Bebizonyítod nekem hogy a magyar nem finnugor nép?

szóval a finnben az ősnyelvi š rendszerint h-vá alakult ( *šanka - finn hanka, *šeŋä - finn hyvä, *šiŋe-re - finn hiiri stb...)

A magyarban a szóeleji š eltünt [nem kizárt hogy a finn hangtörvényhez hasonló átmeneti állapotokkal)(pl.: *šanka - ág, *šeŋä - igen, *šiŋe-re - egér stb...

Tehát táblázatban: (lehet hogy szétcsúszik!)

Proto Magyar Finnish

*šanka ág hanka

*šeŋä igen hyvä ('jó')

*šiŋe-re egér hiiri

A Mai magyar š uráli *č-ből lett. A Finnben ez az alapnyelvi *č előbb š-vé alakult majd ugye h-vá

*čukka csuk *hukka/*hukku

*čapa savanyú hapan

*čupa sovány hupa

Lágy hangok voltak a finnben, de depalatalizálódtak (pl.: *küńe(-le)_magyar köNNY_finn kyyNel, *kađ́a_magyar haGY_ finn kaToa, *đ́Okka_magyar GYak_finn Tokkaa stb...

Z és ZS az ősnyelvben nem voltak, magyarban az sz és az s zöngésülésének eredményei...

,,Hát az én barátom járt Finnországban egy konferencián, egy büdös szót se értett a nyelvükből, a kéz-keszit se értették igazán. Azt hitte, valami legalább érthető, de nem."

A nyelvrokonság nem jelent (feltétlenül) nyelvrokonságot.

Ezt már leírtam asszem 2x is.

,,Embertanilag pedig északiak, mint a svédek vagy a norvégok, magasak és szőkék."

Melyik 'finnugrász' mondta azt valahais, hogy a magyarok feltétlenül a finnek genetikai rokonai is?

Nem tudom, hogy pontosan hol járt a barátod, de az a sejtésem hogy valahol a tengerpart közelében, nyugat, és/vagy dél-finországban. Évezredekkel ezelőttről már tudunk

dokumentálni germán nyelvű (északi fajú) betelepedést finnország partvidékére. Ez végül a svéd telepesek bevándorlásával egészült ki. A bevándorlók lassan érkeztek így volt idejük (többé-kevésbé) asszimilálódni.

Finnország partjain főként északi fajú népesség él, ez valóban igaz. De finnországnak nem csak partvidéki része van. A finneknél két nagy alrasszt tudunk elülöníteni: a hosszúfejű északit (nordikus) és a rövidfejű keletbaltit.

A finnek többségükben az utóbbihoz tartozik. Elsősorban a keleti, és középső országrész lakossága reprezentálja ezt a típust.A tavaszti finnek tiszta keletbaltiak.

Az északi fajta keskeny arcú és koponyájú, kékszemű, (sokszor vöröses-)szőke hajú, keskeny orrú, lekerekített járomcsonttal. Jellegzetes vonása, hogy oldalnézetből a nyakszirt és a fül közti távolság megegyezik az orr és a fül közti távolsággal, vagy ezutóbbi még hosszabb. A járomívek a koponya oldalfalához lapultak.

A keletbalti európa legszőkébb fajtája, kékesszürke szemekkel, a járomívek oldalra kiálóak, a járomcsont frontálisan lapult, a szemek kicsinyek, és icipicit ferdék, az arc hatszögeltű, széles és rövid vagy középhosszú, a termet tömzsi, az orr sokszor pisze.

A keletalti rassz arányát a magyarságban bartucz 20%-ra teszi (25% turanid - törökös típus mellett) Nemeskéry 25%-ra (25% tuanid mellett) Malán pedig [az erdélyi magyarságban] 21%-ra (10% turanid mellett)

Henkey a keletbaltit 5%-ra teszi 30% turanid - és további 30% meghatározhatatlan mellett...És továbbá 10-10%ra teszi az alpit és a dinárit, pedig előbbit a fenti antropológusok 15-20%-ra becsülték...(érdekes...)

Bartucz 20.000 magyar diákon végzett mérése alapján a magyarok fele sötét, másik fele világok színkomplexiójú. A turanid, mongolid, pamirid, dinári, alpi, mediterrán fajták mind sötét színkomplexióújak, míg világos csak az északi és a keletbalti. Tehát a szöszkék egy része keletbalti, másik északi. Az északi rassz arányát csak nemeskéry teszi 8%-ra s ezzel ő mérte a legnagyobbat. Ebből az a köveztkeztethetés vonható le, hogy az 50% világos színkomplexiójú magyarból ~10% lehet északi, és akár...

