Mit gondoltok erről az írásról?

"A hunok nem épp így néztek ki mint mi. Hanem inkább törökös kinézetük volt." Igen, éppen ezért valószínű, hogy a honfoglalók a hunok és a törökök rokonai.

"Szerintem a honfoglaló magyarok lehettek hun leszármazottak." Igen, így van, ld. előbb.

"Mese az egész." Ez ellentmondás. Épp az előbb írtad le, hogy miért nem mese.

"Csak az a baj, hogy a lakosság 90%-a nem a honfoglaláskor jött be, hanem nagyon régóta itt élhetett." A népek keveredtek a honfoglaláskor, meg azóta is folyamatosan keverednek a szomszédos országok lakói, ez természetes folyamat. De a kultúra nehezebben változik (bár az is átad és átvesz), a nyelv sem olyan könnyen változik, de a kultúránál könnyebben (mivel általában a többségi társadalom asszimilálja a kevesebbek által beszélt nyelveket, de a fordítottjára is van példa). Nézd meg pl. Dél-Amerikában, hogy az indián nyelvek szinte teljesen eltűntek, míg a kultúrából nagyon sok minden megmaradt.

"Ezért lehet alapja a finnugor elméletnek." Ez ismételten ellentmondás. Lehet alapja, de pont nem ezért. Mert akkor a finnugor szavak szerinted a Kárpát-medence őslakosságának nyelvéből származnak? És akkor ők mikor és hogyan kerülhettek ide? Amúgy nem lehetetlen, bár az itt élő avarok is valószínűleg türk népcsoport voltak (de az ő nyelvükről is kb. annyit tudunk, mint a hunokéról vagy a honfoglaló magyarokéról).

"A honfoglaló magyarok pedig hozta néhány török szavat." Ugye tudod, hogy ha az itteni finnugor népcsoport nyelvét vettük át, akkor a honfoglalók által hozott török szavak főleg úgy lehetségesek, ha a honfoglalók törökkel rokon nyelvet beszéltek? Ha viszont a teljes nyelvet ők hozták, akkor már benne voltak a török szavak a honfoglaláskor is. Ha pedig itt élő török népektől (pl. avarok) vettük át a szavakat, akkor meg ott van a probléma, hogy korábban hogy tanultunk növénytermesztést és állattenyészést Levediában és Etelközben, ha nem voltak rá szavaink? Ergo a török szavaink nagyon régiek (ezt még a finnugor elmélet sem vitatja, mivel régi jövevényszavaknak tartják őket). A gond az, hogy a török eredetű szavak a szókincs olyan alapvető rétegében találhatóak meg, és olyan nagy számban, hogy valószínűtlen, hogy egyszerűen jövevényszavakról legyen szó. De ezt már leírtam fent hosszabban.

Nem lehetetlen amit írsz, de szerintem ennél még a sumér-finnugor-folytonosság elmélete is valószínűbb. Ha azt mondod, hogy a mai lakosság ősei valószínűleg a Kárpát-medencéből származnak, akkor igazad lesz, mivel a folyamatos keveredés miatt az adott területeken élő népek genetikája szinte alig változik. De attól ők még valószínűleg nem voltak finnugorok. Persze nem zárható ki, hogy véletlenül azok voltak, mivel cáfolni nem lehet, de ennyi erőből kelták, germánok, sumérok vagy pirézek is lehettek volna.

"A Kárpát-medencében, mint ahogy a cikk is írja, 40.000-50.000 éve él az alap populáció, ami finnugor eredetű nyelvileg, valószínű genetikailag is."

