Anonymus miért tartja, nevezi Attilát a magyarok első királyának?

Na jól van inkább rádhagyom, az a lényeg te egyedül jobban tudod mint a Föld összes nyelvésze és régésze,és rajtad kívül minden tudományos intézet a világon hazudik és ferdít. :))

És nem vagyok semminek az úrnője, ezt nem is értem hogy jön ide.

Ha annyira titkolna akarnám, hogy ez másik fiók, akkor nem utaltam volna arra, hogy mit linkeltem korábban. Csak tudod, előfordul, hogy az ember nem az otthoni gépéről netezik éppen és nem akar más gépéről belépni a saját mailcímével, hogy jelszóemlékeztetőt kérjen. De jogodban áll azt gondolni, amit szeretnél, a világban úgyis hemzsegnek a jóhiszemű emberek. De csinálhatnék én is hetente új fiókot, mint egyesek teszik (de a stílusukról úgyis felismerhetők), nem számít. ;)

A pontozás sem számít. Az számít, hogy tartalmilag mit írok. És lepontozhatod, attól még ugyanúgy helytálló marad tartalmilag. A pontozás úgyis úgy működik itt, mint a like a facebookon.

"Fáj a fejem."

"55 ember kedveli ezt."

Elfogadom, hogy butaságnak tartod, de meg kellene indokolni, ha jól érvelsz, még talán meg is győzöl. Amiket írtál, arra mind válaszoltam, hogy miért nem jó érvek, és attól, hogy rám hagyod, attól még nem lesz igazad :)

„Akkoriban az volt a divat h minél nagyobbnak mutassanak be a krónikások a népüket. Volt ahol az Etruszk, Trójai, Sarmata volt a divat.”

Ez így van, és ez minden népre igaz. De attól még nem mindig volt alaptalan a rokonítás. Valamiért a számos külföldi krónika a türkök, a hun és a magyar elnevezéseket szinonímaként használja, de szerinted nyilván mindannyian tévednek. Ebbe most nem mennék bele, egy másik kérdésnél nem rég elég részletesen ki lett tárgyalva (mint ahogy az „ugor” szó eredete is, valamint a genetika is):

http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__egyeb-ker..

„Semmilyen bizonyíték nincs arra h Attila valaha is magyar király lett volna.”

Mint ahogy az ellenkezőjére sincs. A krónikák írnak róla, ezt azonban szeretik megkérdőjelezni "forráskritika" címszó alatt. Ez már korábban meg lett vitatva itt. Viszont ilyen alapon arra sincs bizonyítékunk, hogy Attila egyáltalán létezett (hiszen a krónikáknak ugye nem hihetünk...). Sőt, a honfoglalásra sincs bizonyíték. Az őshazára, és a vándorlási útvonalra szintén nincs. Akkor viszont mit tanítsunk a magyarok eredetével kapcsolatban?

„Mivel a hunoknak itt volt a "bázisuk", így ez is hozzá tesz ehhez a tévhithez.”

Miel nem bizonyítható, hogy a hunok és magyarok nem rokonok, így nem lehet tévhitnek nevezni, mivel ahhoz előbb bizonyítani kéne, hogy nem igaz. Ugyanígy azt sem lehet tényként kijelenteni, hogy rokonok, de elég sok tudományos érv szól mellette.

„Ma meg az agyatlan turanisták azzal érvelnek h "Dehát angolul az ország neve HUNgary."

