Bebizonyítod nekem hogy a magyar nem finnugor nép?
próbálkoztak már vele de engem még úgy senki nem győzött meg..
szerintem azután érdemes bizonygatni, hogy ezeket a válaszokat szépen végigolvastátok; http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__885..
csak azért mondom, hogy ne olyat bizonygassatok nekem, amit már ott megcáfolt a kérdés kiírója.
lehet bizonyítgatni.
Hedamort
válasza: válasza:Pontosan , hogy a ragozó nyelv, az ami bizonyíték arra , hogy ősibb mint a finn ugor vonal. A beszélt és írott nyelvnek , van egy olyan fura tulajdonsága, hogy egyszerűsödik. A ragozás pedig egy igen bonyolult dolog, még-ha neked egyértelműnek is tűnik. Ezért is van, hogy az idegen ajkúak oly nehezen tanulják meg szép anyanyelvüket.
Vegyük csak a busmanokat, akik talán a világ legősibb nyelvét beszélik. A ő hangkészletük majd 50 hangból áll, míg az angol mindössze 26ból, tehát elveszítette a használható hangok felét.
A magyar nyelvre visszatérve. Azért emlegetik itt sokan a rovás írást , mint bizonyítékot, mert az ott megtalálható írásjelek lefedik a hangkészletünket, míg a ma használt latin ABC nem. Vannak benne mesterséges tákolmányok, mint a NY , GY, ZS és páros betűk társai.
Képzeld el , hogy valahol 60 ezer évvel ezelőtt a kis busmanunk ott toporzékolt a sivatag kellős közepén, elfogyott a vadászni való. Elindul hát északra. Megy , megy, majd megáll valahol a Kaukázus vidékén, kissé kifehéredve, jól érzi magát, az asszonnyal csinálnak is jó néhány pulyát (ez Dák jövevény szó). Túl sokan lesznek, majd kicsit északabbra mennek , ahol zöldebb a legelő. Ne feledjük közben , hogy jégkorszakok jönnek mennek. Egy renitens csoport úgy dönt , hogy kelet fele vándorol tovább. Biztos összevesztek apucival a vadászterületeken. Egyik csapat keletre, egyik Észak-nyugatra. Akik északra mentek , (tegyük fel a finnugor nyelvek ) Azok nyelvi szerkezete elkezdett egyszerűsödni. Fogadjunk hidegben te se szeretsz túl sokat pofázni a buszmegállóban. Elmaradt a ragozás, a hangkészlet egyszerűsödött. A másik csapat, akiknek az alap létfenntartáshoz nem kellet annyi energiát befektetni, ott nyelv nem egyszerűsödött. Elindultak keletre, civilizációkat hoztak létre. Mind a mai napig , a kazah, szankszrit, mongol, kínai, japán nyelvek megőrizték ragozó mivoltjukat.
A mai magyarnak nevezett nép, pedig jó ideig dekkolt az az altáj fennsíkon. ALTÁJ...hmmm milyen fura. Benn van belső Ázsia közepében, egy nagy kiterjedésű, lapos valami. Soha nem jártál ott, de a nevéből már tudhatod , hogy hogy nézhet ki. KB mint az Alföld. A magyar nép genetikailag nem homogén. Csak nyelvében, kultúrájában azonos. Pont a vérszerződés volt az ami egyesítette ezeket a törzseket. De vissza korábbra. Tehát valami történt, törzsi villongás ilyesféle, de úgy döntöttek, hogy inkább vissza indulnak nyugatra. Jöttek jöttek, találkoztak különböző népcsoportokkal, át, át vettek bizonyos szavakat, mert a környezet változással szükségszerű. Mert ha látnak egy ALMÁT, és egy környezetükben élő másik népnek már van rá szava, nem kezdek el azon gondolkozni , hogy hogy is hívjam, praktikumból átveszem. A finnugorban létező azonos szavaink elég idősek ahhoz, hogy már valamikor a bábeli zűrzavar idején is ismerjük. Valószínű akkor is voltak már halak és házak. HÁZ, hó, hón, mindegyik jelentése elfed, eltakar. A hó belepi a tájat, a ház fedelet biztosít, a hón pedig a vállízületet jelölte , ami kivesztett a szókészletünkből , de ott maradt a hón aljunk. Így értünk be a Kárpát medencébe. Kultúrák jöttek mentek, latin, német, a környező szláv népek, de a ragozás, mint szóképzés megmaradt.
