Mi a külömbség köztük, vagy főkülömbség? Melyikről mit gondoltok? Vagy melyik lenne jó választás? Miért?

"Antall József vagy Horn Gyula volt jobb miniszterelnök?"

- Egy, a politikát klasszikus értelemben folytató (értsd, a személyes karrierjét a távlati célért feláldozó, nem csak a következő választásokig gondolkodó, és fiatal korától egyvalamiben elhivatott) ember, vagy egy, az '56-os forradalom utáni hetekben tartott razziákban önkéntesen, vezetői szerepben résztvevő, és ezért kitüntetett önkéntes elhivatottságú gyilkos volt-e a jobb, aki a Kádár-rendszer hatalomátmentését kívánta elérni úgy, hogy korábban még a PPS-t szorongatta, majd a szelek változásával a drótvágó ollót a kamerák optikája előtt a kerítésnél?

Meggyőződésem, hogy Antall József volt az utolsó, politikailag komolyanvehető, vezetői szerepet betöltő személy, és fájdalmas újra és újra arra gondolnom, hogy egy ciklust sem tölthetett be a halála miatt.

"Gyurcsány Ferenc vagy Orbán Viktor volt jobb miniszterelnök?"

- Akár az 1998-2002 közötti időszakot veszem, akár a 2010 óta eltelőt, mindkét esetben utóbbi évekhez köthetőek a előrelépést mutató jelenségek. Úgy a jogalkotásban (hármas csapás, a magánterületre éjszaka, csoportosan és/vagy felfegyverkezve érkezőkkel szemben az élet esetleges kioltását is eredményező védekezés miatt nem meghurcoltatás, több más ilyen), mint a szociális háló reformjaiban (a gyermekek után nem pénzjuttatás, hanem munka után járó adókedvezmény, FHT a segély helyett, egyéb ilyenek), úgy az országimázsban (a Pesti Vigadó, a Ludovika Akadémia, Ferenciek tere, és egy sor más műemléki épület, közterek felújítása), mind az oktatásban (erkölcstan, vagy hittan - választhatóan! -, napi testnevelés, és ha jól emlékszem, pénzügyi alapismeretek, ami indokolt a hitelek napi jelenléte között), mind Budapest városfejlesztésében (buszpark, metrószerelvények, egyebek), és gazdasági szempontból is a belső piac támogatása (az úgymond "dinnyekartell", a francia tulajdonú étkezési utalvány helyébe az Erzsébet-utalvány, hazai gyártók előnyben részesítése, a belső fogyasztás fontosságának felismerése, annak célzott, sulykolt ösztönzése), amit nem nézek kritikátlanul, de a legkormányképesebb országirányítást most élem meg. És amíg jobb alternatíva nincs, addig ez az egyetlen ésszerű opció.

Gyurcsány Ferenc idején igazából túláradó büszkeség okán a majdnem az új fém 200-asra is felkerült Megyeri hídon kívül nem igazán épült fel semmi, a kormányzását maga értékelte évekig tartó tétlenségnek (és ez még a gazdasági világválság előtt volt így), ami most zajlik Budapesten az építkezések, felújítások terén, az valami érthetetlen méretű ébredés.

Szimpatikus az is, ahogy a Radetzky-laktanya bontását leállíttatták. Lázár János - és a miniszterelnök - személyesen, mert, mint mondta, meggyőződése, hogy "régi épületeket nem bontunk le". Ennyi. Nem érdekel, kit fizettek le a műemléki védelem hirtelen feloldásáért, mennyire rendezettek és hivatalosak a papírok, nyilvánvaló ésszerűtlenség esetén nem szabad hagyni, hogy a papír kösse az embert, mert előbbi áll az utóbbi szolgálatában, nem fordítva. Ilyen például a korábbi kormány esetén nem lett volna, ez szinte egészen biztos. És most kevesebbek lennénk valamivel, ami egy kormányváltás esetén sem pótolható már, száz évet, két világháborút és az '56-os forradalmat túlélt, de a profitorientáltságban már elveszett műemléki, történelmi eseményeknek helyszínét jelentő épülettel.

"Bajnai Gordonvagy Gyurcsány Ferenc volt jobb miniszerelnök?"

- Bajnai alig több, mint egy évig volt miniszterelnök, így nem is lehet róla sokmindent mondani. Igazából a szerepe saját megítélésem szerint annyi volt, hogy elvigye a választási vereséget 2010-ben.

"Bajnai Gordonvagy Gyurcsány Ferenc volt jobb miniszerelnök?

És szintén külön külön jó volt e?"

- Lásd fentebb.

"Orbán Viktor vagy Bajnai Gordon volt jobb miniszterelnök?

Horn Gyula vagy Orbán Viktor volt jobb miniszterelnök?"

- Ezekre is választ adnak a fentebbiek.

"Vona Gábor vagy Szél Bernadett lenne job miniszterelnök?"

- Egyiküknek sincs akkora politikai múltja, ami alkalmassá tenné bármelyiküket erre a tisztségre. Vona ezenkívül túl radikális irányba tolná az intézkedések sorát, Szél Bernadett gondolkodása pedig nagyon egy fókuszba mutat, ami nem ad lehetőséget általános értelmű kormányzásra.

"Vona Gábor vagy Mesterházy Attila lenne job miniszterelnök?"

- Vona Gábor esetén még mindig eltaszító pont a radikalizmusa, ami lappangó veszélyforrás, de Mesterházyval ellentétben legalább érzelem kötné a magyar kultúra örökségéhez (értem ezalatt az olyan eseteket, mint a műemléki laktanyaépület elbontása, ami csak egy pont, de beszédes, és könnyen értelmezhető), és a belső gazdasági, nemzeti érdekek szem előtt tartásához, viszont nem szeretném annyira leadni a szintet, hogy eközül kelljen választanom. Egyik sem.

"Szél Bernadett vagy Mesterházy Attila lenne jobb miniszterelnök?"

- Szél Bernadett, és valahogy, talán nyom nélkül eltelne a 4 év, jelentősebb destrukciók nélkül. A rombolásnál a tétlenség is jobb lenne.

Mert amíg Szél Bernadett az eddig tőle hallottak alapján általam következtetve például szociális felzárkóztatáshoz, zöldpolitikához, és ilyen, hasonló dolgokhoz kötné a kormányzását (éppen ezért mondom, hogy nem is felkészült, és szerintem maga sem tartja önmagát annak), olyan dolgokat átugorna, mint a Várnegyedben zajló rehabilitáció (azaz kárt nem csinál), Mesterházy esetén viszont, aki sokkal inkább gyakorlatias politikus, kevesebb érzelemmel, valószínűleg - feltételezem, de megtudni nem akarom a valóságban - kortárs épületek kerülnének be a történelmi örökség iránti közömbös érzelmek, sőt, megtagadás miatt, valamint a befektetői szempontnak megfeleltetve magántulajdonú irodaházak, esetleg a Mátyás-templom mellettihez hasonló hotelek. Ez az eshetőség súlyosabb volna, mint a nyomtalanul eltelő, kibekkelt négy éves ciklus egy következő kormányig.