Miért lennének agyatlanok? Mert te azt mondod? A turanizmust tudományos érvek támogatják, ezek korábban részletesen elhangzottak ennél a kérdésnél is, olvass vissza. A Hungar- / Hongr- / Ungar- szó eredete bizonytalan. A ma leginkább elfogadott nézet szerint türk eredetű az elnevezés és „tíz törzs”-et jelent (on ogur). Ez logikus, talán igaz is, de nem bizonyítható. Mint ahogy az sem bizonyíthatú vagy vethető el, hogy valóban a „hun” szóból ered. A szó „Ungar” változatát egyesek kapcsolatba hozták a Nesztor-krónikában Jugriának/Ugriának nevezett területtel, de ez spekuláció, sokan a 18-19. századi nyelvészek által kitalált „ugor” elnevezést is a Nesztor-krónikáig vezetik vissza, amely szintén nem bizonyítható (máig nem tudjuk, hogy Hunfalvyék honnan vették valójában az „ugor” szót, mint ahogy azt sem, hogy a finnugor nyelvcsaládot és annak ugor ágát miért pont erről a kreált szóról nevezték el). A magyar-finn lett volna a logikus elnevezés, már csak a beszélők számát tekintve is, de a magyar ág valójában inkább valahol félúton van az uráli és altaji nyelvek között.

Más: a németek magukat „deutsch”-nak nevezik, mások őket „german”-nak. A german és a deutsch szó sem hasonlít egymáshoz, de attól még nehéz volna vitatni, hogy a mai németek a germán törzsek leszármazottai. Pedig a 2 szó összevetése itt is az ellenkezőjét sugallná. A franciák gall eredetét szintén nem szokás megkérdőjelezni, pedig a mai franciák nyelvileg és kulturálisan is sokkal inkább a rómaiak, mint a gallok leszármazottai.

„Elfeledkezve arról a tényről h minden nép annak hívja magát aminek saját magát tartja.”

„A nyugatiak szinte semmit sem tudnak rólunk. Vagy azt hiszik h németek vagyunk, vagy h szlávok.”

És ezek mit is bizonyítanak?

„És én nem sok hasonlóságot látok a magyar és hun szavak között, de majd úgyis jön egy magát magyarnak valló török....”

A hun nyelv nem maradt fenn, így nem tudjuk, hogy a „hun” szó mit jelentett a hun nyelvben. Mint ahugy azt sem tudjuk, hogy a „magyar” szó mit jelent, és miért pont így hívjuk magunkat. A hun nyelv pedig valóban nem maradt fenn, így nyelvészetileg nem bizonyítható és nem is cáfolható a hun és magyar népek rokonsága. Viszont logikus, hogy a hunok szintén valamilyen nosztratikus/eurázsiai makrocsaládba tartozó nyelvet beszéltek (a mai hivatalos kategorizálás szerint uráli, altaji vagy indo-európai (ha utóbbi, akkor iráni)).

„Gondoljunk bele, ha ma a 21. században az internet világában ekkora sötétség van a fejekben, akkor a középkorban mennyire h.ülyék lehettek az emberek?”

Nem magadból kell kiindulni. Aki utána akart nézni dolgoknak, hozzáfért a forrásokhoz, és tudott gondolkodni, az akkor is sok mindent megtudhatott. Ma sem úgy születik senki, hogy mindent tud, de még az iskolában sem mindent lehet megtanulni, illetve vannak valószínűtlen elméleteket, amelyeket tényként tanítanak. A tudás kemény munkával, utánanézéssel és logikus gondolkodással szerezhető meg. De ez régen is így volt.

„Akkor tök mindegy volt h hunok, magyarok, ugorok vagy űrlények vagyunk.”

Ha mindegy, akkor miért olyan fontos neked kiállni amellett, hogy nem vagyunk a hunok rokonai?

A franciák, germán, kelta, helyi neolitikus és más, korai gyarmatosító (pl görög) népek keverékei. A kelták, köztük a gallok és a rómaiak elődjei a latin népek ugyanazzal a indo-európai hullámmal érkeztek a térségbe tehát genetikailag is igen közel állnak egymáshoz, a különbség hogy a latinok nagyobb arányban keveredtek helyi mediterrán elemekkel.

A mai francia népesség genetikailag észak-dél irányban mutat jelentős változást. Délen erősebb az egykori görög telepesek és a rómaiak genetikai lenyomata.

