Miért kellett azt hazudni, hogy segítettek a deviza hiteleseken?

butuska, idéznélek: "az nem a deviza emelkedéséből származó kamatos kamat, abban senki nem segít" - Ha elfogadod, hogy a devizakockázat az adósé, akkor miért kéne bárkinek is segítenie a deviza emelkedéséből származó terhek növekedése miatt. (Egyébként még ez sem teljesen igaz, hogy ebben nem segített senki, elég csak az árfolyamgátra gondolni, esetleg a forintosítás fixálása utáni laza 40 Ft-os emelkedés fixálás miatti kiherélésére (ez utóbbi mondjuk inkább szerencsés egybeesés, de a lényegen nem változtat))

S de, a devizások meg lettek mentve, tekintve, hogy az árfolyamgáttal, a kamatemelések visszafizettetésével, az árfolyamrés visszafizettetésével, s forintosítással lényegében alig (sőt, bizonyos esetekben egyáltalán nem) jártak rosszabbul, mintha korábban nem deviza, hanem forinthitelben adósodnak el, ergo az állam gyakorlatilag volt szíves az adós devizaspekulációjának kockázatát magára venni.

"a devizások látják az elszámoláson, hogy pár tíz ezer forintot kapnak vissza összesen (csak az árfolyamrésből származó iszonyú kicsi pénzeket)" - Mucika, az megvan, hogy a kamatemeléseket is tisztességtelennek nyilvánították? Az a pár tízezer forint, az valójában általában a meglévő tőketartozás 10-20%-a.

"2. akinek nincs belelátása, mert nem vett fel hitelt, azok emiatt elkezdték szapulni a hiteleseket, mert azt hiszi sok sötét ember, hogy most aztán az ő adójából minden hitelesnek elnézték a hitelét.. " - Olyat senki sem hisz, hogy elnézték a hitelét vkinek. Az viszont nem hit kérdése, hogy az állam közpénzből fizeti ki a devizaadósok forinthiteltől eltérő kockázatát. S nem, akik szapulják a közpénzből mentegetett felelőtlen hiteleseket, azok nem sötét emberek.

"mesterségesen magasan tartott euro és svájci frank értéknél, ami után azonnal elkezdtek ezek a devizák csökkenni" - S ismét bizonyítod butaságodat. 256 Ft-os árfolyamon lettek forintosítva a chf hitelek, ma a chf 290 Ft. 309 Ft-on lettek forintosítva az eur hitelek, ma egy eur 303 Ft. Az, hogy mesterségesen magasan tartott árfolyam, az meg már akkora dilettantizmus, amire nem kívánok szót vesztegetni, mert szemmel láthatóan nem egy ligában játszunk, s nincs kedvem a "pénz mint adósság" konteoyoutubevideóval érvelő analfabéták szintjén elmagyarázni, hogy miért extra nagy marhaság, amikkel újra és újra mentegetik saját felelősségüket.

"jelenleg is 10 forinttal alacsonyabb áron mozog az euró azóta is" - mint az előbbiből láthatod, ez is hazugság, ugyanakkor amennyiben a forinterősödésben bízol, akkor nincs más tennivalód, mint nem élni a forintosítással. Ennek a lehetőségnek a feltételeit megtalálhatod a kapott elszámoló levélben. (Bár azért előtte kicsit elgondolkodnék a helyedben, hogy az eddigi devizahiteles tapasztalataid alapján mennyire épelméjű egy-két hónapos árfolyamingadozásból leszűrni több éves trendeket, ugyanis a 10 éve trend így néz ki:

[link]

[link]

Nehogy véletlenül a zárójel kivétele meghaladja a képességeidet:)

"miért az én adómból segítettek azon, aki mohó és felelőtlen volt?"

Tegyük helyére ezt a feltevést.

1. FUNDAMENTA:

Állami támogatás - 7,2 millió (futamidő 20 év, 5 tagú család)

2. ÁRFOLYAMGÁT:

Állami támogatás - 0,9 millió (futamidő 20 év, kölcsönösszeg 20 millió)

3. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁS:(futamidő 20 év, havi 96 ezer)

Államkincstárba befolyó összeg - 23 millió (ezt a pénzt befizetem az államkincstárba)

Kérdéseim:

1. Ha a Fundamentás 8-szor annyit kap vissza a befizetett adóforintjaiból, mint a devizahiteles, akkor miért a devizahitelesre irigyek a trollok?

2. Ha a futamidő alatt az árfolyamgáttal adott állami támogatásnak a 25 szörösét befizetem az államkasszába, akkor kinek az adóforintját adja vissza az állam? Megjegyzem, hogy a jövedelmem megtermelése során hasonló nagyságrendű ÁFA befizetésre is sor kerül, tehát nem túlzó az 50 szeres adóbefizetés sem.

Most akkor kiknek a lakásépítő projektjét támogatja nagyobb mértékben az állam adóforintokból.

Megjegyzem, hogy jelenleg havi 96 ezer Ft szociális hozzájárulást fizetek havonta, ez húsz év alatt 23 millió.

Természetesen Angliában is dolgozhatnék sokkal magasabb bérért, s ebből -a kettős adóztatás elkerülésére irányuló nemzetközi egyezmények miatt- az államnak nem lenne 46 millió bevétele, de kényelmesen tudnám törleszteni a devizahitelem.

Carragher_x,

A hitelkamatot egyedül a választott deviza pénzpiaci kamata pl. CHF LIBOR befolyásolja.

A szerződésben arra vállalt kötelezettséget a bank, hogy az ügyleti kamat a CHF LIBOR-hoz fog igazodni.