"És eddig ki volt a legjobb '89 óta?"

- Erkölcsileg Antall József, de kevés időt kapott, hogy ehhez gyakorlati eredmények is társuljanak.

„Gyurcsányt nem lehet Bajnaival összehasonlítani, mivel ugyanabban a pártban volt.”

És ha már ugyanabban a pártban volt, akkor már ugyanaz az ember is?!

„Gyurcsány vs Orbán, toronymagasan Orbán a jobb minden hibája ellenére.”

Ezt ki tudnád egy kicsit fejteni? A válaszodban semmi racionalitás nincs, csak érzelmi vagdalkozások szerintem. Az érzelmek pedig a hálószobába valók. Mondom ezt úgy, hogy egyáltalán nem vagyok Gyurcsány-párti.

Pro Patria válasza is elég elfogult bizonyos tekintetben, de legalább érvekkel támasztja alá, és ez nem lebecsülendő.

Nem kívánom ízekre szedni az összes állítását, így csak pár dolgot ragadok ki.

„a gyermekek után nem pénzjuttatás, hanem munka után járó adókedvezmény, FHT a segély helyett, egyéb ilyenek”

– Ez többek között az egyik legnagyobb hibája a Fidesznek. Mindig a gazdagabbakat támogatják jobban a szegények rovására! Ő sem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon csak az nem dolgozik, aki nem akar, mert mindenkinek bőven jutna tudásának, egészségi állapotának és egyéb képességének, készségének megfelelő munkahely a lakhelye közelében tisztességes jövedelemért!

Nem lehet azt állítani szerintem, hogy az a gyerek többet ér, akinek a szülője jobban keres, illetve hogy az a gyerek, akinek a szülei elveszítik az állásukat (pl. egy gyárban dolgozott a két szülő, és a gyár megszűnt), nem érdemel esélyt az élethez.

Az összehasonlítása az érdemek felsorolása során jótékonyan megfeledkezik Orbán azon érdemei mellett, hogy tönkretette a magánnyugdíjpénztárak rendszerét, ami állítólag rossz volt, de most kiderült, hogy épp az állami a rossz az előző pedig elég jól alakul, pedig pont a megvédést ígérték. Szintén elég érdekes módon sikerült az egészségügyet megvédeni, az oktatási rendszerről nem is beszélve.

Bár említi az erkölcstant és a hittant, mint erényt, nem említi, hogy milyen szinten is van ez. A korábbi hittant felhígítja a jelenlegi, és ezt tapasztalt, hívő hitoktatók is vallják.

Nem tér ki a centralizációs mániára, ami talán kivétel nélkül színvonalcsökkenéshez vezetett megtakarítás nélkül, holott épp ez lett volna az egyik célja állítólag (bár szerintem inkább a kontrollmánia).

Nem tér ki arra, hogy valóban helyesebb-e presztízsberuházásra költeni a pénzt egészségügy helyett.

Bár történelmi értékek védelmére nagyon fontos hangsúlyt fektet, a történelminek is nevezhető természettel kapcsolatos pusztításokat nem említi. (Városligeti fák, Orczy kert, Duna-part stb.)

Nem említi azt sem, hogy az önkormányzatok önálloságát és mozgásterét miként és milyen mértékben építi le szisztematikusan, és hozza előnybe a számára kedves településeket, ill. büntet olyat, amire haragszik.

Egyoldalú összehasonlítása sem volt teljes: a Gyurcsány-kormány pozitív oldalát egy híddal kifejezni szerintem eléggé manipulatív, de őszinteség esetén is elfogultságból adódó csőlátásra enged következtetni. Magyarán az érvelés ellenére szintén egy erős érzelmi alapú értékelést olvashattunk.

Én úgy vélem, hogy az ilyen jellegű összehasonlítások nagyon ritka esetben lehetnek igazságosak, mivel a különböző miniszterelnököknek nem azonos helyzetben kellett helytállniuk.

Szintén nincs mit kezdeni azzal, hogy melyik párt tagjai milyen szerepet vállaltak az előző rendszerben: a Fideszben éppen annyi, ha nem több mszmp-s tisztségviselő, ügynök van, mint az mszp-ben. Vagy miért csak ellenzékben tartotta fontosnak az ügynöklista feltárását? Kétharmaddal ott volt a lehetősége, hogy olyan törvényt hozzon, ami erre lehetőséget teremt, de erre az ellenzék részéről is bőven kapna támogatást, ha kellene. Hozzáteszem, ehhez nem kétharmados, csak „feles” többségű egyetértés is elég lenne.

Én tehát gazdaságot érintő kérdésekben eléggé visszafogottan csak úgy hasonlítanám össze leginkább a dolgokat, hogy ki mit tartott fontosabbnak, és ki milyen távlatokban gondolkodott, továbbá mennyire volt átlátható a gazdaság, az államigazgatás és egyebek miben változtak, ill. ki mit tartana fontosnak. Miként alakult a jog(biztonság) stb.

A közérzet tehát részben a gazdasági és politikai szempontból is különböző helyzetek miatt, részben pedig a különböző médiaviszonyok miatt is alkalmatlan mérce, pláne a szűklátókörűség (pl. rövidtávú gondolkodás, irracionális elvárásokat követő csalódottság) miatt.

Antallt nem tudom, miért tartják olyan nagyra néhányan. Megértem, hogy kerítésbontás, meg a szovjet katonák kitessékelése, de ezt bármelyik miniszterelnök megtette volna, ha ő lett volna a közvetlenül a rendszerváltás után az első. Ez amolyan „jókor volt jó helyen” szituáció, amivel mindenki élt volna.

Másfelől viszont nagyon sok gazdasági problémánk kulcsfigurája ő. Nem ismerte fel a határnyitás gazdasági következményeit teljesen, és nem készítette erre fel a társadalmat. Belekezdett a privatizációba, ami hatalmas munkanélküliséget eredményezett, de az átképzés rendszerét nem dolgozta ki. A települések leszakadása ekkoriban rendesen megindult, és ezt is tétlenül szemlélte.

Gazdasági terveivel eleve nem vagyok tisztában, és szerintem ő sem nagyon volt. Nem volt átgondolva a privatizáció, ami gyakorlatilag aki kapja marja alapon indult meg és így is folytatódott. A rendkívül stabil gazdasági helyzetet rontotta a TSZ-ek ész nélküli megszüntetésével, és a kárpótlási jegyek kibocsátásával. Az infláció visszaszorításával kapcsolatosan se sokat tett. Nagy hiba volt, bár ezért nem csak ő volt a felelős, hogy egy olyan típusú kapitalizmus bevezetése alakult hazánkban, amire nem volt gyakorlati példa, pedig számos típus közül választhattunk volna, aminek kockázatait mérsékelni lehetett volna.