Miért is lenne nyelvileg finnugor eredetű? A történelem előtti korokban (tehát 40-50.000 évvel ezelőtt) semmilyen mai népcsoportról nem lehet beszélni, finnugorokról sem. Nyelvekről sem. Nem azért, mert nem léteztek, hanem mert nincs róluk adat. Genetikailag lehet viszont vizsgálni a populációkat, de az a nyelvről nem ad infót. Az emberi populációgenetikai vizsgálatok információértéke a népek rokonsága terén ma igen csekély, a 3-4 marker, amit vizsgálni szoktak, szintén nem mond semmit sem a rokonsági fokról, bár látványos. Az Y-kromoszóma ráadásul csak az apákról ad információt. Az anyákat pedig a mitokondriális DNS-sel lehetne vizsgálni. De a nemi kromoszómákon kívül van még 22 pár, amit szintén meg kellene vizsgálni (ezeket azért mellőzik, mert nem választható vala szét az anyai és apai ág, viszont ahhoz túl költségesek a genetikai vizsgálatok, hogy pár kiválasztott génnél többet nézzenek meg). Viszont így érvényesül a „tű a szénakazalban” effektus. Minden azon múlik, hogy hogyan választunk markert. Ez kb. olyan, mintha 1 szó alapján akarnánk meghatározni egy nyelv eredetét. Más markerekkel más lenne az eredmény. Vannak olyan gentikai vizsgálatok, amelyek pedig azt "bizonyították", hogy az ázsiai népek közeli rokonaink, a "finnugorok" viszont nem ( [link] De ezekkel is ugyanaz a baj, tű a szénakazalban.

„A krónikáink lehet azt írják, hogy a hunoktól származunk, csak egy a gond, nem a pornép, hanem a király, felsőbb vezetőség.”

A felső vezetőség nem egyedül jött. A hunoknál is voltak közemberek. Nem hinném, hogy ők utód nélkül kihaltak. De abban igazad van, hogy az egyén genetikai eredet nem feltétlenül azonos a népcsoportéval. De ezt egyéni szinten kell vizsgálni. Az én őseim pl. germánok, de nyelvileg és kulturálisan magyar vagyok. A népet ma sokkal inkább ezek jelentik, mivel a genetika alig különbözik bármely tetszőlegesen kiválasztott 2 népcsoport között, bárhol a földön, így alig tesz minket egyedivé. A nyelv és a kultúra annál inkább.

„Szóval az, hogy Attila leszármazottjai vagyunk, unokái, csak mese, szerintem egy cseppnyi hun vér sincs bennünk.” Az, hogy pont Attila leszármazottai vagyunk, az nem túl valószínű. Bár ha neki is 3000 gyereke volt, mint állítólag Dzsingisz kánnak, akkor még lehetne is. De mivel Attila DNS-e nincs meg, így nem lehet ellenőrizni. De mindenféle vér van bennünk, hun is (mivel ők is éltek a Kárpát-medencében, így nyomot kellett hagyniuk genetikailag is). De ugyanúgy mese az is, ha 50.000 éves finnugor népről beszélünk (ráadásul a finnugor nép egy kreált szó, mivel a nyelvet sem lehet rekonstruálni, akkor meg semmi értelme olyan népről beszélni, akik a nem létező nyelvet beszélték).

„össze tudom hasonlítani a szerb és az orosz nyelvet” „nekünk a törökökkel pedig szinte alig van”. A szláv nyelvek beszélői folyamatosan közel éltek egymáshoz, így jobbára együtt változtak. A török nyelv a közelmúltban is sokat változott, mégis rengeteg jól felismerhető közös szó van. Olyanok is, amikről nem is gondolnád (pl. sok, kicsi). Vicces, hogy a „sok” mellett az szerepel az etimológiai szótárban, hogy „ősi finnugor szó”. Kár, hogy a többi finnugor nyelvben nem ezt a szót használják annak kifejezésére, hogy valami sok. Amikor a török ismerőseimmel beszélgetek, mindig rengeteg közös szó kerül elő. És amikor azt mondják, hogy „török” eredetű szó, akkor nem a mai török nyelvre gondolnak, hanem a török nyelvcsalád egyéb, esetleg már rég kihalt nyelveire (pl. bolgár török).

„Ennyit a török-magyar nyelvrokonságról.” Elfogult vagy. A finnel sincs több közös szó.

„A finn pedig azért valószínűbb számomra, mert ha pl 10.000/20.000 éve váltunk szét, akkor értelmet nyer ez az elmélet” Ez spekuláció. Az nem lehetséges, hogy a törököktől váltunk szét 10/20.000 éve? (amúgy ez is spekuláció, de remélem, hogy nekem is szabad)

