogy ezzel kereskedelmi előnyöket, fűszereket, nemesfémet vagy más, értékes nyersanyagot biztosítsanak az anyaország számára. Ezeket a jogilag alárendelt, politikailag kiszolgáltatott tartományokat nevezhetjük

gyarmatoknak. Magyarország azonban nem gyarmata, hanem az egyik állama volt a Habsburg Birodalomnak. A magyar rendek és a birodalmi kormányzat konfliktusai olykor felerősödtek, de sokkal több év telt el a ,,békés egymás mellett élés" jegyében, mint a küzdelmekkel. Magyarországot a Habsburgok többnyire a saját törvényei és hagyományai szerint kormányozták, együttműködve a magyar rendekkel, általában jó szándékúan és készen a kompromisszumokra. Ennek a kapcsolatnak megvoltak a maga hátrányos következményei is. Sok kérdést nem sikerült tartósan szabályozni. ,,E szabályozás elmulasztása lehetővé tette, hogy az idegenben lakó uralkodó a közös ügyeket, a külpolitikán kívül a had-, pénz-, kereskedelem-és vámügy) idegen hatóságok és idegen tisztviselők közreműködésével intézze... Az uralkodó nem csak Magyarország királya volt, hanem egy sor egyéb ország és tartomány fejedelme is. Intézkedéseiben elsősorban országai összességére volt tekintettel, azaz birodalmi politikát folytatott.,, (Katus László: A modern Magyarország születése. Pécs, 2009, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület. 28.,43. o.) A magyar politikai elit pedig nem szerezhetett jártasságot a külügyekben, s amikor II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos vagy Károlyi Mihály efféle problémákkal került szembe, valamennyien

tapasztalatlannak és ügyetlennek bizonyultak.

Ennek a kapcsolatnak azonban óriási előnyei is voltak. A Habsburg Birodalom pénzügyi és katonai segítsége, valamint nemzetközi kapcsolatrendszere nélkül Magyarország képtelen lett volna elérni, hogy az

oszmánok kivonuljanak területéról. Hazánk ennek köszönhette, hogy nem jutott a balkáni országok sorsára, s megindulhatott a gazdasági,

társadalmi és kulturális fejlődés útján. Belső önállóságát megőrizhette, szükség esetén sikeresen szembe is szállhatott az autokratikus bécsi

törekvésekkel, s ugyanakkor egy szilárd nagyhatalom "védőernyője" megakadályozta mind az oszmánok visszatérését mind azt, hogy hazánk a hasonló társadalmi utat járó Lengyelország sorsára jusson - vagyis hogy erősebb szomszédjai felosszák. Ezt különösen azért érdemes hangsúlyozni, mert II. Rákóczi Ferenc és hívei számára "a követendő minta

kétséget kizáróan Lengyelországból eredt"( Gebei Sándor: A Rákóczi-szabadságharc. Bp. 2009, Kossuth Kiadó. 55. o. ) Veszedelmes minta volt- talán nem is baj, hogy nem lehetett követni.

Lehet vitatkozni azon, hogy a Habsburg-magyar együttélésnek az előnyei vagy hátrányai voltak jelentősebbek. Csak egyet nem lehet: leegyszerűsítőleg

gyarmati függéssé nyilvánítani ezt a sokkal bonyolultabb kapcsolatrendszert.'

In: 100 történelmi tévhit, 106-109. o.

#18

"Ennek a kapcsolatnak azonban óriási előnyei is voltak. A Habsburg Birodalom pénzügyi és katonai segítsége, valamint nemzetközi kapcsolatrendszere nélkül Magyarország képtelen lett volna elérni, hogy az oszmánok kivonuljanak területéról. "

Hogy oda ne rohanjak...

Szépen mosdatod a sógort...

A helyzet az, hogy a Fuggerek megigérték, hogy a Habsburgok kezére játszák az országot, ha megkapják a Felvidék ezüstbányáit.

Úgy is lett...

A Fuggerek vitték az ezüstöt, a Habsburgok meg mindent ami mozgatható volt. Egymás után robbantgatták fel a magyar várakat, mert "drága" volt a fenntartásuk...

'Hogy oda ne rohanjak...

Szépen mosdatod a sógort...'

Amennyiben elkerülte figyelmed: lehet vitázni, az előnyök vagy a hátrányok jelentősebbek-e ebben az együttélésben, de gyarmati függéssé nem lehet leegyszerűsíteni, amit viszont te készséggel megteszel. Lelked rajta, de akkor ne akadj fenn azon, ha esetleg ostobának minősítenek.