Úgy vélem, hogy a legtöbb jót a Horn-kormánynak köszönhetjük. Hosszútávon gondolkoztak, sokat tettek a gazdaság konszolidációja érdekében, bár meglehet, hogy szociálisan talán túl érzéketlenek is voltak. Az erőltetett tempót viszont indokolta az is, hogy tisztában voltak azzal, hogy a következő választást elveszítik, és nem bíztak a következetesség folytatásában. És valóban: az eredmények pozitívumai a következő években mutatkozott meg, amit aztán az I. Orbán kormány szépen el is könnyelműsködte. Ha azt az irányt, ha kissé mérsékelten is, nagyobb szociális érzékenységgel követtük volna, akkor Magyarország versenyképessége nagymértékben javult volna, és fokozatosan lehetett volna lazítani.

Orbán könnyelmű (sőt, hazug) ígérgetésekkel nyert választást. Medgyessy volt az, aki egyedüliként törekedett az ígéreteinek betartására, lásd 100 napos program. Más kérdés, hogy ez sem volt minden tekintetben igazságos és körültekintő. A 13. havi nyugdíj helyett a kisnyugdíjak nagymértékű, és középnyugdíjak mérsékelt emelésére kellett volna helyezni a hangsúlyt. Mindenesetre nagyon próbára megviselte a gazdaságot. De nem csak a nyugdíj és a 100 napos program, hanem egy félresikerült ígéret kínos betartása is. Nevezetesen a Fidesz sugdolózós ellenkampányára gondolok, („Hallottad, hogy az mszp 30%-os gázáremelést akart majd csinálni, ha hatalomra kerül?”) Mire az volt a válasz, hogy „nem lesz gázáremelés”. Ellenben nyilvánvaló, hogy a 30%-os kiszúrást akarták csak cáfolni. De amikor emelkedett a világpiaci ár, nagyon sokáig szenvedtek emiatt, és persze tarthatatlan is volt egy idő után, követni kellett az árakat.

Szintén emlékezetes az a momentum, hogy ’02-es választáskor a két forduló között, amikor a Fidesz számára nyilvánvaló lett a bukta, milyen rohamtempóban kezdték károsítani az országot (orosz államadósság elherdálási szándéka, földmutyik, stb. egy halom szerződés – köztük olyan cégekkel is, amiről kiderült, hogy csak a szerződéskötés után alapítottak -, amit a következő kormányt terhelte.)

Az I. Gyurcsány-kormány kevesebb, mint két évig tartott. Hosszú távú tervek megvalósítására ez már kevés volt, és a Fidesz folytatta a stratégiáját, hogy a kormány minden lépését támadja. Gyurcsány ezt a kb. másfél évet használta arra, hogy az MSZP önbecsülését (és így Orbánt is) helyre tegye. Terveit csak a teljes ciklus elején kívánta megvalósítani, sokat nem is tehetett volna érdemben. 2006.-ban új lendülettel akart dolgozni, és az elkényelmesedett MSZP-t is helyre akarta rázni de sok volt az ellenérdekelt személy, és így az őszödi beszéddel megkezdődött a karaktergyilkolás. Kisebbségi kormányon nagy ellenzéki támadások közepette nem tudta véghez vinni azt a gazdasági stabilizációt, amit szeretett volna, 2008-ban pedig már ott volt a gazdasági válság, amit Bajnai Gordon viszonylag jól kezelt.

A Fidesz 2010 óta alig csinált valamit annak ellenére, hogy ők stabil kétharmaddal és szinte teljes önkormányzati lefedettséggel bármit megtehettek. Szinte az összes médiát vagy megvásárolták, vagy leszabályozták, hogy ne lehessen ellenük fordítani azt a fegyvert, amivel ők éltek.

Megjegyezném, hogy a Horn-kormány abban is különleges volt, hogy kétharmaddal rendelkezett, de nem élt vissza vele egyszer sem.

Bizonyos helyzetekben nem ártott volna azonban élni vele.

A Jobbik továbbra is csak látszatra mérséklődött, cukikampány ellenére is nyilvánvaló, hogy milyenek. Programjuk nagy részben irracionális, ami meg jó, az bizony más ellenzéki pártoknál is megvan. Amúgy nem kicsit hiteltelen párt. Költségvetésük zavaros, ami azért is furcsa, mert nagyon hirdetik az átláthatóságot.

Nem kéne megfeledkezni arról sem, hogy a hirtelen jött orosz-barátság mellett más gyanús dolog is összeköti a Fidesszel: pl. a 2/3-os törvény elfogadása, amit még Kész Zoltán eskütétele előtt vert át gyorsan a Fidesz. Itt nemes egyszerűséggel az egyik jobbikos nem ment el szavazni, a többiek meg természetesen a dolog ellen szavaztak a látszat kedvéért. Persze aztán jött a szöveg, hogy a családot kellett védeni, mert természetesen egy cigány szomszéd éppen akkor fenyegette meg őket. (Mintha nem tudtak volna odarendelni piknikezni 100 ex-gárdistát családot védeni.)

"Ez többek között az egyik legnagyobb hibája a Fidesznek. Mindig a gazdagabbakat támogatják jobban a szegények rovására! Ő sem gondolhatja komolyan, hogy Magyarországon csak az nem dolgozik, aki nem akar, mert mindenkinek bőven jutna tudásának, egészségi állapotának és egyéb képességének, készségének megfelelő munkahely a lakhelye közelében tisztességes jövedelemért!"

- Van egy fogalmi torzulás baloldali körökben, miszerint aki nem minimálbéren, létminimum alatt, vagy jövedelem nélkül és, az "gazdag".

Ez persze nincs így.

Az pedig pozitív irány, hogy nem az évek óta sokat kritizált módon, az életképtelen, generációk óta munka - és erre való szándék - nélkül felnövő rétegek további duzzasztása helyett a munka felé terelje a társadalmat.

Így például a megélhetési gyerekszülés helyett, amely a nyolcadik, kilencedik kilátások nélkül a világba szült gyerek után járó pénzszivattyú eltartás helyett a jövedelemből levont adóra ad kedvezményt - azaz a támogatás csak munkaviszonnyal vehető igénybe.

Az, amit leírsz, hogy egy házaspárnak mindkét tagja egy gyárban dolgozik, és egyszerre veszítik el a munkahelyüket annak bezárása miatt, nem fest általános képet a helyzetről. A valóság a fenti, és ezen utóbbi, egyedi esetek szintjén megtörténő élethelyzetből levezetett okfejtésre hivatkozva nem nézhető el, tömeges méretben.