„Mivel ennyi idő alatt megváltozhat ennyire a 2 nyelv.” Az, hogy egy nyelv mennyire változik az idők során, az nyelvenként nagyon változik. Pl. Svédországban már senki nem olvassa a Nils Holgerssont, mert nem értik meg, pedig az csak kb. 100 éves mű. Az angolok is küzdenek Shakespeae-rel. Törökországban is volt több nyelvreform, utoljára Atatürk alatt, így a török is sokat változott. A finnről sajnos nem tudok nyilatkozni, de érdemes lenne utánanézni. A magyar viszont az utóbbi 500 évben alig változott, ez nyilvánvaló pl. Balassi műveit olvasva. Viszont Zrínyi (aki későbbi egy kicsivel), vagy a Károli-féle Biblia már nehezebb olvasmány. Mert volt többféle magyar nyelvváltozat is, amik mára már kihaltak vagy beolvadtak. A Kazinczy-félék sajnos sokat tettek azért, hogy a nyelvi örökségünk egy érsze örökké elvesszen. Még a 800 éves Halotti beszéd is telejesen érthető mai szemmel is, mint ahogy írtad is, bár azt szeretik szándékosan félreolvasni. A finn nyelvemlékeket és középkori irodalmi emlékeiket sajnos nem ismerem, dem azt, hogy mennyire hasonlítanak a mai finn nyelvre.

„A törökökkel pedig 1500 éve váltunk szét” Ez a finnugor őshazaelméletből és az abból levezetett vándorlási útvonalból követlező spekuláció. Semmi bizonyíték nincs rá. Ha viszont valaki hisz az 50.000 éves Kárpát-medencei finnugor nép létezésében, akkor hogyan kerültünk kapcsoaltba a törökökkel? (még a középkor előtt, hiszen akkor már jól megértettük egymást velük állítólag). Ha meg a honfoglalók hozták a török szavakat, akkor viszont már félig török eredetűek vagyunk.

„Lehetetlen, hogy 1500 pláne 500 év elteltével, hogy így megváltozzon egy nyelv” Még 100 év alatt is megváltozhat, ld. előbb.

„Ráadásul a magyar nyelv állítólag keveset változott, lásd halotti beszéd és könyörgés.” De a török sokat. És még egyszer hangsúlyoznám, hogy „török nyelvek” alatt nem a mai törökországi törököt értjük.

,,magyar nép nevének “onogur” szóból eredeztetése is kapóra jön a nyelvészeknek, de az is csak egy jól hangzó elmélet, amit szintén nem lehet bebizonyítani. "

,,De.[a török-magyar nyelvrokonság kérdésével foglalkoznak] De nyilván a turkológusok mind hülyék, legalábbis a nyelvhez biztosan nem érthetnek szerinted"

Egy turkológus mondott valamit, ez nem számít sokat. Nem fognak semmit változtatni a tudományos közvéleményen az ilyen egyszemélyes érvek, hogy "hazugság a finnugorizmus mert Marácz azt írja hogy...", "Marcantonio azt mondta hogy...", meg "Egy turkológus azt mondta hogy..." Nem egy-egy turkológus kell, hanem az kellene, hogy csoportosan álljanak ki, és lehetőleg ne politikai folyóiratokban és honlapokon, vagy a kurultajon hirdessék az elméleteiket. Több tucat, vagy akár több száz turkológus l ebben az országban,. A jobbik finnugorellenes petícióját egy turkológus sem írta alá. Pedig akkor lett volna hiteles ha belőlük van a legtöbb, legalább néhány tucat. Az észt nagykövetség bezárásának pitiáner ügyét például konkrét társaságok, tanszékek, alapítványok, kutatócsoportok írták alá , nem személyek, ha mégis akkor akadémikusok. Persze ez nem volt tudományos ügy, de azért jól érzékelteti , hogy a török származásnak jóval kevesebb és alacsonyabb respectű támogatója van mint csak például csak az észt nagykövetség bezárásának, egy ilyen kicsi pitiáner ügynek.

Turkológusok szerintem nem hülyék, ha egyszer valaki megdönti a 'finnugor elméletet' akkor azok csak ők lehetnek. De az ilyen érvekkel hogy "a török igék olyan szervesen épültek be a magyar nyelvbe mint az uráli eredetűek" (ez volt az egyetlen nyelvészeti érv az írásban) ez így még a kevéshez sem elég.

,, Ez nem a radikáljobbos felfogás, ez egy tudományos módszertanból következő tény.De ha a radikáljobbosok így gondolják, akkor nyilván van némi fogalmuk a tudományos módszertanról, ennek igazán örülök."

