Mi a baj a közmunkával?

Nem.

Az a baj, hogy igénytelen vagy és nem akarsz normális társadalomban élni.

Leírod, hogy a kormánynak inkább adót kellene csökkenteni és ösztönözni a piaci szférát, rögtön utána meg azt írod, hogy "Közmunka? Jó az! Jó hát! Nincs azzal semmi gond!"

Ezt úgy hívják, hogy igénytelenség, amikor valaki egyszerűen nem igényli, hogy a lehető legjobb legyen, hanem beéri a jelenlegi poshadt állóvízzel, mert hát jobb, mintha még az sem lenne.

Igazi magyar vagy. Gratulálok.

Közmunkabérből (53.000.-) meg tudsz élni?

Nem közmunka kell, hanem versenyképes munkahelyek legalább 200ezres fizuval tisztán, amit kézhez kapsz!

A közmunka csak 3 hónapig tart, utána megint mehetsz a munkaügyre jelentkezni, aztán várhatod, hogy hívjanak, adig élj meg a 22.800.- segélyből!

Egy picit off, de azért nem teljesen.

Nekem az a bajom a közmunkával, hogy 47000-et ad. Ami nekem azért nagyon visszás, mert Magyarországon minden munkáltató vállalkozóval kifizettetik a minimálbért, adóival együtt, mire az állam (akinek nyilván adóznia sem kell) a felét sem adja az embernek.

Szóval: "Mindenki adjon tisztességes bért az embereknek, csak mi nem adunk."

"Leírod, hogy a kormánynak inkább adót kellene csökkenteni és ösztönözni a piaci szférát"

Nem azért nincs munkájuk azoknak az embereknek, mert sok rájuk az adó...

Hanem azért, mert sokuknak az is problémát okoz, hogy tisztán, józanul, és időben ott legyenek a munkahelyükön...

Ezen tud segíteni a közmunkaprogram, az élet pedig nem, ameddig otthon is ellehet lenni embertelen körülmények között havi 28 ezerből.

Arra jó, hogy addig se lopnak (talán). Ördögi kör. Ismerős nélkül nehéz elhelyezkedni. Tapaszatalatlan idegen nem kell sehová. Vagy túl idős.

Otthon tanuló tinik tapaszalat nélkül könnyen fröcsögnek. Migráns munkás kivándorlók könnyen beszélnek. Amíg otthon fizetik tanulmányokat a szűlők meg nem a kell a tbét fizetnie. Sokszor még vissza se írnak, hívnak stb... Nem egyszerű.

„Hanem azért, mert sokuknak az is problémát okoz, hogy tisztán, józanul, és időben ott legyenek a munkahelyükön...

Ezen tud segíteni a közmunkaprogram, az élet pedig nem, ameddig otthon is ellehet lenni embertelen körülmények között havi 28 ezerből.”

Nincsenek, nem is voltak alkoholproblémáim, tanultam, segélyre nem voltam jogosult, még magam fizettem a tb-ém, mégis jelentkeztem közmunkára, 3 különböző helyen is dolgoztam ebben a formában. Első helyen ugyanazokat a feladatokat csináltam, mint a közalkalmazott kolléganő, sőt kicsit többet is, mert neki bizonyos gazdasági feladatokhoz nem füllőtt a foga, így azokat mind én csináltam, mindezt fele annyi fizetésért, kevesebb szabadságért, 4-5 hónapos szerződésekkel. A második helyen már kevésbé törtem magam, főleg miután egyre kevésbé jöttünk ki a fele annyi iskolával és kevés ésszel rendelkező kolléganővel, megcsináltam amit mondtak, ennyi, a vége felé már utáltam bejárni. A harmadik helyen a társaság szuper volt, mivel csak közmunkások ültünk az irodákban, viszont munka meg nem volt, néha 1-1 látszatfeladat egy látszatirodában, mert ugyanis volt nyomtatónk patron nélkül, volt monitor és billentyűzet gép nélkül, stb., unalmas volt, itt jöttünk rá, miért is éri meg a cégnek, hogy mi ott ülünk és nem csinálunk semmit, és miért van 20 udvaros, akik egész nap szintén ücsörögnek, mivel a munkaügyitől még plusz pénzeket kaptak utánunk, eszközre, útiköltségre, amit persze másra költöttek.

Amúgy először még örültem a lehetőségnek, aztán fokozatosan belefásultam, egyre motiválatlanabb lettem, mert nem láttam semmi előrelépést. Szerintem ideje volna megszűntetni ezt a foglalkoztatási formát, mert semmi értelme.