"Nem tér ki arra, hogy valóban helyesebb-e presztízsberuházásra költeni a pénzt egészségügy helyett."

- Ennél a kérdésnél volt róla szó. Kitértem arra is, hogy milyen hatást ér el hosszútávon, arra is, hogy a tervezett 200 milliárd elköltése 20 évre(!) lebontva jelentéktelenné oszlik, és arra is, hogy ennél sokkal több pénz ment, megy el a kívánatosabbnak tartott területekre:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__766..

"Bár történelmi értékek védelmére nagyon fontos hangsúlyt fektet, a történelminek is nevezhető természettel kapcsolatos pusztításokat nem említi. (Városligeti fák, Orczy kert, Duna-part stb.)"

- Erre (is, sok más mellett, más-más területen) vonatkozott az a sor, miszerint:

...amit nem nézek kritikátlanul, de a legkormányképesebb országirányítást most élem meg. És amíg jobb alternatíva nincs, addig ez az egyetlen ésszerű opció.

"Nem említi azt sem, hogy az önkormányzatok önálloságát és mozgásterét miként és milyen mértékben építi le szisztematikusan, és hozza előnybe a számára kedves településeket, ill. büntet olyat, amire haragszik."

- Ugyan már. Ez a politikai motivációjú torzítás. Ha éltél már ebben az államberendezkedésben, akkor tudod, hogy amióta a struktúrája felállt, ez így volt, van.

"Egyoldalú összehasonlítása sem volt teljes: a Gyurcsány-kormány pozitív oldalát egy híddal kifejezni szerintem eléggé manipulatív, de őszinteség esetén is elfogultságból adódó csőlátásra enged következtetni."

- Valóban nem tudok más építkezésbeli beruházást, egyetemalapítást, számomra évek óta fontos intézkedések bevezetését, vagy más eredményeket felhozni, amik jelentősebb épületfelhúzások voltak, azok magántulajdont képeztek - a negatívumok sorolásától így is eltekintettem egyébként.

(Ami üres állóvíz úgy válik éles kontrasztúvá előttem, hogy Budapesten az elmúlt néhány évben hogyan alakult át a Ferenciek tere, a Széll Kálmán tér, a Szervita tér, a Március 15. tér, a Madách tér, és sok más, ami nem csak Budapestre koncentrálódik, mert beletartozik országszerte többtucat vár, és kastély renoválása is, vagy a Rudas gyógyfürdő teljes felújítása szintén Budán, ami végre nem egy szemétdombon csücsülés érzését adja az országban való életnek, és eredményesen pörgetheti fel az itt eltöltött vendégéjszakák számát mind turizmusban, mind a fürdőkultúrában, ami külföldi valuta - hogy a gyakorlatias szempontot is figyelembe vegyük.)

"Antallt nem tudom, miért tartják olyan nagyra néhányan."

- Máshol már megírtam, most nincs energiám mindazt ismét. Antall éppen azt a hosszútávon gondolkodó, de a maga és pártja számára politikai öngyilkosságot jelentő országrendbetételt vitte véghez, amelynek megmutatkozó eredménye a választásokon világos volt már akkor is, mint saját maga nevezte "kamikaze-kormány"-nak.

"Az erőltetett tempót viszont indokolta az is, hogy tisztában voltak azzal, hogy a következő választást elveszítik, és nem bíztak a következetesség folytatásában. És valóban: az eredmények pozitívumai a következő években mutatkozott meg, amit aztán az I. Orbán kormány szépen el is könnyelműsködte."

- Ez gyakori érvelés a baloldali kormányzást elvben támogató körben, ugyanilyen pólus viszont az is, hogy éppen az első Orbán-kormány által megteremtett növekedési pálya az, amelyből a Medgyessy-kormány később finanszírozni tudta a szociális intézkedéseit, és ez alátámasztottabb, mert a növekedési pálya 2006-ig tartott, és eléggé valószínűtlen, hogy két kormányváltás után, a harmadik is még Horn és Bokros "munkásságából" ért volna. Aki érti a politikában beálló változásokat egy-egy kormányváltást követően, az tudja, hogy _ennyivel_ később, többszörös kormányváltás után _nem_ érvényesülhetett a Bokros-csomag.

A gazdasági stagnálás pedig növekedő irányból állt be 2006-ban, jóval a világválság előtt, majd a belgazdasági recesszió a szélesebb világgazdasági válság előtt(!) begyűrűzött Magyarországon, és így ért minket.

"Nevezetesen a Fidesz sugdolózós ellenkampányára gondolok, („Hallottad, hogy az mszp 30%-os gázáremelést akart majd csinálni, ha hatalomra kerül?”) Mire az volt a válasz, hogy „nem lesz gázáremelés”. Ellenben nyilvánvaló, hogy a 30%-os kiszúrást akarták csak cáfolni."

- Ez is olyasmi, ami a baloldali érdekeltségben népszerű magyarázat, az obstruktív ellenzékről, a fejlődésben való hátráltatást és a várt, ígért eredmények elmaradását Orbán aknamunkájában találva meg. Ez komolytalan, nonszensz kapálózás, és nem érdemes ennél mélyebbre taposni.

"Szinte az összes médiát vagy megvásárolták, vagy leszabályozták, hogy ne lehessen ellenük fordítani azt a fegyvert, amivel ők éltek."

- haaaa....... Ez is valami olyasmi hívószó, ami divathullámként terjed, de pont az elcsépelt ismételgetése miatt vált kiüresedett tartalmúvá. Túl azon, hogy mind a televízióban (ATV), mind írott felületen (168, Magyar Narancs, Hócipő, mások), mind rádióban (Klubrádió), mind interneten (444, és több ilyen blog, hírportál) mennyire érvényesül a nem is tagadott ellenzéki médium, mindez még a "félhivatalos" ellenzékiségben is megnyilvánul. Csak görgesd végig az Origót, Indexet a szalagcímeket végigolvasva, a cikkek tartalmáig nem is kell kattintanod. Vagy egy RTL híradót.

Aki ilyet mond, az tudatosan nem a valóságot akarja szemléltetni, mert nem hiszem, hogy bárki előtt például egy 444 napi cikközöne után, majd az RTL-t délután bekapcsolva ez kétséges lenne. Maradjunk meg reálisnak, mert saját hitelességünket romboljuk. Ne engedd kiüresedni a szavakat, az később visszaüt. És árt az országnak is az ilyesféle politikai vetületű adok-kapok.

"Van egy fogalmi torzulás baloldali körökben, miszerint aki nem minimálbéren, létminimum alatt, vagy jövedelem nélkül és, az »gazdag«.