Ez úgy hülyeség ahogy van. Azóta tartják egyesek hajlíthatónak a módszert amióta Marácz két személyeskedés közepette ezt kinyilatkoztatta, mint valami próféta. Erre is legfeljebb egy példát hozott, ha egyáltalán hozott. Pedig a dolga az lett volna hogy végigdózerolja mind a 700 etimológiát, és bebizonyítja hogy valójában türk szavakból erednek. És ezt szakszerűen, nem csak a jólhangzó összecsengéseket hajkurászva.

,,És hajlik az török irányba is, de akkor rögtön jönnek a hivatásos cáfolók (“véletlenszerű, jövevényszó, nem elég meggyőző, stb.”)"

Igen mert ők is a jólhangzó összecsengésekre hajtanak.

Mi az egyformán szigorú elbírálás? Tanultam finnül, jól tudom, hogy hogyha a szabályos megfeleléseket figyelmen kívül hagynánk akkor ilyen pszeudoetimológiákból ezreket lehetne összeszedni a két nyelv között. Vagy az az egyforma elbírálás hogy a finnugoristák továbbra is alkalmazzák csak az ő szűkítő, szűrőmódszereiket, megkötéseiket, a turanisták figyelmen kívül hagyhatják ezeket?

,,Én meg javaslom, hogy olvasd el a wikin a „Kifogások a Swadesh-lista alkalmazása ellen” c. részt, ha már úgy ajánlottad. "

100 szavas swadesh-listát alkalmaztam a procedúránál, ezt pont az eredeti 200-szavas ötletet ért kritikákra alkalmazta swadesh. Lényegében annyi a kritikája hogy glottokronológiára nem alkalmazható, pedig swadesh erre is akarta. Szerintem sem használható erre. Nem is használtam rá. Vagy az a gond hogyha egy tézis kritikát kap (mert mindegyik kap) akkor már el is kell vetni? Egyébként ezt írják róla a wikin: 'A kifogások ellenére általában elismerik, hogy a Swadesh-lista és a lexikostatisztika hasznos lehet a kezdeti alapfokú kutatásokban vagy olyan helyzetben, amikor a klasszikus összehasonlító módszerek vagy a belső rekonstruálás nem alkalmazható. Ez is volt egyébként Swadesh kiinduló ötlete.' Ajánlom olvasd tovább a "A Swadesh-lista hasznossága" részig.

,,A 80-90% erős túlzás"

Ha jól emlékszem nem azt mondtam hogy egy finnugor nyelvvel 80-90%-os az egyezés, hanem hogy a swadesh lista szavainak ennyi százaléka uráli eredetű. Magyarán leírtam a listát, és utána néztem milyen eredetűek a szavak.

,,De kellő szorgalommal és kitartással bárki összehozhat 80%-nyi török dominanciát is."

Hajrá. Nem én érvelek emellett, ezért nem nekem kell megcsinálni. Nem tudok róla hogy eddig bárki próbálta-e volna már.

,,Illetve talán még a török nyelvek és más finnugor nyelvek között is lehetne számos párhuzamot találni."

Ó, ezek a 'talán'-ok 'lehet'-ek stb...

Hasonlítsd össze és mutasd meg . Ha így érvelnék, én is tudnék nagyon szép légvárakat építeni.

,, Kár, hogy a “finnugor származástan” bizonyításakor erről mindig megfeledkeznek, amikor pl. az anya, apa, stb. szavakat belerakják a listáikba és bele is számolják őket."

A finnugor nyelvrokonság bizonyítása már talán említettem hogy nem azonos az etimológiákkal. Nem minden etimológia bizonyíték. Az anya, apa szavak sem bizonyítékok, legalábbis nagyon gyöngék, mivel ezek a szavak minden nyelvben hasonló, gyermeknyelvi szavak. Viszont ha bizonyítják egy nyelv finnugor eredetét, és ettől függetlenül szabályos hangmegfelelésekkel valószínűsíthető ezeknek a szavaknak (anya, apa) finnugor eredete is, akkor az azt jelenti, hogy eme szavak legvalószínűbb eredete finnugor. Remélem érthetően magyaráztam.

,,Szerintem meg igen. Ezt szinte mindig felhozzák, általában elsőként. És pont azért ez az egyik legfőbb érv, mert szemléletes. "

Megint csak azt tudom mondani hogy hülyeség. Más egy elmélet egzakt bizonyítása, és más ahogyan azt szemléltetni akarják laikusoknak. A relativitás elméletet is úgy magyarázzák el egy ismeretterjesztő műsorban hogy "Eistein rájött hogy a fény véges sebességgel terjed, annak ellenére hogy sebessége minden inerciarendszerben azonos, és ez csak úgy lehetséges ha az idő bizonyos rendszerekben torzul"

Egy nagy f***t....