Nem csak az a tisztességtelen piaci gyakorlat, hogy kamatot emel a bank, hanem az is, hogy nem érvényesíti a kamat csökkenését, amikor a piaci viszonyok kedvezően alakulnak.

A CHF LIBOR jelenleg negatív értékű. A kölcsönfelvétel óta 3 %-ot csökkent.

Országkockázat?

A nemfizetés biztosítására kellett jelzálogjogot bejegyezni az ingatlanra. Ne akarjuk már túlbiztosítani a pénzintézetet. Ha a bankok túlhitelezték magukat, rossz minőségű, magas kockázatú hitelekkel árasztották el az országot, az nem országkockázat, hanem a bank érdekkörébe eső kockázat, ennek a terheit nekik kell viselni.

Nem teljesítő adósok miatti kamat emelés?

A nemfizetőkkel való szolidaritásról nem szólt a kölcsönszerződés.

Hagyjuk már a porhintést, ne akarjátok, hogy az egész ország terheit, a munkanélküliségtől kezdve a gazdasági világválságon keresztül, a spekulánsok féktelen mohóságáig minden terhet a még teljesítő hiteles társadalom viselje.

"A hitelkamatot egyedül a választott deviza pénzpiaci kamata pl. CHF LIBOR befolyásolja. " - ez konkrétan nem igaz, a hitelkamatot egy csomó minden befolyásolhatja szerződéstől és szabályozó környezettől függően.

"A szerződésben arra vállalt kötelezettséget a bank, hogy az ügyleti kamat a CHF LIBOR-hoz fog igazodni. " - ha egységesen mondod, akkor ez sem igaz, sőt a legtöbb hitelszerződés pont azért lett támadható, mert nem volt benne egyértelműen rögzítve, hogy pontosan milyen esetekben és akkor milyen mértékben lehet egyoldalúan kamatot módosítani.

"Országkockázat?" - Azért gondolom pl a rossz gazdaságpolitika miatt elszálló forintárfolyamból következő törlesztési nehézséget még te is megengeded országkockázatnak minősíteni...;)

"Nem teljesítő adósok miatti kamat emelés?" - Lásd az első pontban. Pont az volt a baja a legtöbb szerződésnek, hogy kellőképpen homályos indokokkal lehetett egyoldalúan módosítani a feltételeket. Mellesleg itt nem szolidaritásról van szó, a banknak a betéteseit kell védenie, ha ugrik a nemfizető hitelek aránya, akkor növekszik a betétesek kockázata, ami ellen a bank nyilván úgy védekezik, hogy vastagabban fog a tolla a meglévő állomány kamatainál.

"Hagyjuk már a porhintést, ne akarjátok, hogy az egész ország terheit, a munkanélküliségtől kezdve a gazdasági világválságon keresztül, a spekulánsok féktelen mohóságáig minden terhet a még teljesítő hiteles társadalom viselje." - megnyugtatlak, mindig a fizetőképesek fizetik a nemfizetők kötelezettségeit, mindig csak az arányok a kérdésesek, hogy a fizetők között ez hogyan oszlik meg. Most a nagy mentegetésnél oroszlánrészt vállalt pl az állam, vagyis az egyszerű adófizető polgár (a teljesítő társadalom)

Carragher_x

Sajnos jól látod. Röviden azt a lovat ütik amelyik még húz.

Ezért megyek a bíróságra én is.

"Most a nagy mentegetésnél oroszlánrészt vállalt pl az állam, vagyis az egyszerű adófizető polgár (a teljesítő társadalom)"

Kiszámoltam a 23. hozzászólásomban részleteztem:

Ha az árfolyamgáttal kapott megmentést veszem 1 egységnek, akkor lakástakarék szerződéssel kaptam volna 9 egységet, mindeközben befizetek több mint 50 egységet az államnak adó módjára a teljes futamidő alatt.

"a banknak a betéteseit kell védenie,"

Ez alapvetően igaz, de másfelől a bankoknak a hitelezőket is védenie kell(ene).

Sajnos azt tapasztalom, hogy a betétesek védelme nagyságrendekkel magasabb prioritást kapott.

2000-2008-körül a nagyobb pénzügyi befektetők már készültek a közelgő világgazdasági válságra, ezért szerették volna pénzeszközeiket svájci frankba menekíteni (menedék valuta).

Ám amire nő a kereslet annak az ára felmegy, ezt tudva szükségük volt olyan befektetőkre is, akik a menedék valuta ellen fogadnak (nyitnak deviza pozíció).

A bankok agresszív reklámokkal és a megtévesztés minden eszközével, -pénzügyileg analfabéta hitelügyintézőkkel és szintén szakképzetlen hitelközvetítő irodák bevonásával, a valóságot kedvezőbb színben bemutató szakvéleményekkel- igyekeztek rábírni a lakosságot a média bevonásával, hogy kössenek egy hosszútávú fogadást a menedékvalutára. A lakosságnak azonban nem volt megfelelő mennyiségű tőkéje ahhoz, hogy a tőzsdén játsszon, ezért e fogadást egy hitel mellé csomagolták. Úgy adták el mintha valóságos deviza vétele és eladása történne, de a valóságban nem volt devizatranzakció, a szerződés valójában egy forint kölcsönszerződéssel kombinált szerencsejátékot leplezett (egy hosszútávú nyitott devizapozíciót).

Ezzel meg tudták támasztani a svájci frank árfolyamát 8 éven keresztül.

És ahogy várható is volt, a fogadás vesztesei a devizahitelesek lettek, természetesen.