Ez persze nincs így."

Nagyon hasznos, hogy kitértél erre, mert fontos, hogy mielőtt mélyebben belemegyünk egy vitába, megértsük egymás álláspontját, alapvető kiindulási pontjait stb.

Én azt állítom, hogy minél nagyobb jólétben él valaki, a Fidesz általánosságban annál inkább kedvez neki, és minél szegényebb valaki, annál kevesebb segítséget kap.

A gazdagokon segített a leginkább a devizahitelesek mentése (mert akik az elején végtörleszthettek, mégis nagy előnyhöz jutottak, és ennek az előnynek a kiharcolása volt az első válasza a Fidesznek a devizahiteles problémára). Számos kérdésekre a mai napig nincs válasz, ami pont a szegényeknek segítene a leginkább.

A rezsicsökkentés is legnagyobb mértékben a gazdagoknak segít. A szegények ott spórolnak mindennel, ahol tudnak, míg a gazdagoknak sokkal több dologgal fogyasztanak energiát, akár medencével, is a luxusvillában. Egy igazságos rendszer az lenne, ha a rezsicsökkentés az energiamegtakarítási beruházásokban nyilvánulna meg. Ráadásul szociális rászorultsági alapon, mivel a szegényeknek sokkal kevésbé van esélyük arra, hogy ilyen beruházásokat véghezvigyenek, a nagyon gazdagoknak meg nem okoz igazán gondot. A jelenlegi rezsicsökkentéses rendszer amúgy is fenntarthatatlan, egyre több ágazatban már most jelentkeznek a problémák. De az sincs rendben, hogy van Magyarországnak egy kötelezettsége, miszerint a panelházaknak X éven belül Y energiahatékonysági fejlődést kell produkálnia. Erre kaptunk is nem kevés EU-s támogatást, aztán kitalálták, hogy az a csúnya EU miatt hőszigetelésre nem is szabad fordítani, ezért gyorsan elköltötték a kedvencek közintézményeire. Persze kiderült a turpisság, csak gondolom, a köztévén nem erőltetik annyira a témát. És hadd fejeljem meg azzal az aprósággal, hogy a lakhatással kapcsolatos célzott támogatások körét igencsak leszűkítették.

Apropó, rezsicsökkenés! Azt vágod, hogy a rezsicsökkentés az olcsóbb áramtól, gáztól is megvédi a rezsicsökkentés a lakosságot, de arról már nem tájékoztatják a szolgáltatók a számlában az ügyfeleket (mint ahogy a +2% áfáról sem), vagy ebben is átvágnak?

Az adózási rendszer is a gazdagoknak kedvez. Talán emlékszel arra az egykulcsos adó bevezetésénél, hogy azt ígérték, hogy mindenki jól jár majd vele, de csak eltörölték a minimálbérig történő adójóváírást, stb. Erre mit mond Nagy Anna kormányszóvivő? "Ez arányos és igazságos is […] Itt mindenki jól jár... Hogyha valaki csak 2000 forinttal keres kevesebbet, viszont nem egy teljes napon keresztül tölti ki az adóbevallását akkor már jobban járt és már egyszerűbb lett az élete."

Nem tartom igazságosnak, hogy egy jól kereső szülő gyermeke több kedvezményben részesül, mint egy minimálbérért keményen dolgozó szülő gyereke, és mégis akár több százezres különbségek is lehetnek.

És nem csak a családi adókedvezmény miatt! Számos más dolognál is adójóváírások vannak, ami hiába áll ugyanúgy az alacsony keresetűek rendelkezésére is, nem tudnak élni vele.

Családi adókedvezmény, egészségpénztár, nyugdíj-megtakarítás, lakáshitel-törlesztés, műemlék jellegű ingatlan felújításának állami támogatása, hogy csak párat említsek, pedig rokkantnyugdíjasok is élhetnek lepusztult műemlék jellegű házban, lehet gyerekük, stb. ők ebből mennyit profitálnak, és mennyit egy minimálbéres? Ezek mind adójóváírás, és egyáltalán nem teljes a lista! A CSOK-ot is csak a tehetősebbek tudják igénybe venni, pláne a csokos lakást fenntartani, viszont az ingatlanárak és az építési munkálatok árai már a legszegényebb embereknél is emelkedtek. Ha erről nem készült hatástanulmány, akkor nagy hiba volt, ha készült, de ennek ellenére, akkor valami sokkal súlyosabb, amit szándékosságnak nevezhetnék.

"Az pedig pozitív irány, hogy nem az évek óta sokat kritizált módon, az életképtelen, generációk óta munka - és erre való szándék - nélkül felnövő rétegek további duzzasztása helyett a munka felé terelje a társadalmat."

Ezzel sem értek teljesen egyet. Ha sikerült is a Fidesznek ezt megfogalmazni célnak, a hozzávezető út szinte minden pontja hibás, káros.

Akkor kell munkára terelni az embereket, ha munkaerőhiány van. Addig ez kb. olyan, mintha egy teljesen lezárt helyiségben erőszakkal vezényelné "ki" az embereket a rendőrség!

A közmunka nem teremt valós munkahelyeket, nem adja meg az embernek a munka becsületének érzetét, ellenben a propagandával szemben mindennapos a közmunkások megalázása a foglalkoztató részéről, ha a felháborító összeg nem lenne még önmagában is elég megalázó. Ezen kívül inkább pont, hogy további munkanélküliséget generál: számos főállású munkahely szűnt meg, és vált közmunkás munkává.

Csakis bizonyos szakterületeken van munkaerőhiány, de azért, mert a szakmunkások és szakemberek kimenekülnek külföldre, nem azért, mert lusták dolgozni, és inkább segélyből akarnak élni, hanem mert Magyarországon egyre rosszabbak a kilátások, külföldön sokkal jobb a helyzet.

"Az, amit leírsz, hogy egy házaspárnak mindkét tagja egy gyárban dolgozik, és egyszerre veszítik el a munkahelyüket annak bezárása miatt, nem fest általános képet a helyzetről. A valóság a fenti, és ezen utóbbi, egyedi esetek szintjén megtörténő élethelyzetből levezetett okfejtésre hivatkozva nem nézhető el, tömeges méretben."

Meglehet, bár ez az "egyedi eset" a vidéki multiknál, ahol más munkahely eleve nem volt a közelben elég jellemző volt, és bármikor továbbra is előfordulhat. A multik meg eléggé olyanok, hogy sok embert foglalkoztatnak egyszerre, ha költözik a gyár, mert máshol jobb az adózás, vagy akármi, akkor ezrek lesznek egyik napról a másikra munkanélküliek. És ilyenkor még kisebb az elhelyezkedés esélye.