Valójában Eistein a Maxwell egyenleteket tanulmányozta, ezeket úgy javította át, hogy mozgó mágneses térben is használhatóak legyenek, és az egész elméletét hosszú matekozás után ezekből a Maxwell-egyenletekből vezette le.

Csak azt ugye sehol nem vezetik le neked, mert nem értenéd meg. Az amit az ismeretterjesztő műsorokban hallasz, az a Eistein hosszú matekozásának egy végleteken is túl egyszerűsített verbális transzplantációja. Kb ennyi a különbség aközött amit az iskolai nyelvtankönyvek tanítanak neked "A nyelvrokonság bizonyítékaként", és ami valójában a nyelvrokonság bizonyítéka.

Egyébként a starling.rinet.ru az egyik kedvencem volt. De azért vigyázni kell vele mert nem minden igaz ami ott van.

,,a finnugristák egyik fő ellenérve az szokott lenni, hogy a szavak nem ugyanazt jelentik, vagy csak véletlenül hasonlít a 2 alak."

Erről én még nem hallottam. Melyik finnugrista?

Többször állítottál nemkis furcsaságokat a finnugor nyelvészekről, de ezek kikre vonatkoznak? Az eléggé rossz ha arról hogy ők mit mondanak, mit gondolnak, mit hogy csinálnak kizárólag az alapján tájékozódsz hogy a "vitapartnereik" mit írnak róluk. Sokszor teljesen alaptalan amiket rájuk mondanak, a legmegalapozottabb vádak is annyiban merülnek ki hogy találnak EGY finnugristát aki úgy csinálta, vagy azt mondta.Sajnovicsék, Hunfalvyék sok hülyeséget írtak (habár az ő korukban 2-300 éve még az is teljesítmény volt), de a mai nyelvészet már nem őket isteníti, hanem saját módszerei és elméletei vannak. Arról is beszéltem már hogy mennyire utálom amikor egy csoportot úgy akarnak jellemezni hogy kiemelnek belőle egy-két példát.

,,Egyébként ha túl megengedőek vagyunk, akkor túl könnyen találunk a(z önkényes) kritériumrendszerünknek megfelelő szavakat, szinte bármely 2 nyelvcsalád között, csak szorgalom, türelem, és megfelelő számú szinoníma kérdése, ha már 3 nyelvben találunk pár hasonló jelentésű, ugyanazon mássalhangzóval kezdődő (vagy szabályos hangmegfelelésnek látszó) alakokat, onnan már csak egy lépés a közös etimológia."

Nem egy lépés... Nagyon sok lépés , és többnyire zsákutca.

Egyébként könnyű úgy spekulálni hogy nincsen konkrétan meghatározva hogy mikor tekintünk két nyelvet vagy két szót rokonnak, 'lexikai párhuzamnak' .

Akkor ha két szó összecseng , annak még nincsen semilyen bizonyítóereje. Szabályos hangmegfelelések legyenek.

,,Inkább dogmák."

Dogmái vallásoknak vannak. Valamire rásütni hogy "dogma" ez a politikai manipuláció eszköztárának része. Nem észérv valami ellen hogy egyesek szerint dogma. Nincsenek dogmák csak igaz, hamis, és ezek közötti különböző valószínűségi szinteken elhelyezkedő állítások.

#16:

Lényegében az utolsó hozzászólásodban semmiylen észérvet nem hoztál fel az "ez hülyeség" meg az "ez nem így van"-on kívül. Nem reagálok már gondolatonként, mert nincs sok értelme.

Viszont pár dolog eléggé a szemembe ötlött:

„Ha jól emlékszem nem azt mondtam hogy egy finnugor nyelvvel 80-90%-os az egyezés” Ha jól emlékszem, nem is állítotam, hogy ezt mondtad.

„Vagy az az egyforma elbírálás hogy a finnugoristák továbbra is alkalmazzák csak az ő szűkítő, szűrőmódszereiket, megkötéseiket, a turanisták figyelmen kívül hagyhatják ezeket?” Nem. Pont azt mondtam, hogy ez baj. De a szűkítő- és szűrőmódszerekkel is baj van, mert a finnugoristák úgy alakították ki őket, hogy az ő elméletüknek kedvezzen, ld. módszertan.

