A románok már itt voltak a magyarok bejövetelekor?

Feltehetőleg voltak, de nem voltak sokan. Tömegesen csak az 1500-as évek után kezdtek bevándorolni.

Viszont a román történészek, hogy minél jobban bebetonozzák a jogukat Erdélyre, igyekeznek úgy értelmezni és csűrni-csavarni a forrásokat, hogy bebizonyítsák, hogy a románok már az ókor óta Erdélyben éltek, ez a dákó-román kontinuitás elmélete.

Nem tudni, hogy pontosan mi igaz belőle, mert a legkevésbé sem törekszenek az objektivitásra. Kb azon a szinten van, mintha holnap találnánk 1-2 félreértelmezhető forrást a summér eredetre, majd a kormány bejelentené, hogy innentől csak és kizárólag ez az elfogadható őstörténetünk, minden forrást arra használnánk fel, hogy ezt bizonyítsuk és hazaárulónak titulálnánk, aki ellentmond ennek.

Például egyetemen mesélte egy professzorom, hogy egy román történész úgy akarta bebizonyítani, hogy a románok már rég ott voltak, hogy megvizsgálta az árpád-kori településeket Erdélyben, hogy melyekben voltak katolikus templomok. Majd amelyekben voltak (úgy minden 10.) rávágta, hogy csak ott éltek magyarok, a többi pedig mind ortodox volt, ergo román lakta. A probléma csak az volt vele, hogy akkoriban még a legfejlettebb térségekben is csak minden 3-4. település rendelkezett templommal. Amikor a prof ezt zárójelben megjegyezte, kitiltották Kolozsvárról.

Nem voltak. Javaslom olvasd el ezt a cikksorozatot:

[link]

A magyarok nem bejöttek a Kárpát-medencébe, hanem a Kárpát-medence az őshazájuk. A románok egy cigánynépség, amely éppúgy hazudik, mint a zsidó: mindent kisajátítanak maguknak.

https://www.youtube.com/watch?v=3xe47F-IyL8

A cikk, amit a Kérdező belinkelt, több sebből vérzik, tudományosan egyáltalán állja meg a helyét.

Egyrészt, a mai román népnek semmi köze nincs az ókori dák néphez. Ha szegény dákok tudnák, hogy ez a jött-ment, senkiházi nép sajátítja ki őket maguknak, mint ősüket... szegények...

Másrészt, Dacia provincia soha nem volt romanizálva. Erre nem is lett volna ideje a rómaiaknak (azok a provinciák, amiket romanizáltak, Illyria, Gallia, Hispánia, 4-500 évig voltak római fennhatóság alatt. Dacia csak 150 évig volt, de a dák őslakosságot kiírtották, és a római katonák csak a nemesfém-bányákat és a kereskedelmi útvonalakat védték erődökkel, magát a provinciát nem annektálták, mint pl. Galliát stb. Ebből is látszik, hogy nem romanizálhatták a terülehetet. Harmadrészt, a Daciát megszálló római katonákat a Birodalom keleti részéből, Kis-Ázsiából, Egyiptomból és ilyen helyekről toborozták, erre is vannak már források, feliratok. Pl. tudunk olyan római auxiliásról, aki Daciában állomásozott, és Egyiptomból származott. Ezek a katonák pedig egyáltalán nem beszélték a latin nyelvet, max. csak a katonai vezényszót értették meg, ami persze a latin volt (és a tisztek beszéltek latinul, de a közkatona nem). Ebből következik, hogy ilyen körülmények között Dacia romanizálásáról szó sem lehetett, és egyébként is, 276-ban kiürítették a rómaiak a tartományt, amit azután elárasztottak a germán törzsek.

Legelőször 1210 táján fordul elő magyar okleveles forrásban a román nép, akkor kunyerálták be magukat először Erdélybe, azért cserébe, hogy a magyar király szolgálatában katonai feladatot látnak el. De az a lényeg, hogy 276 és 1210 közötti majdnem ezer évben semmilyen régészeti lelet nem utal semmilyen romanizált lakosságra, illetve semmilyen történeti forrás nem emlékezik meg romanizált lakosság jelenlétéről Erdélyben. Ellenben hun, gepida, longobárd, avar, magyar, bolgár stb. leletek vannak, és ezekről a források is megemlékeznek (főleg bizánci, frank források). Ilyen népről, hogy "román" viszont semmi nincs. :D

Anonymus igaz, hogy írt a honfoglalás korában románokról, akikkel harcoltak a honfoglaló magyarok. De tiszta röhej, hogy erre a román történészek hivatkoznak. El kéne nekik magyarázni, hogy mit jelent a "regényes geszta" műfaja, ami egy latin rítusú európai műfaj volt a középkorban, persze így érthető, hogy ezek a barbár, jöttment piszkos románok nem értenek hozzá. Anonymus ugyanis nem a múltat írta meg a gesztájában, hanem a saját korabeli politikai viszonyokat (13. század) vetítette vissza a honfoglalás korába. Anonymus idejében már voltak románok Erdélyben, és mivel fogalma sem volt neki, hogy a honfoglalás korában kik éltek ott, ezért egyszerűen a saját korabeli viszonyokat vetítette vissza. Ez csak ennyi, ezt alap szakon tanítják történelem szakon az egyetemen. Nem ártana a román történészeknek tanulni valamit az európai történetírói műfajokról, mielőtt nekiállnak kritikátlanul, a forráskritikát teljesen nélkülözve elemezni középkori írásos forrásokat.