Egyedi eset, csak hát éppen ezreket érint, és nem egy példa van erre. Orbán gazdasági és egyéb politikája meg amúgy sem a kiszámíthatóságáról híres, lásd visszamenőleges hatályú törvények, és a befektetők általában a nyugodt, kiszámítható környezetet szeretik, a kockázatot csak a kiugró profit miatt vállalják egyesek, amit multiknál Orbán nem díjaz, ha hihetünk a szavának (haha).

„Ennél a kérdésnél volt róla szó. Kitértem arra is, hogy milyen hatást ér el hosszútávon, arra is, hogy a tervezett 200 milliárd elköltése 20 évre(!) lebontva jelentéktelenné oszlik, és arra is, hogy ennél sokkal több pénz ment, megy el a kívánatosabbnak tartott területekre:”

Oks, találtam is valamit ott tőled: „Ezer milliárdok? Na jó... Az egész, a teljes beruházás, beköltözésestől, teljes rekonstrukcióval, és a környező épületek felhúzásával együtt is 200 milliárd forintot számol, és mindez 10 éves időtávra, azaz éves szintre lebontva mintegy 20 milliárd. Ami még csak nem is egyenlően kerül elköltésre, idén erre mindössze ötmilliárd lett elkülönítve.

Mire is kellene használni? Szétosztani naposcsibékbe fektetve az árát borsodi cigánytelepeken?

Volt ilyen is; változtatott valamin?”

Ott is sántít a dolog, hogy itt csak a Budai várról beszélsz, de a városligeti építkezésről nem, pedig van némi összefüggés. És ha már annyira történelmi eredetileg eredeti állapot, akkor nem biztos, hogy a fák kivágása jó ötlet. Ha az odatervezett épületeket is beleszámítjuk, akkor már megint ugrik egy „kicsit” az összeg. Ha arra is gondolunk, hogy a Fidesz ezerrel küzd egy veszteséges, környezetre ártalmas, Paks II. beruházásra, (amire nem kapunk EU-s támogatást) hosszútávon ilyesmire is elkötelezi magát. Akkor miből fogjuk fizetni az oroszoknak a törlesztést? Szép, és fontos a Vár és a semmire se használható „lovasizé”, de nem lenne fontosabb mondjuk a kórházak felújítása? Arra vajon mikor lesz pénz? Hány ember hal meg kórházi fertőzésekbe, és hány azért, mert a palotai lovarda nincs meg, a Városligeti Zene házával stb. együtt?

Orbán centralizációmániája (ami általában IS a diktátorokra jellemző tulajdonság, mint ahogy a környezetvédelemmel kapcsolatos közöny is) meg már veszettül siralmas: oktatásügy, egészségügy, turisztikai látványosság… És természetesen mind anyagilag is káros. Ugye az is megvan, hogy Orbán a várba költözéssel nem egy üres épületet foglal el, hanem a Nemzeti Galéria helyét, ha jól tudom. Így gyorsan kell építeni egy újat természetesen a Ligetbe, nem egy rozsdaövezetbe. Mondjuk, ha több helyen vannak a turisztikai látványosságok, akkor több helyen költenek többet idegenforgalomra az emberek. Az önkormányzatok között az idegenforgalomból származó adók is jobban megoszlanának, nehezebben lenne elképzelhető, hogy egy Orbán-haver kezébe kerüljön az egész, lásd kaszinóbiznisz plusz online szerencsejáték biznisz. Tudod, most hat budapesti turistabusz-vállalkozás van különböző szolgáltatásokkal, ebből a későbbiekben csak egy lesz. Vajon kinek jó ez?

Amikor valaki szóba hozza a metrót, mint fontosabb beruházást, akkor elütöd a témát a 4-es metróval. Mindenki tudja, hogy nem a 4-es metróra kell költeni rengeteg pénzt, mert életveszélyes állapotban van, és hogy azt nem toldozgatással, foltozgatással kellene megszüntetni, hanem egy kb. teljes körű javítással. Azt is mindenki tudja, hogy kb. abból a pénzből, amennyit a „metrófelújítás”-csalásra költöttek, új és korszerű (biztonságosabb, komfortosabb, olcsóbb üzemeltetésű) metrókat is lehetett volna venni hosszabb garanciával, aminek az ára jóval hamarabb térült volna meg.

„- Erre (is, sok más mellett, más-más területen) vonatkozott az a sor, miszerint:

...amit nem nézek kritikátlanul, de a legkormányképesebb országirányítást most élem meg. És amíg jobb alternatíva nincs, addig ez az egyetlen ésszerű opció.”

Okés, hogy ez a véleményed, csak hát a mérhetetlenül sok hibát az „objektivitás” jegyében letudni egy ilyen mondattal, míg a másikét ízekre bontod…

„Ugyan már. Ez a politikai motivációjú torzítás. Ha éltél már ebben az államberendezkedésben, akkor tudod, hogy amióta a struktúrája felállt, ez így volt, van.”

Tehát azt mondod, hogy nincs abban semmi változás, mert öröktől fogva így van, hogy csak egyet-kettőt említsek

- Csökkent az önkormányzatok bevételi forrása, kevesebb pénzből tudnak gazdálkodni, miközben a feladatkörük nem lett arányosan kevesebb? Legutóbb Budaörs költségvetési összegének ötödére tették rá a kezüket, ami miatt az AB-hez is fordulnak, és ha kell, már most jelezték, hogy nemzetközi szinten is védeni fogják az érdeküket.

- Ha valamire mégis ad a kormány pénzt, azt csakis célirányosan adja (csak stadiont építhetsz rajta, tanuszodát pl. a töredékéből már nem, különben egy vasat se kapsz!) A célirányos meghatározás meg természetszerűleg nem igazodik az település szükségleteihez. Lehet, hogy korábban is volt ilyen, de mivel most rettenetesen lecsökkentették az önkormányzatok bevételi forrását, a kiszolgáltatottság függőségének mértéke nagyon megnőtt.

„Valóban nem tudok más építkezésbeli beruházást, egyetemalapítást, számomra évek óta fontos intézkedések bevezetését, vagy más eredményeket felhozni, amik jelentősebb épületfelhúzások voltak, azok magántulajdont képeztek - a negatívumok sorolásától így is eltekintettem egyébként.”