RAG, ragozás, ragasztás, oda teszünk valamit valami mellé, RAKunk. Újat alkotunk. A nyelvek tanulmányozása , pedig nem lehet csak a nyelvészek dolga. Igen is fontos hozzá a néprajz (motívumok ismerete) , a geológia, hogy adott történelmi korban, milyen időjárási változások voltak és maga a történelem, hogy mikor milyen hatások befolyásolták a nyelv változását. És itt nem a mesterséges Kazinczy féle nyelvújításra gondolok, ami a nyelv egyszerűsítését szolgálta, és az ipari forradalomban ránk-szakadt sok újdonságot szolgáltatott névhez juttatni. Egy előnye, hogy oda lett a sok LŐN meg VALA. És ha megfigyeled, hogy a mostani Cyber kor eredményeképpen a fiatalság igen igen egyszerűsíti a nyelvet. "Na szeva Mizujs? "
Egy apróság. Ha nem érted, hogy miért voltak a Habsburgok magyar ellenesek , akkor valószínű kimaradt az 1848-48 forradalom és szabadságharc és Bach rendszer. Na ná, hogy el kell nyomni, egy nemzet feltörekvését, és gyorsan elfelejtetni, vele a dicső múltat. Nehogy már új erőre kapjon, és még egyszer nekitámadjon. Ezt pedig az oktatáson keresztül lehet elérni. Akié a tudás, azé a hatalom.
Na csumi!
I
válasza: válasza: válasza:Attól még hogy két nyelv ragozó attól még miért jelentene rokonságot?
De szerinted attól még hogy ragoz, attól rokon...
Az ilyet úgy hívják, hogy üres lehetőség. Te nem tudod bebizonyítani, én meg nem tudom megcáfolni. Azt a tételt amit nem bizonyítanak be azt cáfolni sem lehet; mert egyszerűen nincs rajta mit. Én például azt mondom hogy a föld magjában kis piros manók élnek, akiknek olyan szupi páncéljuk van amivel túlélik a nemtomhánymilliárd fokot. Neked ezt meg kéne cáfolnod. Hogy csinálod?
Úgy csinálnád, hogy azt válaszolod; lehetetlenség mivel ott nincs élet.
Na de ezt hogy bizonyítod be? Bizonyíték nélkül ez nem cáfolat. Képtelen vagy bebizonyítani, mivel a föld magjáról nincsenek adatok, megfigyelések: nem is csoda, értelemszerűen sem ember, sem szonda nem jutott még le oda, és nem is juthat, hogy megfigyelje, hogy mi is folyik igazából odalent.
Ígyhát képtelen vagy bizonyítékokkal megcáfolni ezt az állítást.
Mivel nincs rábizonyíték, hogy a föld közepében nem élek kis piros manók.
Persze az ellentettjére sincs.
Előbb nem neked kellene tehát a iros páncélos manók létét megcáfolnod, hanem nekem bebizonyítani.
De hát én nem tudom bebizonyítani. persze ez engem, hogy bebizonyítsam jelenesetben nemérdekel, csak az hogy kijelentsem ezt az abszurd hülyeséget,aztán meg oltogatom a többieket, hogy hehe nem tudnak megcáfolni, tehát tényleg piros páncélos manók élnek a föld magjának közepén, tehát én 'nyertem', nekem van 'igazam'.
Nos tehát van valami bizonyíték arra, hogy azért, mert két nyelv ragozó, attól már rögtön rokonok is egymással?
Az észak-japánban beszélt Ainu nyelv is ragozó, de ez nem jelenti azt, hogy bármelyik másik ragozó nyelvvel rögtön rokonságban kellene állnia. Valamennyi ragozónyelvvel megpróbálták rokonítani, de egyikkel sem sikerült. Az ainu hivatalos státusza izolált, tehát rokontalan nyelv.
Visszatérve a szkítákra.
Milyen hiteles szkíta nyelvemlékeket ismerünk?