Amúgy ez poén hogy lovagnő, két helyen is bevágta ugyanazt a "és attól mert más fiókokkal lépsz be és felpontozgatod magadat attól még ugyanúgy butaság amit írsz :)" szöveget."

Szerintem ő és a "Veszteségek Úrnője " nevű felhasználó egy és ugyanaz, és biztos jó szokása átjárkálni felpontozni magát :D

25-ös

"„Elfeledkezve arról a tényről h minden nép annak hívja magát aminek saját magát tartja.”

„A nyugatiak szinte semmit sem tudnak rólunk. Vagy azt hiszik h németek vagyunk, vagy h szlávok.”

És ezek mit is bizonyítanak?"

talán annyit hogyha fingjuk sincs rólunk, akkor nekik full mindegy h egyesek minek neveztek minket, ők magasról tojnak rá. Valaki egyszer töröknek mondott minket? Egy angol nem fog ide jönni h megvizsgálja h azok vagyunk e, ő úgy lesz vele h "hát, biztos...engem nem érdekel".

"Nem magadból kell kiindulni. Aki utána akart nézni dolgoknak, hozzáfért a forrásokhoz, és tudott gondolkodni, az akkor is sok mindent megtudhatott. Ma sem úgy születik senki, hogy mindent tud, de még az iskolában sem mindent lehet megtanulni, illetve vannak valószínűtlen elméleteket, amelyeket tényként tanítanak. A tudás kemény munkával, utánanézéssel és logikus gondolkodással szerezhető meg. De ez régen is így volt."

Ez nagyon fájt. XD Szerinted angliában mit tudnak rólunk?!?! gondolkozz már :D Nyugaton azt sem tudják mi az a magyar, csak ti turanisták hiszitek el h világhírű nép vagyunk. A középkorban pedig szerinted ki és hogy járt volna utánunk? Ember, arról a korról beszélsz amikor sárkányokban, meg farkasemberekben, boszorkányokban, ördögökben hittek a népek. Akkoriban minden, ami nem a papok tanításaira épült az istenkáromlás volt, így semmilyen tudományos vizsgálat nem létezett akkoriban.

"„Akkor tök mindegy volt h hunok, magyarok, ugorok vagy űrlények vagyunk.”

Ha mindegy, akkor miért olyan fontos neked kiállni amellett, hogy nem vagyunk a hunok rokonai?"

Olvasd már el még egyszer amit írtam XD Akkoriban amikor kitalálták a hun, török meg hasonló dolgokat, tök mindegy volt a nyugatiaknak, hogy, mi a nevünk. Érted?!?! nem nekem mindegy, hanem NEKIK!

"a németek magukat „deutsch”-nak nevezik, mások őket „german”-nak. A german és a deutsch szó sem hasonlít egymáshoz, de attól még nehéz volna vitatni, hogy a mai németek a germán törzsek leszármazottai. Pedig a 2 szó összevetése itt is az ellenkezőjét sugallná."

Csakhogy ők a germánok közül valók, ahogy az északi népek, svédek, norvégok, dánok. Ez egy olyan gyűjtőnév mint a szláv szó.

Imádom amikor turanisták azzal jönnek, hogy genetika, meg bizonyított turáni eredet. Bárki találhat a neten olyan dolgokat, amikbe bele magyarázhat dolgokat, vagy megmagyarázhatja h "hát ez a genetikai dolog azért rossz mert XY rosszul csinálta" ez tipikusan rátok jellemző hisz ti mind genetikusok, nyelvészek, történészek, meg minden olyan vagytok, amikhez másoknak évekig kéne tanulni, de ti egy pillanat alatt az internet hülyeségeivel és a wikipédiával felfegyverkezve képesek vagytok megoldani a magyarság egyik legnagyobb kérdését.