A pannóniai román jelenlét pedig egy ordas nagy marhaság, remélem ezt senki nem veszi komolyan, szerintem igazából egy normális román történész, aki komoly szakmai háttérrel rendelkezik, az sem hisz ilyenekben. Az persze más kérdés, hogy az lehetséges, hogy a honfoglalás koráig maradtak meg Pannoniában római települések, ez a mai napig vita tárgyát képezi. Mindenesetre elég sok középkori magyar település, de főleg egyházi központ római településen nyugszik, tehát egyfajta kontinuitás a települések kérdésében megvan, az más kérdés, hogy a romanizált lakosság kontiniutása megmaradt-e, bár erre elég csekély az esély a népvándorlás viharaiban, de nem lehet teljesen kizárni.

Mindenesetre az viszont kizárható, hogy ezeknek lenne közük a románokhoz. Mert nincsen. Az ókori római Pannonia provinciához és Dacia provinciához a mai románoknak abszolút semmi közük nincsen. Mint írtam, legelőször 1210 táján említi magyar forrás Magyarország (Erdély) területén a románokat, azelőtt semmi nem említi őket, és régészeti lelet sincsen, vagyis nem lehet románokról beszélni a Kárpát-medencében 1210 előtt semmilyen módon.

A román etnogenezist a mai Koszovó területére lehet tenni, Illyria provincia (ami tényleg romanizált terület volt, és a legtovább maradt újlatin nyelvű a Balkánon (ma már a szlávok miatt kihalt a dalmát újlatin nyelv). Szóval ettől a területtől délre, a hegyekben éltek a románok ősei a hegyekben (a szlávok elől a hegyekbe szorult vissza az úljatin nyelv ezen a területen), és az albánokkal együtt legeltették az állataikat. Erre utal az is, hogy a mai román nyelvben rengeteg albán eredetű pásztorkodással kapcsolatos szó van, az albánban pedig román...

Ezután szépen megindultak a 12. században észak felé a román népcsoportok, és a bolgár források is említik őket, hogy vonulnak a Duna felé. 1210-től pedig a magyar források is említik őket. Tehát még a Balkánról történő észak felé vonulásuk is dokumentálva van a középkori forrásokban, úgyhogy elég gáz a román "történészektől" ez a parasztvakítás, hogy ők mindig is Erdélyben éltek.

Ideje lenne már a magyar kormánynak kifejezni a tiltakozását és a felháborodását az ellen, hogy a románok a marhaságaikat ország világ előtt fűnek-fának propagálják, mert Európa, akiknek fogalmuk sincsen arról, hogy mit művelnek a román történethamisítók, nekik fog hinni, ha mi nem teszünk ez ellen semmit, a tudomány objektivitása mellett maradva. Mert az a helyzet, hogy a magyar történészeknek van igaza, és ezt elég könnyű bebizonyítani tudományos közönség előtt. A román történészek ugyanis olyan súlyos módszertani hibákat vétenek (pl. Anonymus regényes gesztájának kritikátlan kutatása), hogy simán nevetségessé lehetne tenni őket.

Ahogy a régi vicc is mondja:

Trianonban zajlik a tárgyalás, sorolják az érveket a területek feldarabolása miatt.

Egyszer csak megszólal a magyar küldött: amikor mi a honfoglaláskor Erdélyben voltunk a románok ellopták a lovainkat.

Az elnök nem tudja mire vélni a dolgot, megkérdezi, hogy bevegyék e a jegyzőkönyvbe. Azt mondja a magyar: nem, szükségtelen.

Eltelik 10 perc, folytatják az érvelést, megint felszólal a magyar küldött: amikor mi a honfoglaláskor Erdélyben jártunk, a románok ellopták a lovainkat.

Az elnök nem tudja mire vélni, megint megkérdezi, de a magyar megint visszautasítja a jegyzőkönyvet.

Eltelik fél óra, megint elmondja: amikor mi a honfoglaláskor Erdélyben jártunk, a lovainkat ellopták a románok.

Erre a román küldött felkiált: Miről beszél, még itt sem voltunk akkor.

Erre a magyar: na, ezt vegyék jegyzőkönyvbe.