„Ó, ezek a 'talán'-ok 'lehet'-ek stb...” Lárifári.

„Nem minden etimológia bizonyíték. Az anya, apa szavak sem bizonyítékok.” Ahhoz képest elég gyakran oda szokták sorolni őket.

„Más egy elmélet egzakt bizonyítása, és más ahogyan azt szemléltetni akarják laikusoknak.” A nyelvtudomány nem egzakt tudomány, így az „egzakt bizonyítás” jól hangzik, de sajnos nem lehetséges. Még az egzakt tudományokban sem könnyű egy elméletet cáfolhatatlanul bebizonyítani.

„A mai nyelvészet ... saját módszerei és elméletei vannak.” Pont ez a baj. A módszerek nagy része önkényes, amelyekhez hasonlók semmilyen más tudományban nem állnák meg a helyüket.

„Egyébként könnyű úgy spekulálni hogy nincsen konkrétan meghatározva hogy mikor tekintünk két nyelvet vagy két szót rokonnak, 'lexikai párhuzamnak.”Igen, ezt szokták kihasználni a finnugor elmélet „bizonyításakor is.

„Dogmái vallásoknak vannak.” Éppen ezért hasonlítanak a nyelvészek érvei néha a hittérítők módszereire.

„Azóta tartják egyesek hajlíthatónak a módszert amióta Marácz két személyeskedés közepette ezt kinyilatkoztatta, mint valami próféta.” Nem próféta, mert „dogmák ugye nincsenek”.

A módszertan nem attól lesz vitatható, hogy Marácz azt mondja, hanem attól, hogy nem felel meg bizonyos alapvető tudományos kritériumoknak. Erre magától is rájöhet bárki, aki bármilyen tudománnyal foglalkozik. A nyelvészek pedig azt tanulják az egyetmen, hogy ezek a módszerek telejsen jók és elfogadottak (dogma), így eszükbe sem jut megkérdőjelezni (dogma). Talán nem is látják a hibáit, vagy ha mégis, nem érdekli őket (vak hit). És ha jól emlékszem, a PhD-értekzést, amit linkeltem, nem Márácz írta, hanem Fehér Krisztina, aki meg Szilágyi N. Sándort citálja, és mindkettő részletesen foglalkozik a módszertan hibáival. Ezekre úgy akadtam rá, hogy magamtól sem volt nehéz észrevennem, mik a bajok a módszertannal, majd végül keresgéltem kicsit, és találtam olyan bátor nyelvészeket, akik szintén le merték ezt írni.

Az is baj még, hogy te finnül tudsz, törökül nem. A finn etimológiát végignézted a Swadesh-listában, a törököt nem. Így hogy akarod a kettőt összehasonlítani? Pont ez a baj a finnugor származástan híveivel, hogy mindig csak az egyik oldalról közelítik meg a problémát. Ha felütsz egy etimológiai szótárat, ott is sok török eredetű szó van finnugornak nyilvánítva, kb. ugyanolyan alapon, mint az apa és az anya. De mondhatnám újra a „sok” szavunkat is. Mert valaki úgy döntött, hogy "ez az eredet a legvalószínűbb". Ilyet nem szabad csinálni. Gondolom ugyanezt a hibát követted el a 100 szavas Swadesh-lista kielemzésekor, különben nem jött volna ki 80-90%-os uráli dominancia. De feltételezésekkel nem bizonyítunk elméleteket, soha, semmilyen körülmények között, semmilyen tudományban. Mert úgy fogunk járni, mint a finnugor származástan hívei. A saját feltételezéseiket felhasználva "bizonyítják" az elméletüket, és ha valaki rámutat a módszertani hibákra, akkor semmi komoly ellenérvet nem tudnak felhozni, mégsem merül fel bennük, hogy talán mégis lehet valami abban, hogy hibás a módszertan.

A hétvégén áttanulmányoztam a Swadesh-listát finnugor és török szempontból. Sajnos nem találok semmilyen forrást, amely megerősítené a 100 szavas Swadesh-lista 80-90%-os finnugor etimológiai eredetét.

