A kapitalizmus a kizsákmányolásról szól?

Ezt nem csak 30 éve mondták, hanem most is. Ez olyan, mint a "kék az ég".

A kapitalizmus igazságosabb, és hatákonyabb, mint az általa felváltott feudalizmus, viszont még korántsem tökéletes. Ráadásul nem fenntartható, mert nem csak az embert zsákmányolja ki, hanem az összes erőforrást. Erre megy rá pl. a bolygó, és vele együtt az emberiség is.

A kapitalizmus egyébként nem ördögi dolog, mert amúgy az erőforrások hatékony felhasználására serkent, gazdasági fejlődést generál.

A szocializmus vagy kommunista rendszerek amellett, hogy rendszerint valójában véres diktatúrákat takartak, azért nem voltak fenntarthatók, mert eltűnik a verseny, a tőke érdeke, és szimplán szétcsúszik a gazdaság.

A kapitalizmus kizsákmányoló hatását szabályokkal lehet mérsékelni, kezelni.

Kapitalizmus viszont nem mindig volt, és nem mindig lesz. Úgy gondolom, hogy a fejlődési irány valahol arra van, amerre most a zöld mozgalmak próbálkoznak. Fenntartható fejlődés az a paradigma, ami alapján próbálnak egy gazdaságot felépíteni. Vannak különböző, most még csak kicsiben, lokálisan vagy alacsony hozzáadott értékű termelésben megvalósult modellek.

Ilyen például a közössségi gazdálkodás, ahhol mindenki tulajdonos és alkalmazott is egyszerre. Ez nem a szocializmus újra feltalálása, mert ott a tulaj az állam.

Ilyen például még a körkörös gazdálkodás, ahhol mondjuk egy település esetében minden a telepölésen létrejövő input egyben a település egyik outputja is. Így minden gazdasági esemény a teljes közösségre hat, a teljes közösséget építi, és nem folyik ki a tőke.

Bocsánat, a hosszadalmas válaszért.

A teljes reszt megkapjak a fizetesuknek.

A fizetesuk pedig a piacon alakul ki.

#12

De nem éppen meritokratikus alapokon.

#14

Jelentős része a munkavállaló alkupozíciójának rajta kívül álló okoktól is függ.:

Átlagbér a régióban hány olyan jelentkező van az állásra, mint ő, a cég mennyire van helyhez kötve, mekkora vonzáskörzete van, mennyire híres a cég, mennyit tudott eddig magából megmutatni a munkavállaló.

És akkor a magyar viszonyokra jellemző sógor, koma, jó barát alapon kihirdetett és betöltött állásokról nem is beszéltem.

#16

A meritokratikus az érdemek alapján történő szabályozást jelentené, ami ritkán esik egybe a kereslet/kínálat viszonyokkal.

A kereslet/kinalat viszonyrendszerben annak magasabb az ara amibol kevesebb van. Azaz a kepzetlen, vagy alacsony kepzettsegu munkaero (mert beloluk nagyon sok van) ara alacsony, a magasan kepzett, kvalifikalt, tapasztalt munkaero ara meg magas (mert beloluk sokkal kevesebb van).

Mi ez ha nem a szintiszta meritokratikus berendezkedes?

(nyilvan nem szintisztan mukodik igy, mert az allam erosen befolyasolja a piaci viszonyokat azzal hogy o maga is foglalkoztato)

#18

Ha a magasabban képzettek vannak többen, akkor nekik is csökken a fizetésük.

Ha valaki Győr, Budapest körül él, az magasabb fizetést kaphat ugyanazért a képzettségért, mint aki nem él ilyen központok mellett.

A cégek, és munkaerő eloszlása jelentős piactorzító tényező, és a más helyeken ugyanannak a munkának elvégzése is más fizetésért történik.

Igy van, viszont mas helyeken az arak is alacsonyabbak, igy az adott szamszeruleg alacsonyabb fizetes akar tobbet is erhet.

Nyilvan a kereslet/kinalati viszonyokat csakis regionalisan erdemes vizsgalni, tok mindegy hogy 1000 kilometerrel odebb mennyi a fizetes.

Amugy mas javakkal/eroforrasokkal pont ugyanigy van, pl az energia, a nyersanyagok ara is teljesen valtozo, fuggoen attol hogy eppen hol vagy.