Miért épít a kormány felesleges dolgokat?
A kormány foytatja a most is alig használt autópálya és az üres stadionok építését pedig én bőven tudnék mutatni helyettük olyan utakat, amiket fel lehetne újítani( vagy nyugati minőségben újjáépíteni). Szerintem így a haverok nem járnának rosszabbul,mivel ugyanúgy vihetnék haza a becsapott emberek pénzét. Mi viszont jobban járnánk, mert legalább nem lenne ennyi kátyu.
A kormány embereiből olyan, mintha hiányozna a gondolkodás képessége.
Újat építeni látványosabb, mint a régit felújítani.
Választáskor nem lehet hencegni azzal, hogy "felújítottuk az xy és yx zsákfaluk közötti makadámutat".
Illetve lehet, csak kevesebb sikerrel.
Na meg persze azért, mert az új infrastruktúra új lehetőségeket teremt(het).
4.1.4. A multiplikátor-hatás
A beruházások a nemzeti jövedelem alakulásától függetlenül is
nőhetnek vagy csökkenhetnek pl. egy új találmány hasznosítása
nyomán. A beruházásoknak e változása viszont a maga részéről
kiváltja a nemzeti jövedelem emelkedését vagy esését. A
nemzeti jövedelem e változása ráadásul lényegesen nagyobb,
mint amekkora volt a beruházás növekedése vagy csökkenése. A
multiplikátor azt mutatja meg, hogy a nemzeti jövedelem ilyen
emelkedése vagy esése hányszorosa a beruházás eredeti
növekményének vagy csökkenésének. Ha a beruházások 1
millió dollárral nőnek, az keresleti hatásán át a termelés
és így a jövedelem növekedését eredményezi, másokat a
fogyasztási kiadások növelésére készteti. (Ez a fogyasztói
határhajlandóság – mondjuk – 0,8 értéke esetén 800 ezer dollár
újabb vásárlást jelent, ami viszont megint termelés- és
jövedelemnövekedést vált ki és így tovább. Már a tranzakciók
első két fordulójában 1,8 millió az összes vásárlás,
vagyis nagyobb, mint az eredeti beruházásnövekmény.)
Kapacitástartalékok és munkanélküliség esetén a kínálat és
11 „Noha az egyén megtakarításának nagysága aligha gyakorol lényeges
befolyást saját jövedelmére, az egyén fogyasztása nagyságának hatása a
többiek jövedelmére lehetetlenné teszi, hogy az összes egyének egyidejűleg
tetszés szerinti összegeket takarítsanak meg. Minden arra irányuló
kísérlet, hogy a fogyasztás csökkentese révén többet takarítsanak meg,
úgy befolyásolja a jövedelmeket, hogy e kísérlet szükségképpen
meghiúsítja önmagát.” Keynes, i. m. 104.
126
így a termelt nemzeti jövedelem mindig könnyen felzárkózik a
kereslet növekedéséhez. Keynes pontosan ezzel számolt, hiszen
részleges foglalkoztatottságot vett alapul és az árszintet
állandónak tekintette. A beruházásnövekmény által elindított
folyamatok teljes kifutása esetén a multiplikátor számértéke
1/(1 – MPC) vagyis példánkban 1/(1 – 0,8) = 5,
tehát a nemzeti jövedelem növekménye ötször akkora, mint a
beruházás növekménye. A beruházások csökkenése esetén
viszont a hatás fordított: a nemzeti jövedelem a multiplikátor
számértékének megfelelő mértékben esik.12
Nem véletlen, hogy a multiplikátor fogalmát és magát a
multiplikátor-hatást Keynes használta először. A pozitív
multiplikátor-hatás – vagyis hogy pl. a beruházás növekménye
keresleti hatásán át többszöri nemzetijövedelem-növekedésre
vezet – csak akkor érthető meg, ha a gazdaság a részleges
foglalkoztatás állapotában van és nem teljes a kapacitás
kihasználása. Csak ekkor igazodhat rugalmasan az aggregált
kínálat és vele a termelés a kereslet növekedéséhez. Ha a
gazdaság a termelési lehetőségek határán van, bármely impulzus a kereslet oldaláról csupán inflációs áremelkedést válthat ki.
A lényeg, ha a kormány elkölt egységnyi jövedelmet a semmire, mondjuk közmunkára, az a beruházási multiplikátor miatt ötszörösen jelenik meg a nemzeti jövedelem növekedésében: "A beruházásnövekmény által elindított
folyamatok teljes kifutása esetén a multiplikátor számértéke
1/(1 – MPC) vagyis példánkban 1/(1 – 0,8) = 5,
tehát a nemzeti jövedelem növekménye ötször akkora, mint a
beruházás növekménye."
Példánkban 5*0 = 0, illetve 5*-egymilliár = -5milliárd.
A dolog kulcsa egyszerűen a propaganda, illetve az uralkodó réteg egyéni kívánságai.
# 4/5 Időpont ma 13:14
Ez akkora fals következtetés, hogy leveri a kapucsengőt is... :-D
ma 13:27
Nem a beruházás értéke számít, hanem a beruházással a gazdaságba juttatott többlet pénz.
Azt a többlet pénzt, aki megkapta ismét el fogja költeni. Annak, aki ezt megkapja ismét többletjövedelme lesz, abból valamennyit ő is elkölt. Teljesen logikus.
Azért nem érted kérdező, mert olyan célt feltételezel, ami nincs. Olyan beruházásra van szükség, amely a legtöbb hasznot hozza (pénzben és dicsekvésben), a legkevesebb gonddal jár, és a legjobban növeli a hatalmat.
Értelmes célt alaposabban meg kell gondolni, sokan használják, azaz útban vannak, később meg hamar észrevennék a selejt munkát. Fölösleges dologra kevesebben figyelnek, nem számít, ha selejt, lehet mellet döngetni.
Nézd meg Buda központi terének (és közlekedési csomópontjának) átépítését. Nem volt halasztható, kényszerből nekiláttak. A káosz és dilettantizmus magasiskolája a kivitelezés. Ennyire ostobák? nem, így többet lehet lopni, mert átláthatatlanabb. És rosszabb lesz, mint volt, ez már most látszik.
Az a jó, ha a kormány felesleges dolgokra költi pénzt. Ekkor a kár csak az elfolyt milliárdok. Ha azonban értelmes dolgokra költené, a milliárdok ugyanúgy elfolynának,az eredmény rosszabb lenne, mint előtte. Sok példa van erre az oktatástól az egészségügyön át az építkezésekig. Amihez hozzányúlnak, abból valamilyen fokú katasztrófa lesz.
Dehogy feleslegesek!
A stadionok Orbán Viktor Miniszter Elnök Úr boldogságát szolgálják, ráadásul jól el lehet vele tüntetni az állami pénzeket a haverok zsebébe.
Mi ez, ha nem a tökéletes lépés?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!