Az hogy a szkíták nyelvrokonaink lennének, nem jelenti rögtön, hogy a finnugorok nem. Miért ne lehetne a kettő egyszerre? Miért zárnák ki egymást? Miért ne lehetnének a szkíták is finnugorok végülis? (ezt a többieknek)
Most márcsak azt kellene bebizonyítani, hogy a szkítákhoz közelebb vagyunk, mint a finnugorokhoz. A szkíta is (állítólag) ragozó meg a finnugor is. eddig tehát 1-1.
A nyelvrokonság több dologból áll. például hogy a magyar-szkíta valamint a magyar-finnugor alapszókincsben mennyi a közös szó. vagy például az egyéb nyelvtani tulajdonságok.
Az, hogy a szkíták pár évszázaddal azelőtt közel éltek ahhoz a helyhez mint ahol a legelső írott források a magyarokat megemlítik még nem bizonyíték.
Ennyi erővel az angolszászok az indiánok és az afroamerikai indiánok mind mind azonos eredetűek.
válasza:Hát az én barátom járt Finnországban egy konferencián, egy büdös szót se értett a nyelvükből, a kéz-keszit se értették igazán. Azt hitte, valami legalább érthető, de nem. Embertanilag pedig északiak, mint a svédek vagy a norvégok, magasak és szőkék. Vagy nagyon távoli az a rokonság, vagy nem is létezett soha.
Ha tudok latinul vagy olaszul, elboldogulok sok országban vele, ugyanígy a szláv nyelvekkel is (aki tud szlovákul, az érti az oroszt, a szerbet stb.). A finnugor nyelvrokonságnál egyik nép se érti a másikat.
válasza:,,Ha a számításba a szkíta nyelv ragozó voltát is belevesszük, akkor a "finnugor" nyelvekben mindenképpen kimutathatóan jelen kell lennie egy ragozó nyelv erőteljes hatásainak"
A 'hatás' többnyire jövevényszavak formájában történik. Mi is használjuk azokat a szavakat, hogy 'computer', meg 'tea', de ezekre a szavakra nincsen rájukcimkézve, hogy ezeket egy 'izoláló' nyelvből vettük át. Azt tudjuk hogy az angolból. De ahhoz,m hogy ezt tudjuk az út nem azon keresztül vezetett, hogy előbb tudtuk, hogy ezeket a szavakat egy izoláló nyelv közvetítette nekünk. Jövevényszavaknál nem lehet megkülönböztetni rögtön konkrétan 'izoláló', 'hajlító', és 'ragozó' nyelvből átvetteket. Előbb tudjuk azt, hogy konkrétan melyik nyelvből érkezet az a szó, és ha azt tudjuk hogy az illető nyelvek milyen tipusúak, akkor tudunk különbséget tenni 'izoláló nyelvből átett' meg 'ragozó nyelvből átvett' jövevényszavak között.
Az amikor egy nyelv a másikra úgy hat, hogy a másik ennek hatására megváltoztatja a szerkezetét, az elég ritka. Az anmikor az elnyomott kissebb nyelvek az uralkodó nyelvtől. vesznek át nyelvtani szerkezeteket az mégritkább. Ez általában az alábbi módon szokott történni;
Orbán Viktor gondol egyet és briteket telepít veszprém megyébe. 500 év múlva ezek a britek nyelvileg eltűnnek, beolvadnak, magyar nyelvet vesznek át. Ám általában ilyenkor gyakran megtörténik, hogy a britek régi nyelvéből minimális mennyiségben kicsiny kis darabkák maradnak fenn az új nyelvükben. Hangtani, nyelvtani, szernezeti és mondattani elemek, valamitónt egy MINIMÁLIS részük az alapszókincsükben angol marad. Ezáltal a majd 2500-an veszprém megyében az angolok leszármazottai által beszélt magyar nyelv nem más lesz mint a magyar egyfajta 'kissé-angolos nyelvjárása'. Itt olyan kicsi kis nyelvtani elemekről lehet szó mint pl. képzeljük el, hogy ebben az angolos nyelvjárásban csak igével lehet kérdezni, mint az angolban, de nem mint a magyarban. A mai magyarban két féleképpen lehet megkérdezni ezt:
Adsz cigit?
Cigit adsz?