Megismétlem azt, hogy gazdasági összehasonlításnak akkor lenne értelme, ha az összehasonlított felek azonos helyzetben vannak. Távol álljon tőlem Gyurcsány védése, de az igazságtalanságot elég nehezen viselem. Ha Orbán lett volna kisebbségi kormányzásban, olyan gazdasági helyzetben, ő se hiszem, hogy nagyon pattoghatott volna. Gyurcsány inkább a fenntarthatóság érdekében reformok mellett foglalt állást a költekezés helyett. Medgyessy időszakban felújítottak, építettek egy halom fontos dolgot (autópálya, Combino, budapesti úthálózat szinte teljes mértékben újraaszfaltozták a szokásos foltozás helyett, hidak…), így nagyon sürgős építkeznivaló nem is nagyon volt, bár volt a kormányzati negyed terv, amit sajnálok, hogy nem valósult meg. (A passzív irodaházak valóban megtérülő beruházások lett volna, ezt is sokan támadták, és nem találod el, hogy kik a leginkább, és azt sem, hogy mivel!) Viszont a gazdasági helyzetet akarta javítani, ami sosem olyan látványos, és ha látványos, akkor nem népszerű. Sokan bánják már, hogy hagyták magukat feltüzelni Orbán által, és ha választhatnának az egészségügyi szolgáltatási színvonalat figyelembe véve, bizony a vizitdíj és a kórházi napidíj mellett voksolnának, ami a részleteket ismerve valójában egy tömeghisztéria-keltés volt.

Szóval nem csak építkezésből áll a világ, de ha már igen, és megemlítetted a Széll Kálmán teret, akkor valóban úgy gondolod, hogy az ott véghez vitt felújítások valóban annyit érnek, amennyibe került? Valóban ennyi ideig kellett ennek tartania? Valóban így a legjobb, ahogy lehetett volna? A térkövezésen kívül szinte semmi nem történt ott, mégis mennyibe is került?!

"Az erőltetett tempót viszont indokolta az is, hogy tisztában voltak azzal, hogy a következő választást elveszítik, és nem bíztak a következetesség folytatásában. És valóban: az eredmények pozitívumai a következő években mutatkozott meg, amit aztán az I. Orbán kormány szépen el is könnyelműsködte."

- "Ez gyakori érvelés a baloldali kormányzást elvben támogató körben, ugyanilyen pólus viszont az is, hogy éppen az első Orbán-kormány által megteremtett növekedési pálya az, amelyből a Medgyessy-kormány később finanszírozni tudta a szociális intézkedéseit, és ez alátámasztottabb, mert a növekedési pálya 2006-ig tartott, és eléggé valószínűtlen, hogy két kormányváltás után, a harmadik is még Horn és Bokros "munkásságából" ért volna. Aki érti a politikában beálló változásokat egy-egy kormányváltást követően, az tudja, hogy _ennyivel_ később, többszörös kormányváltás után _nem_ érvényesülhetett a Bokros-csomag.

A gazdasági stagnálás pedig növekedő irányból állt be 2006-ban, jóval a világválság előtt, majd a belgazdasági recesszió a szélesebb világgazdasági válság előtt(!) begyűrűzött Magyarországon, és így ért minket."

- Hogy valójában mennyire nincs hatással a Horn kormány időszaka a későbbi kormányokra, szerintem elég jól szemlélteti többek között az államadósság GDP arányos mutatatója. Elég szépen letornázták, a Fidesz sokkal kényelmesebb helyzetben folytatta a kormányzást. Ez sokáig így is volt. Az sem mellékes, hogy Horn nem egy multicéget pacsizott le, akik már csak Orbán idejében kezdtek el dolgozni, és ez is jól hatott a statisztikákra, amit persze Orbán érdemeként könyvelnek el sokan.

Az is figyelemre méltó tény, hogy ennek ellenére, és a te állításoddal szemben a Horn-kormány idejében emelkedet nagyon a GDP, és a tendenciát egyértelműen megtörte az I. Orbán-kormány. A négy év alatt csak annyira jutottak, hogy kb. 0,3% GDP-növekedést produkáljanak. Ráadásul az általad említett „növekedési pálya” annak fényében nehéz komolyan venni, hogy valójában hullámvasutasat játszott a GDP index akkoriban: (a négy év alatt pont így: le-föl-le-föl, ami nem nevezhető igazán növekedési pályának).

De nem azt akarom kihozni a dolgokból, hogy Medgyessy, vagy Gyurcsány milyen hú de jó volt, hanem csak Orbánhoz viszonyítva mondom, hogy sokkal kevesebb kárt okozott. Gazdasági szempontból a Horn kormány gondolkozott a leginkább távlatokban felelősen. Emlékezetes az is, hogy Bokros volt az egyedüli, aki ki merte tolni a képét egy diáktüntetésre. Orbán csak menekül az újságírók elől, szinte alig van, de ha valami vizsgálat mégis folyik egy fideszes képviselő ellen, és a Polt nem tudja még egyből elsikálni, akkor is elintézik annyival a kivizsgálást, hogy a Fidesz nem asszisztál xy lejáratási kampányához. Inkább vesszen a jogállamiság!

Megjegyzem, hogy attól, hogy te ide írod, hogy ezzel is gyakran érvelnek a „baloldali kormányzást elvben támogatók”, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy maga az érvelés nem lenne helytálló. Nem is tudom, hogy mivel akartad ezt sugallni: azzal, hogy gyakran érvelnek vele, vagy hogy a baloldali kormányzást elvben támogatók érvelnek vele. Bár magában a kijelentésben nem mondod ki, hogy helytelen lenne, mégis ezt sugallod. Ha tévesen hallom ezt ki belőle, akkor én kérek elnézést, bár nem egyszer írod!

"Nevezetesen a Fidesz sugdolózós ellenkampányára gondolok, („Hallottad, hogy az mszp 30%-os gázáremelést akart majd csinálni, ha hatalomra kerül?”) Mire az volt a válasz, hogy „nem lesz gázáremelés”. Ellenben nyilvánvaló, hogy a 30%-os kiszúrást akarták csak cáfolni."

- "Ez is olyasmi, ami a baloldali érdekeltségben népszerű magyarázat, az obstruktív ellenzékről, a fejlődésben való hátráltatást és a várt, ígért eredmények elmaradását Orbán aknamunkájában találva meg. Ez komolytalan, nonszensz kapálózás, és nem érdemes ennél mélyebbre taposni."

- Jó, hogy nem azt mondod, hogy nincs itt semmi látnivaló, tessenek továbbmenni! Miért is lenne ez „komolytalan, nonszensz kapálózás”. Talán bizony azért nem érdemes mélyebbre menni benne, mert nem lehet? Mert kb. egy ilyen kommunikáció jönne ki belőle? [link]

"Szinte az összes médiát vagy megvásárolták, vagy leszabályozták, hogy ne lehessen ellenük fordítani azt a fegyvert, amivel ők éltek."

„haaaa...... Ez is valami olyasmi hívószó, ami divathullámként terjed, de pont az elcsépelt ismételgetése miatt vált kiüresedett tartalmúvá. Túl azon, hogy mind a televízióban (ATV), mind írott felületen (168, Magyar Narancs, Hócipő, mások), mind rádióban (Klubrádió), mind interneten (444, és több ilyen blog, hírportál) mennyire érvényesül a nem is tagadott ellenzéki médium, mindez még a "félhivatalos" ellenzékiségben is megnyilvánul. Csak görgesd végig az Origót, Indexet a szalagcímeket végigolvasva, a cikkek tartalmáig nem is kell kattintanod. Vagy egy RTL híradót.