Turáni maszlag meg nagyon nincs bizonyítva. Ha így lenne már rég elismerte volna a tudományos világ, de csak néhány Jobbik által megvezetett zombi hiszi h turáni eredetű, akik bedőlnek az összeesküvés elméleteknek, de az nem tűnik fel nekik h pont egy radikális politikai párt támogatja a magyarok hősi eredetét, pont úgy ahogy annó a németek árja eredetét is egy hasonló párt támogatta a 30-as években. Minden érv a turanizmus mellett, könnyedén megcáfolható, de ez sajnos annyira fáj nektek mintha egy muszlimnak mondanám meg h Allah nem létezik.

Az, hogy más országokban mit gondolnak rólunk, az az ő dolguk. De a mi szempontunkból teljesen lényegtelen. De akkor miért beszélünk róla? Mert nem én hoztam fel. A hun-magyar rokonság szempontjából amúgy sem elsődleges kérdés az, hogy más népek miért neveztek minket hungároknak, kb. annyit lehet róla tudni, amennyit már leírtam a 25-ösben. Viszont ha a rómaiaiknak mindegy volt (amúgy nem hinném, hogy mindegy lett volna nekik, mivel Bulcsú vezér pl. rendszeres vendég volt Bizáncban), akkor a Nesztor-krónika szerzőinek ugyanúgy mindegy volt.

„Csakhogy ők a germánok közül valók, ahogy az északi népek, svédek, norvégok, dánok. Ez egy olyan gyűjtőnév mint a szláv szó.”

Az előbb még amellett érveltél, hogy a többi nép számára mindegy, hogy hívják magukat. A hun egyébként miért ne lehetne ugyanilyen gyűjtőnév, ha már itt tartunk? Gondolom a „hun törzsszövetség”-ről hallottál már azért. Mennyiben tér ez el a germán népek alkotta törzsszövetségtől?

„Imádom amikor turanisták azzal jönnek, hogy genetika, meg bizonyított turáni eredet.”

A genetikát éppen csak megemlítettem, és linkeltem egy kérdést, ahol részletesen szóba került. Egyébként ha visszaolvasol, sosem írtam semmire, hogy bizonyított lenne. Viszont az tény, hogy cáfolva sincs, ellenben elég komoly érvek szólnak mellette, így csak van némi alapja. Egyébként én magam nem szeretem a „turanizmus” elnevezést, mivel nincs pontosan definiálva, hogy mit is jelent. Éppen ezért nem is sűrűn használom. De egyébként semmivel sem rosszabb elnevezés, mint az „uráli elmélet”.

„Bárki találhat a neten olyan dolgokat, amikbe bele magyarázhat dolgokat, vagy megmagyarázhatja h hát ez a genetikai dolog azért rossz mert XY rosszul csinálta”

Igen, pl. amikor valaki érveket hoz a hun-magyar rokonság vagy a török-magyar rokonság mellett, akkor rögtön jön egy magadfajta, és elkezdi belemagyarázni, hogy dehát XY rosszul csinálta.

„ez tipikusan rátok jellemző hisz ti mind genetikusok, nyelvészek, történészek, meg minden olyan vagytok, amikhez másoknak évekig kéne tanulni...”

Rátok meg az jellemző, hogy amikor kifogytok az észérvekből, akkor jön a személyeskedés. Néha már előbb is. El sem tudod képzelni, hogy a turanizmus támogatói között vannak genetikusok, nyelvészek, és történészek is? De alapszinten bármelyiket el lehet sajátítani viszonylag rövid idő alatt, gondolom már hallottál te is olyan emberekről, akiknek egynél több diplomájuk van. Persze te nyilván mindegyikhez értesz, ha már ilyen bátran kijelented, hogy hülyeségeket beszélünk. Egyébként szerintem ne azzal foglalkozz, hogy kinek milyen papírja van (itt az anonim fórumon úgyis mindenki azt mond, amit akar). Az emberek hozzászólásaiból többnyire úgyis kiderül, hogy mihez ért, illetve hogy mi érdekli. Ha meg úgy gondolod, hogy nem értünk hozzá, akkor örülj neki, legalább könnyen el tudod vitatni az érveinket. De ezt észérvekkel próbáld, ne pedig szeméyleskedéssel.

