Szerintetek érdemes lenne bevezetni a diplomás adót?
válasza:Kérdező, ha igaz az elméleted, akkor ha hirtelen mindenki segédmunkás lenne az országban, akkor a GDP ugyanakkora maradna, hiszen a diplomások csak okozatok, tehát az ok változatlan marad, vagyis a GDP szintje.
Ilyen megközelítésben, szerinted ugyanakkora maradna a GDP? Kiindulásként nézz meg pár országot, ahol ehhez hasonló a helyzet: Albánia, Kína, India, Vietnam. Itt nagyon kevés a diplomás és a szakmunkás. Jó az egy főre eső GDP a magyarhoz képest?
válasza:Tudod épp az a baj, hogy már nyolc éve tanulod, sajnos ennyi idő alatt már olyannyira beleverték a fejedbe ezt a tévhitet, hogy akkor sem lehetne változtatni rajta, ha a mázsányi számadatot, ami cáfolja a világlátásodat az orrod elé tennék. Ez a tettestárs mentalitás.
De tudod ki lehet gyógyulni belőle, annak idején én is azt hittem, hogy az oktatással lehet felvirágoztatni a gazdaságot, meg persze egyetemen nekünk is ezzel kezdődött az oktatásgazdaságtan kurzus, szép képletek arról, hogy a humán tőke hogyan hat meg plusz egy év oktatásban töltött idő mennyivel növeli az egyén keresetét, életkereseti görbék különböző iskolai végzettség esetén stb. Csak aztán elkezdtem beleásni magam, és jött a pofáraesés.
Egyébként egyik tanárom mondta, mikor beszélgettem vele a témáról, hogy "Sok dologban igaza van, de jelen környezetben nem célszerű ezt a témát feszegetni." Magyarul az oktatásból most sokan sokat szakítanak, fogjam be a pofám...
válasza:Ne haragudj, ez nem a szavaid kiforgatása. Azt mondtad, hogy a diplomások az okozat, a GDP növekedése az ok. Ezt te írtad. A logika szabályaiból pedig az következik, hogy akkor azzal is egyetértesz, hogy diplomás nélkül is marad a GDP színvonala, hiszen az ok nem függ az okozattól.
Ezekben az országokban pedig csak azért haladhatja meg, mert képeznek szakembereket, akik növelni tudják. Egyszerűen azért, mert adott munka és erőforrás mellett a GDP-nek van egy maximuma (példa: öt ember öt ásóval véges munkateljesítményt nyújt egységnyi idő alatt, egy szakemberek által megtervezett és üzembentartott géppel jóval hatékonyabb) Éppen ezért közgazdaságtani alaptétel, hogy a tudás GDP növelő tényező.
Vagy ha mégsem így gondolod, akkor hogyan gondolod? Arról nem tehetünk, hogy nem pontosan fogalmazol.
válasza:Ami azt illeti sajnos kevés van! Amit ajánlok, hogy nézd végig, hogy az egyes országok arányosan mennyit költenek oktatásra, és azt, hogy ennek lett-e gazdaságilag pozitív hatása mondjuk húsz év múlva.
Továbbá érdemes megnézni, hogy egyes országokban mikortól volt kötelező az iskolai oktatás, és az adott ország most hol áll fejlettségét tekintve (csak érdekesség Magyarországon 1868-tól volt kötelező a népiskola látogatása, a briteknél 1870-től, ehhez képest mégsem ugyanolyan az életszínvonal a két országban), egyetemi beiskolázási arányszámok, tehát előbb lett sok egyetemista és utóbb gazdasági növekedés vagy fordítva -az esetek többségében fordítva-, ehhez nem is kell túlságosan messzire menned, elég megnézni Magyarországot, érezhetően jobb az életszínvonal most, hogy 40% körüli az egyetemi beiskolázási arány? Nem! A 80-as években alig 10% volt, mégis a bérek vásárlóértéke ugyanott volt, ahol manapság.
A japán, koreai, kínai oktatási rendszer sokáig azért volt ekézve a Nyugat által, mert túlságosan is fegyelemközpontú, és nem engedi kibontakozni a diákot, akiből így nem lesz értékes munkaerő, most épp ezzel magyarázzák ennek a három ország sikerét.