Aki ilyet mond, az tudatosan nem a valóságot akarja szemléltetni, mert nem hiszem, hogy bárki előtt például egy 444 napi cikközöne után, majd az RTL-t délután bekapcsolva ez kétséges lenne. Maradjunk meg reálisnak, mert saját hitelességünket romboljuk. Ne engedd kiüresedni a szavakat, az később visszaüt. És árt az országnak is az ilyesféle politikai vetületű adok-kapok.”

- Na ez a tipikus jobboldali reakció arra, ha valaki megemlíti, a finoman fogalmazva is megváltozott médiahelyzetet, hogy gyorsan felsorolják a maradék kb ötöt nagy lendülettel, mintha lenne még ezer! Azért mégiscsak gáz lenne egy új Szabad Európa Rádió, aminek bevezetése is szóba jött annak kapcsán, hogy a Klub rádió helyzete bizonytalanná vált.

Talán első körben érdemes lenne a közmédia jellegéről beszélni, miként alakult egy kiegyensúlyozottságáról híres köztévé (pl. M1) egy Fidesz-szócsővé, amibe kb. százmilliárdot ölnek évente, de iszonyatosan silány minősége, gazdálkodása, stb. igencsak furcsa. (Pl. miért is kell bloggereket fizetniük?)

Szintén érdekes kérdés az MTI helyzete, ami szintén egy pártatlan állami feladat lenne, de valójában elég gyakran cenzúrázzák a híreket, különféle ürügyekre hivatkozva nem tesznek közzé ezt-azt. [link] de ez egyáltalán nem egyedi eset. Persze olyan is előfordul, hogy valaminek épp a lényegi részét hallgatják el (pl. keresztény vallási indíttatású öngyilkosságnál csak öngyilkosságot említenek), vagy elbagatellizálnak dolgokat. Hogy az MTI szerepe mennyire is megugrott, az talán jól szemlélteti a megemelkedő költségek. Tudod, az MTI híreket bárki ingyen felhasználhatja, így sokan megspórolják a hírkészítéssel kapcsolatos költségeket. Ráadásul abban rizikó sincsen, azért tutira nem kaphatnak büntetést. Egyszóval akik beállnak a sorba, előnyhöz jutnak azokkal szemben, akik értéket teremtenek. (Érték például a tényfeltárás is: amikor pl. a közpénz lenyúlását nyomozzák ki.) Érdemes elgondolkozni azon is, hogy a népesség nagy részéhez nem jut el semmilyen újság a helyi lapokon kívül (már ha van), de az is többnyire egyoldalúan tájékoztat a Fidesz szája íze szerint annak ellenére, hogy közpénzből finanszírozzák. Se internet, Népszabadság, se Klubrádió… mert szegények, és drága a net és az olyan újság, ahol értéket is közölnek. Meg kell jegyezni, hogy az a bizonyos rezsiharcos Fidesz épp most találta ki, hogyan lehetne kevesebb nézője az RTL klubnak (naná, hogy ha a nézőktől több pénzt szednek, elvégre fő a következetesség. Szóval lassan talán már egyedül a királyi adók maradnak versenyképesek a szegénység körében.)

A Népszabadságot gondolom már nem véletlenül hagytad ki. [link] Azért a Klubrádió fennmaradását is csak óriási felzúdulás mentette meg. Ha eddig nem hallottál volna arról, hogy hogy is alakult a frekvenciapályázati botrány, talán érdemes lenne utánanézni. Nem kevés anyagi káruk is származott belőle, és sokkal inkább a közfelháborodás mentette meg azt, semmint a Médiatanács „pártatlan, kiegyensúlyozott” munkája. Érdemes megismerni azt is, hogy a másik pályázó, amelyik eredetileg nyert volna, milyen háttérrel is rendelkezett, milyen körülmények között vesztett először a Klubrádió.

Ez is érdekes hír: [link] és egy másik facebookos eset: [link] . Emlékszel arra, amikor Orbán nagy lendülettel azzal érvelt a sajtótörvény mellett, és magyarázta a sajtószabadság sértetlenségét, hogy a Facebookot nem lehet korlátozni? Tudom, végül nem volt nyilvános akasztás, és azt is tudom, hogy fel tudsz sorolni olyan eseteket, amikor nem történt feljelentés. ;-)

Persze mindenhez hozzá lehet szokni: van, amikor már felségsértés miatti kivégzés se lesz meglepetés, de még botrány se.

Azért remélem, hogy te is beismered, hogy megnehezítették az oknyomozást, és nem csak azzal, hogy a hírforrás kiszolgáltatásáról hoztak törvényt.

De már nem csak a magyar sajtóval hepciáskodnak, de ha szerinted az a sajtószabadság, hogy szabad a sajtó munkatársát a felvétel törlésére kényszeríteni…: [link]

De eléggé érdekes, az is, hogy lehetetlenítik el az újságírók parlamenti tudósítását, zsugorították egy olyan közlekedőterületre az engedélyt, amit bármely politikus könnyedén kikerülhetett, de ha nem is akaródzott kikerülni, simán végigszaladnak rajta egy szó nélkül. Ha pedig a képviselőket mégis ott szólították meg, ahol tudták, akkor bizonytalan időre kitiltották őket.

Érdekes esemény volt az is, ami az Ökotárs Alapítvány és a Norvég Alapból kapó civil szervezetek vizsgálódásával történt. Nem csak az, hogy annak vizsgálódására vajon jogosult-e a NAV, hanem hogy mennyi TEK-es szállta meg az irodát a nyomozás során, miként akadályozták a működést, és semmit nem találtak, de mégis meddig lebegtették a dolgot! Ezzel szemben, ami a napnál is világosabb, hogy hűtlen kezelés és csalás történik a MNB-alapítványnál, nem hogy egy szál rendőr vagy NAV-hivatalnok nem jelenik meg, de a kormány még törvényt is hoz arról, hogy az legyen csak alapítványi pénz, amit az MNB csak úgy ajándékba osztogat.

Gazdaság-politikai szempontból csak azért nem tudok az általad gyakran elsütött „tipikus baloldali érvelés”-re „tipikus jobboldali érvelés”-sel válaszolni túl sűrűn, mert a tipikus jobboldali érvelés kimerül a zelmutnyolcévben, az átkosnegyvenévben, a ballibsizésben, komcsizásban, és hasonló „intelektuális” dolgokban. Persze tudom, ne is mondd: ez is tipikusan baloldali szöveg! :)