„Turáni maszlag meg nagyon nincs bizonyítva.”

A finnugor elmélet ugyanúgy nincs bizonyítva (a nyelvészet módszertana olyan, hogy nem is teszi lehetővé, hogy bármit bizonyítsunk vagy cáfoljunk vele, csupán valószínűségekről beszélhetünk). Az uráli őshaza főleg nincs bizonyítva. Mégis mindenki ténynek veszi, pedig nem volna szabad. Egyébként a finnugorokkal való nyelvrokonságuink mellett valóban szólnak érvek, de ez egyrészt nem bizonyítja a rokonságot, csak nagy valószínűséggel feltételezi; másrészt a rokonság önmagában még nem jelent finnugor eredetet, így aki finnugor eredetről beszél, nyilvánvalóan letér a tudomány ösvényéről. A finnugor elmélet egyébként szintén nem zárja ki a törökökkel való nyelvrokonságunkat sem, mivel a török nyelvek is nosztratikusak (és akkor most itt ne menjünk bele, hogy a magyar nyelvet mennyire megalapozottan sorolhatjuk az uráli nyelvek közé, mert innentől kezdve nem is releváns, de amúgy az is egy roppant érdekes kérdés lenne). A hun rokonságot szintén nem zárja ki, mivel a hunokkal való rokonságot nem is nyelvi, hanem kulturális alapon, valamint történeti forrásokra alapozva valószínűsítik. De ettől még a nyelvrokonság sincs cáfolva, igaz, bizonyítva sincs, mivel nem is áll ehhez rendelkezésünkre elég információ.

„Ha így lenne már rég elismerte volna a tudományos világ...”

A nosztratikus vagy az eurázsiai elméletet komoly nyelvészprofesszorok támogatják (Szarosztyin, Greenberg, Kortlandt, stb.) így nem mondhatjuk, hogy nincs elismerve. A lovas nomád népekkel való kulturális rokonság pedig tudtommal eddig sem képezte vita tárgyát.

„de csak néhány Jobbik által megvezetett zombi hiszi....”

Ez aztán az észérv.... Látom, gondolkodni nem nagyon szoktál.

„Minden érv a turanizmus mellett, könnyedén megcáfolható, de ez sajnos annyira fáj nektek mintha egy muszlimnak mondanám meg h Allah nem létezik.”

Hát akkor rajta, ne fogd vissza magad. Cáfold meg könnyedén a nosztratikus makrocsalád és az ennek részeként emlegetett erurázsiai nyelvcsalád létezését. A nyelvészetben egyébként lehetetlen megcáfolni bármit is, mivel nem létezik rá módszer, de neked nyilván sikerülni fog...

Továbbá cáfold meg azt, hogy a honfoglaló magyarok kulturálisan rokonai voltak a többi lovas nomád népnek (hunok, törökök, szakák, stb...). Ezt amúgy senki sem vitatja, csak szólok.

Szintén felhívom a figyelmedet, hogy bizonyítani is roppant nehéz (ha nem lehetetlen) bármit is a humán tudományokban (ezért is ajánlott valószínűségekről és nem bizonyított tényekről beszélni), cáfolni meg még nehezebb, de látom, önbizalomban nem szűkölködsz.

A genetika jelenleg nem tart ott, hogy bizonyítani lehessen vele bármit is, cáfolni meg még annyira sem lehet.

A krónikákat szintén illethetjük forráskritikával, de ez is csak annyit jelent, hogy nem fogadjuk el hiteles forrásnak, de ettől a tartalmuk még nem lesz megcáfolva. Nézzünk egy extrém példát: ha valaki pl. hamisít egy kódexet (volt erre is példa sajnos), és a hamis kódexről be is bizonyosodik, hogy hamisítvány, ez még szintén nem jelenti azt, hogy amit a kódex ír, cáfolva lenne (hiszen a hamis kódex is tartalmazhat valós állításokat). Ez csak annyit jelent, hogy nincs bizonyítva, ha nem áll rendelkezésre egyéb megbízható forrásanyag. De attól, hogy valami nincs bizonyítva, attól még egyáltalán nincs megcáfolva. Az a baj, hogy az alapvető fogalmakkal sem vagy tisztában.