Én a 207 szavas listát néztem meg, egyelőre csak felületesen, a nyilvánvaló egyezéseket keresve (mivel véleményem szerint minden nyelv minden más nyelvvel rokoníható lenne, ha csak a Swadesh-listát vennénk figyelembe, és kellő szorgalmat fordítanánk szinonímák keresésére.

A többi "finnugor" nyelv bármelyike és a magyar között a 207-ből kb. 50 egyezés van. Ebből 5 olyan, amely csak a magyar és a manysi között mutatható ki, és bár szerintem nem kellene, de vegyük figyelembe azokat is. Továbbá az 50-ben benne vannak azok a szavak is, amelyeknél annyi egyezés van, hogy a finnugor nyelvek többségében a szó k-val kezdődik, a magyarban h-val, de amúgy semmi más hasonlóság nincs (még belemagyarázható sincs). De figyelembe vettem, nehogy elfogult legyek. A nyilvánvaló hülyeségeket viszont nem vettem figyelembe. Pl. a madár finnül lintu, más nyelveken lindu vagy lind, stb. és erre azt mondják, hogy ez a magyar lúd-nak felel meg, de ez még belemagyarázásnak is rossz. Mindazonáltal ezt ma a hivatalos tudomány elfogadja "bizonyítékként". A másik, hogy pl. a tojás a "finnugor" nyelvekben muna vagy monni, és erre valaki valahonnan előbányászott a tájnyelvből egy "mony" szót, ami állítólag tojást jelent. De ha ez valós etimológia is (amit erősen kétlek), miért ne lehetne jövevényszó? Ugyanígy a folyó joki, amit állítólag megőrzött a magyar "Berettyó" szóban lévő "jó" szóelem, ami szerintük nyilvánvalóan folyót jelent. Ha viszont ilyeneket megengedünk, a módszer mit sem fog érni, mivel bármelyik nyelvben keresek egy tájnyelvi szót vagy egy szinonímát (pl. halfajt, madárfajt, kutyafajt, a fehéret átcserélem világosra, a szopikot emlikre, stb. Ezekre kicserélem a Swadesh-lista adott szavát. Aztán ugyanezt megcsinálom a másik nyelvben, és végül 80-90%-osan egyeztettem a 2 nyelvet, ha elég ügyes vagyok. Csak nyelvismeret és türelem kérdése. De egy normális tudomány nem így működik. Amúgy érdekes, hogy pl. a szopik is egyértelműen finnugor eredetűnek van tartva az "emlik" szó miatt, kár, hogy a török nyelvekben megtalálható mindkettő, a szopik és az emlik alaknak megfelelő szóalak is. De nyilván az csak váletlen vagy jövevényszó vagy satöbbi.

No lényeg as lényeg, maradt kb. 50 finnugornak látszó szó a 207-ből. Török nyelvekkel 51 nyilvánvalóan rokon szót találtam, számos szabályos hangmegfeleléssel. Ez alapján mindkét nyelvcsaláddal való rokonsági fokunk kb. hasonlónak mondható. A töröknél szintén nem kezdtem el belemagyarázni, csak az egyértelműeket vettem figyelembe. De lúd és mony szintű etimológiákat nyilván lehetne találni rengeteget. De minek ennyire erőltetni valamit, miért kell ennyire görcsösen akarni valamit bizonyítani, amit valószínűleg mindenki elfogadna (én is), ha nem akarnák többnek láttatni, mint ami. Szintén érdekes, hogy a személyes névmások egy része közösnek tűnik a finnugor és török nyelvekben is, a magyar meg kb. pont félúton van a 2 között. Talán mégsem olyan hülyeség az uráli-altáji nyelvcsalád elmélete? Ez meleltt az egyik fő érv pont a személyes névmások lennének, meg ugye a hasonló nyelvtan. Abszolút logikus is lenne, ha nem próbálnánk meg mindenképp megcáfolni a nem létező őshazák eltérő földrajzi elhelyezkedése kapcsán.

További érdekesség, hogy csak kíváncsiságból összevetettem a magyart és az angolt, és még ott is találtam 12 "egyezést". Ez nagyjából mutatja is a lista használhatóságának korlátait.

Azért ha te a listának tényleg 80-90%-át leszármaztattad az uráliból, akkor igazán közzétehetnéd vagy elküldhetnéd (ha gondolod, adok e-mail-címet is), mert igazán érdekelne.