Miért az a csóró ember legfőbb érve, hogy nem lehet mindenkiből mérnök meg orvos?

Meg annyit, hogy attól, hogy utánateszik egy képzés nevének, hogy mérnök még nem lesz vele garantált állásod! Környezetmérnök, biomérnök, agrármérnök, élelmiszermérnök, csupa olyan "mérnök" szak, ami semmivel nem ér többet mint mondjuk egy TTK-s diploma. Például a környezetmérnök képzés anyagának 90%-a megegyezik a környezettan szakéval, csak van egy-két kurzus gépelemek, meg műszaki rajz, ami környezettanosoknak nincs, aztán le is van tudva a "mérnök" rész, biomérnök dettó, biológus szak feltupírozva matekkal.

Szegény élelmiszermérnökökre meg már szükség sincs Magyarországon.

Nagy pénz van mondjuk az IT szektorban, de oda meg nem kell feltétlen mérnökinfós diploma.

Azért, mert ez a két szakma az amivel gazdag úriemberként élhetsz nyugaton.

Diploma nélkül vagy szar diplomával is kimehetsz nyugatra, de akkor csak mosogatni fogsz minimálbérért, úgy, hogy még a társadalom kirekesztett legalja is leszel. (Tapasztalatból mondom, hogy nyugaton rühellik a nincstelen kelet-európai bevándorló melósokat)

Meglepetést okoztál. Elvégezted az egyetemet?

És mégse hallottál a munkamegosztásról? Se arról, hogy miféle okok és körülmények közepette lesz valaki mérnök, vagy cukrász?

Eszerint ezekről még nem hallottál, így értem, hogy tehettél fel ilyen kérdést.

35. Nem hiszem. Oda az kell, hogy érdekeljen, amit tanulsz, különben egy idő után azt mondod: "lesz*rom".

Én pont fordítva voltam és reállal mentem egy nyelvi szakra. (Pontosabban nekem a reál dolgok mennek könnyebben.) Képtelen voltam tanulni. Egyszerűen annyira nem érdekelt, amit olvasni/írni kellett volna, hogy szégyen.

a sok büfészakos egyetemista szerinted mért van munka nélkül...

mért keres jobban a szobafestő mint a tanár?

Ez a vita teljesen parttalan. Munkások, földművelők nélkül az orvos/mérnök/jogász/tanár stb éhen halna, nem lenne háza, mert nem építené meg senki, nélkülük meg a munkás halna meg 5 évesen valamilyen betegségben, mert nem volt, aki beadja az oltást, vagy nem volt, aki elvégezzen egy életmentő műtétet. Vagy épp még olvasni se tudná a napilapot vagy a mezdőgazdasági gép leírását, mert nem volt, aki megtanította volna olvasni. A társadalomba kellenek gyári munkások, orvosok, földművesek, tanárok, jogászok, mérnökök, asztalosok...stb. Ez így normális. Csak hogy a kérdésre is választ adjak: páran már leírták. Egyszerűen a legtöbb ember nem engedheti meg magának, hogy egyetemre járassa a gyerekét, még ha okos is, és bekerül államira. Másik város, utazgatás, albérlet/kolesz fizetése. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy az orvostanhallgatók ingyen mehetnek az egyetem könyvtárába, és ott anatómia atlasztól kezdve a (műanyag, de valósághű) koponyán át minden van, és sok könyvet ki is lehet kölcsönözni, a többit meg ott lehet olvasni, jegyzetelni belőle. Szóval a "drágák a könyvek" éppenséggel egy kiküszöbölhető akadály, bár tény, hogy az egyetem drága mulatság, bármelyik szakról legyen szó. Itt jegyezném meg, hogy sokkal többször találkozom nagyképű nem-egyetemistával, aki lenézi, megveti azt, akinek van lehetőség tanulni, akár már látatlanban, merthogy nem dolgozott semmit, csak tanult. Persze tisztelet a kivételnek.

Szerintem senkinek nem kéne lenézni senkit, mert mindenkire ugyanolyan szükség van a társadalomban, és akár orvos, akár kőműves, akár mérnök, vagy pék, ács, cukrász stb... tisztelni kellene a másik ember munkáját és amit csinál, amit hozzá tesz a társadalomhoz - vice versa.

Egy orvostanhallgató

39/

"nélkülük meg a munkás halna meg 5 évesen valamilyen betegségben, mert nem volt, aki beadja az oltást, vagy nem volt, aki elvégezzen egy életmentő műtétet. "

Nem igazán.

A mérnökök és az orvosok nélkül, igaz, szerényebben, de lenne élet, és inkább a természetes kiválsztódás döntené el, hogy kik maradhatnak életben.

Be kell látni, hogy az elitnek sokkal nagyobb szüksége van a tömegekre, mint fordítva.

Ehhez képest az elit alaposan visszaél intellektuális előnyével.