Mindkettőt szoktuk használni. De fél évezred múlva ezt veszprémben már csak úgy lehet majd megkérdezni,hogy: -Adsz cigit?
Máshogy nem. Mert ez a kis mondattani darabka tegyük fel hogy fennmarad. (Ugye angolul: Do you give me cigarette? [asszem így van..] igével kezdtük a mondatot.)
Ezt hívják SZUBSZTRÁTUMNAK.(Ellentéte a szupersztrátum)
A szkíta nyelv tehát mivel ez volt a környéken az uralkodó nyelv nyelvtani elemeket nem adhatott át a finnugoroknak, csakis fordítva(;Kalevi wiik finn nyelvész speciel ezen az állásponton van).
De ha tegyük fel keleteurópára nem vonatkozik a szubsztrátum szabálya,és a szkíta nyelv ragozó volt, mint a finnugor nyelvek (akár rokon nyelvű volt velük, akár nem), akkor mégis hogyan változtatta meg a finnugor nyevek nyelvtanát ha ugyan olyan volt? Mégragozóbbá tette?
A szumír nyelv ragozása pedig a jelenkori ragozó nyelvek ragozásától markánsan különbözött. a summér nyelv több helyen is inkorporáló jelleget mutatott , ami azt jelenti hogy nem csak a szó végére rakott ragot hanem a szótöveket körbevette velük. ilyen például a megyarban; MEG-hal-TAM vagy LEG-előkelő-BB. A magyarban az ilyen nagyon ritka.
,,Az elhangzottak alapján erősen valószínű, hogy a magyar nyelv nem a "finnugor" vagy a török ág egy újabb ágkezdeménye, hanem a törzsnek egy közvetlen vagy egy harmadik ágról kinövő hajtása."
Az elhangzottak semmivel sincsenek alátámasztva (így hát cáfolni is nehéz ugye) ráadásul az 'elhangzottak' alapján nem értem, hogy mégis hogyan következnem ezekből hogy a magyar nyelv egy harmadik hajktás, és a finnugorokhoz semmi köze nem lenne.
Hedamort.
06-04 16:36
,,Akkor mégis hogyan lehetséges az, hogy szavaink 50%-a ugor eredetű, és mindössze 2%-a ótörök??? "
Ezzel szerintem te már átestél a ló túloldalára.
Szavaink 9%-a ótörök és 21%-a finnugor. Bár kérdés, hogy mit számítunk szónak. vajon a 'kompjútert' nem-magyar szónak számítjuk-e és 'csak használjuk', vagypedig magyar szónak számítjuk pont azért mert használjuk.
De az is kérdés, hogy vajon a 'használ' és a 'haszon' az két külön szónak számít-e vagy egy szó két változata.
Mellesleg itt azért érdemes megemlíteni hogy a hivatalos történetírás kb 300 török szót feltételez a magyar nyelvbe, ezt sára péter önjelölt nyelvészkedő 1500-2000 szóra turbózná fel ( persze áltudományos módszereivel). csak összehasonlításul: A 'finnugoristák' 6-800 ősi, finnugor szót feltételeznek (azért 6-800, és nem konkrét szám, mert vannak bizonyos kérdéses etimológiák is) a magyar nyelvben. Ennyi maradt meg az eredeti 1000 uráli tőből. A német nyelv 500 indoeurópai eredetű szavat őrzött meg a hasonló méretű indoeurópai szókincsből.
Sára péter szerint pedig a magyar nyelvben 2000 török szó van.
Nem furcsa egy kicsit?
Nem mértéktelen túlzás.
Annakidején az antifinnugorista marácz nyavalygott azért, mert bezzeg a németben csak 500 ősi szó van, de a magyarban 1000 uráli eredetű szavat találtak a finnhumbugristák. (Ez az állítása félreértésen alapul. A rekonstruált uráli szókészlet volt 1000 szavas, amiből a magyar 600-at őrzött meg. Tehát a magyarban márcsak 600 van és nem 1000. Ezer volt vagy 4000 évvel ezelőtt.
Hogyha Marácznak gyanúsan túl sok az 1000(=pontosabban 600) uráli tő, vajon sárához mit szól, aki 1500-2000 ősi türk tövet akar belegömöszölni a magyar nyelvbe?
egymásnak is ellentmondanak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!