Egyébként az sem bizonyítható, hogy Isten/Allah nem létezik, mint ahogy az sem bizonyítható, hogy létezik (mivel kívül esik a logikai rendszerünkön). Így ezek vallási kérdések, aki akar, hisz bennük, aki nem, nem. Éppen ezért nem is tudományos kérdés. De a „turanizmus” mellett elég sok tudományos érv van, így az már tudományos kérdés (bár általában a tudományban nem „turanizmusnak” szokás nevezni, hanem az egyes tudományágakban más-más neve van, de ez a lényegen nem változtat).

#29:

Így van. Valamiért az európai tudományos gondolkodásban máig léteznek dogmák. Az egyik a finnugor dogma. Nyilván a finnugor rokonságot nyelvileg nehéz volna vitatni, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan értelmezzük ezt a rokonságot. A finnugorokkal közös szókincsünk nagy része még az indo-európai, uráli és altaji nyelvcsalád szétválása előtti időből származik (nosztratikus/eurázsiai alapszókincs). Valamiért ebből mégis mindig csak a finnugort tanítják, a többit pedig nem egyszerűen elhallgatják, hanem tagadják. A növénytermesztés és állattenyésztés korában a finnugor népekkel már nem alkottunk kulturális és/vagy nyelvi közösséget, így ezek a szavaink már csak az altaji nyelvekkel közösek. Ugyanez az oka annak is, hogy az altaji nyelvű népek (és egyes indo-európai népek) kultúrája a magyarhoz hasonló lovas nomád kultúra volt, a finnugor népeknél ennek nyoma sincs. Mivel a lovas nomád népek elszórtan éltek szerte Ázsiában, így idővel jelentős nyelvi diverzitás alakult ki közöttük, de az új találmányok hamar elterjedtek, így a különböző nyelvekben azonos nevük van. Ha akarjuk, nevezhetjük ezeket "török eredetű" jövevényszavaknak, de a forrásnyelv nem deríthető fel, abban a korban amúgy sem a mai nyelveket beszélték még. Éppen ezért sokkal egyszerűbb lenne "törökkel rokon" szavakról beszélni. És nem is feltétlenül jövevényszavak ezek.

A másik az indo-európai kultúra dogmája. Ha egy szó közös az indo-európai és más nyelvcsaládokban is, akkor azt általában úgy magyarázzák, hogy pl. "az uráli népek ezt a szót az indo-európai népektől vették át". Fel sem merül a lehetősége, hogy fordítva történt a dolog. Valamiért dogmatikusan él az a gondolkodás, hogy mindent az indo-európai népek találtak fel, a többi népek pedig tőlük vették át. Ezt a dogmát erősíti az is, hogy gyakran önkényesen sorolják be pl. a lótenyésztéssel kapcsoaltos leleteket indo-európainak. Innentől meg ténynek veszik, hogy a lovaglást és lótenyésztéstaz indo-európai népek találták fel. De számos más példa is van erre.

A magyar nyelvre szintén átvevőként tekintenek. A modern etimológiai szótárat böngészve számos nosztratikus szó van szláv jövevényszónak, ősi finnugor szónak vagy török jövevényszónak nyilvánítva. A későbbi szócserék iránya is általában úgy van megjelölve, hogy az indo-európai nyelvekből került át más nyelvekbe, sosem fordítva. Persze van pár kivétel, amit akkor szoktak elővenni, ha valaki rámutat erre (pl. a gulyás, kocsi, csákó, stb. mint magyar eredetű jövevényszavak az indo-európai nyelvekben). Ezeket is csak azért, mert itt pontosan ismerjük az átvétel időpontkát és irányát is, mivel késői szóátvételekról van szó. Ha nem ismernénk, könnyen lehet, hogy ezek is úgy lennének nyilvántartva, hogy a magyarok vették át máshonnan.