40% is keletbalti?!...

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

,,Ja és a magyarság táltoshitű volt és nem sámánhitű."

Ez lehet, de a sámánizmus bizonyos elemei akkoris jelen voltak a magyar vallásban. A táltos és a sámán igaz nem ugyan azt jelenti, de igen hasonló szerepük volt.

[link]

Ugye a wikipediát is a habsburgok pénzelik...

,,László Gyula már régen leírta, milyen volt a viselet, az életmód stb. pl. a honfoglalás idején. Semmi köze a szőrmébe öltözött, vadász-halász-gyűjtögető életmódú északiakhoz."

Megnézném én, hogy ősmagyar viseletben te mennyi ideig bírnád ki ott élve északon...

,,Derte Csaba személyes ismerősöm és láttam azon utazásának dokumentációit. A képeskönyv Bérczy Szaniszló munkássága , aki sok évi belső ázsiai kutató munka alapján készítette el a képeskönyvet."

Képeskönyvet? Én úgytudtam, hogy egy gyermekeknek szóló kifestőkönyvről van szó.

Bérczy Szaniszló pedig - hát nem szeretném őt is leszólni - de ahhogy én utánanéztem nekem úgy jött le, hogy egy planetológus.

[link]

[link]

Ezekre én nem tudok mit mondani.. Esetleg felveszem veled a kapcsolatot és kifaggatlak a képeskönyvről meg a dokumentációról. Láttad az iszfaháni kódexet? Én is szeretném látni:D

,,egy olyan ember munkásságát, kérdőjelezed meg, aki nem csak a nyelvészet területén, hanem a geológiában is sokat tett le az asztalra. "

Geológiai munkásságát nem kérdőjeleztem meg. A geológiának nem sok köze van a nyelvészethez. Nem az a gond, hogy nem nyelvész, hanem hogy ez a kódexről lerí.

Ha nyelvész lenne, vagy legalább ő is műkedvelői szinten, de értene a nyelvészethez, akkor az első az lett volna, hogy nem magyar

ábc-re írta volna át a kódexet, hanem IPA-ára (International phonetical alphabet - nemzetközi fonetikai ábc), vagy legalább zárójelben odatette volna az örmény betűkkel is a szószedet szavait. Ez egyrészt azért kell, mert ezek a kódexek általában többszörös átiratok, így mindegyik másoló fonetikailag hozzátévedhetett egy kicsit, másrészt meg azért, mert az örmény hangkészlet aligha fedhette le a hunt, így a hun szakak eleve egy kis torzítással ismerhetőek meg...

folytköv

Hé, egy pillanat, 40 válasz volt még pár perccel ezelőtt, most meg csak 39..

hová tünt 1?

(...)

szóval

,,egy olyan ember munkásságát, kérdőjelezed meg, aki nem csak a nyelvészet területén, hanem a geológiában is sokat tett le az asztalra. "

Geológiai munkásságát nem kérdőjeleztem meg. A geológiának nem sok köze van a nyelvészethez. Nem az a gond, hogy nem nyelvész, hanem hogy ez a kódexről lerí.

Ha nyelvész lenne, vagy legalább ő is műkedvelői szinten, de értene a nyelvészethez, akkor az első az lett volna, hogy nem magyar ábc-re írta volna át a kódexet, hanem IPA-ára (International phonetical alphabet - nemzetközi fonetikai ábc), vagy legalább zárójelben odatette volna az örmény betűkkel is a szószedet szavait. Ez egyrészt azért kell, mert ezek a kódexek általában többszörös átiratok, így mindegyik másoló fonetikailag hozzátévedhetett egy kicsit, másrészt meg azért, mert az örmény hangkészlet aligha fedhette le a hunt, így a hun szavak eleve egy kis torzítással ismerhetőek meg.

Ha ezt az örmény szószedetet magyarra írjuk át, akkor azzal mi is torzítunk rajta, és ez rossz..

Az örmény abc nem fedi le teljesen azt a magyar szókészletet, amibe a kódexet átírta, nem mutatja be, hogy milyen átírási szabályokat követett, így a tudományos értékű dokumentáció teljesen hiányzik.

[link]

[link]

,,10 nyelven beszél"

Ha a ez simán abból állna, hogy sok nyelvet beszélünk, és húdejó, professzorok vagyunk, akkor teljesen fölösleges lenne a finnugor, és idoeuropisztika szak, teljesen fölösleges lenne egyetemen tanítani a nyelvészetet.