Mondok mást: Dél-Amerika, az egész kontinensen rendkívül jó az írás-olvasni tudás aránya, a beiskolázási arányok megközelítik az európait, az életszínvonal és a per-capita GDP is?
A Fülöp-szigeteken mind a spanyol, mind az amerikai uralom idején nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, az eredmény az, hogy rengeteg filippínó rendelkezik aránylag magas iskolai végzettséggel (a többi környékbeli országhoz képest), és rendkívül jók idegen nyelvek területén, szinte mindenki beszél angolul. Ideális terep -mondják az oktatáspártiak-, a befektetőknek, de ők valamiért mégis Kínába meg Vietnámba viszik a gyárakat...
Fekete-Afrikában ma már csupán a lakosság harmada analfabéta, a korábbi 60-70%-al szemben, ennek ellenére némely afrikai ország gazdasága még zsugorodott is azóta, hogy javul az iskolába járók aránya stb.
A japán oktatási rendszer csapnivaló, (igen vannak területek mint a matematika, amiben jók, de nem ez az általános) mégis a 80-as évek vezető gazdasági hatalmává mászott fel ez az ország, mi magunkat folyton szidjuk, hogy milyen kevés magyar beszél angolul, Japánban még nálunk is kevesebben!
Svájcban leszámítva az utóbbi két évtizedet alig járt valaki egyetemre, mégis az egyik leggazdagabb ország volt.
Röviden és tömören egy ország gazdasági növekedésének nincs köze az iskolai végzettséghez, diplomákhoz, nyelvtudáshoz, írni-olvasni tudáshoz.
Önmagukban ezek semmit nem érnek, szakképzett munkaerőt relatív könnyű szerezni, tőkét, amit befektetnek egy adott országban már jóval nehezebb.
Ja igen forrás pl. Alison Wolf: Does education matter? Myths about education and economic growth -például egy jó könyv, de rettentő nehéz hozzájutni.
Vagy Lant Pritchett "Where has all the education gone?
De még van jó néhány egyéb elemzés is, ami nem tudptt feltárni összefüggést oktatás és életszínvonal/GDP között.
Meg kell mondanom ez a téma messze meghaladja egy ilyen "médium" mint a GYK lehetőségeit, szóval mindenkire rábízom, hogy menjen utána a témának, ez még csak nem is a legrémisztőbb része a dolognak, de a túloktatás és a tudásinfláció káros hatásait sajnos már saját bőrünkön is érezzük, lásd a diplomásokkal kitömött középfokú végzettséggel is betölthető állások tízezreit, és ez az elszabadult vonat meg csak robog a szakadék felé...
válasza:Az elsőnek említett tanulmány 90 dollár körül van, úgyhogy azt passzolnám most. :D
A másodikat megtaláltam neten, el is olvasom majd részletesen, most még csak arra volt időm, hogy átfussam, ezzel kapcsolatban megjegyeznék pár dolgot:
-A konklúzióban leírja a szerző, hogy az oktatás nem segítette olyan mértékben a gazdasági fejlődést, ahogy azt a Solow-modell alapján megjósolnánk. Nem azt mondja, hogy nem hasznos az oktatás, ilyenről szó sincs.
-Felvázolja az elképzeléseket, hogy miért maradt el a várt fejlődés:
*Bizonyos országokban a megszerzett tudást nem megfelelően használták fel, társadalmilag nem előnyös iparágakban került felhasználásra (ilyen példásul az említett kalózkodás).
*Nem olyan mértékben nőtt a szakképzett munkaerő iránti kereslet, mint amilyen mértékben az oktatás meghatározta a kínálatot.
*Némely országokban az oktatási rendszer szimplán alkalmatlan megfelelő tudás átadására.
A szerző azt is írja, hogy az oktatás előnyös amiatt is, hogy fejleszti a kognitív készségeket, épp ezért a végső javaslata az, hogy nem kevesebb erőforrást kell fordítani az oktatásra, hanem meg kell reformálni, hogy kifizetődőbb legyen.
Ígérem elolvasom majd az egészet, csak így késő este már nincs kedvem/erőm hozzá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!