Az oktatás felelőssége lenne, hogy korrekt módon tanítsák a jövő generációját. Miért kell a magyarok eredetét az uráli őshazával kezdeni, és miért kell azt mondani, hogy a hun-magyar rokonság mára már megdőlt?

Ha a finnugor rokonságot megemlítik, akkor meg kellene említeni azt is, hogy a magyar nyelv alapszókincse ennél ősibb, így finnugor eredetről nem beszélhetünk, csak rokonságról. Ugyanígy meg kellene említeni, hogy az alapszókincsben nagy arányban találhatók az altaji nyelvekkel rokonítható szavak is, ehhez képest azt tanítják, hogy a "török eredetű" szavaink mind jövevényszavak. Pedig az alapszókicsben is bőven találhatók a törökkel rokonítható szavak, de ezeknél sem szabadna "török eredet"-ről bezsélni, mivel a szavak eredetét szinte soha nem ismerjük (kivéve azokat, amelyek az elmúlt 5-600 évben kerültek a nyelvünkbe, ezek viszont a nyelvrokonság szempontjából irrelevánsak). A hun-magyar rokonságnál tényként említik, hogy az már megdőlt, hiszen bizonyították, hogy mi finnugorok vagyunk. Ezzel 2 probléma van: ha finnugorok lennénk is, akkor sem zárná ez ki a hunokkal való rokonságunkat, hiszen a hunok is lehettek volna finnugorok. A másik, hogy attól, hogy a finnugorok távoli nyelvrokonaink, attól mi még nem leszünk finnugorok. A krónikákat, amik alátámasztanák a hun-magyar rokonságot, szeretik hiteltelennek beállítani, míg más dolgokat (vándorlás vége (Levedia, Etelköz), honfoglalás, 7 vezér, "kalandozások" kora, stb.) kritika nélkül elfogadnak ugyanezekből a krónikákból. Aztán végül eljutunk odáig, hogy az emberek nagy része tényként tekint ezekre a dogmákra, mint az itteni hozzászólások egy részéből is kiderül. Sokkal inkább szemléletet kéne tanítani az iskolában, mint lexikális adatokat. De biztosan nem olyan áltudományos elméleteket, mint a jelenleg oktatott őstörténet.

Holisztikus szemléletű gondolkodásra lenne szükség, és akkor az ellentmondások nagy részéről kiderülne, hogy valójában nem ellentmondások:

- finnugor nyelvrokonság: a nosztratikus elmélet része

- török nyelvrokonság: a nosztratikus elmélet része + a kapcsolat tovább fennállt mint a finnugor népekkel (még a nomád korban is), ezt szeretik is kihasználni a finnugor nyelvészek, mikor szándékosan a későbbi törökkel rokonítható szavakat mutogatják, hogy ezek nem az alapszókincs részei, és elhallgatják, hogy az alapszókincsben ugyanúgy találunk ilyeneket

- indo-európai-magyar-rokonság: a nosztratikus elmélet része

- sumer-magyar-rokonság: a nosztratikus elmélet része

- hun-magyar rokonság: a történeti források (amelyeknek valamiért pont ezt a dolgot nem szeretjük elhinni), valamint a kulturális párhuzamok, illetve a tér és időbeli párhuzamok alapján (amerre a hunok "eltűnnek", onnan "jelennek meg" később a magyarok + a hunok valószínűleg szintén nosztratikus nyelve (ez nem bizonyított)

- szkíta-magyar rokonság: a szkíta, mint gyűjtőfogalom lovas nomád kultúrájú népekre (ha figyelembe akarjuk venni azt a csúsztatást, mely szerint egy adott iráni nép voltak az "igazi" szkíták: velük is távoli nyelvrokonság a nosztratikus elmélet részeként + kulturális rokonság)