Mi volt a baj a Kádár-rendszerrel és miért káros a Kádár-nosztalgia?
21 éves fiú vagyok, sosem éltem a Kádár-rendszerben, így az elején azt szögezném le, hogy ebben a kérdésben én nem tudok személyes tapasztalatokon alapuló állást foglalni.
Viszont egész gyermekkoromban azt hallgattam idősebbektől, hogy "bezzeg a Kádár-rendszerben", hogy akkor bezzeg minden jobb volt, a pénz többet ért, nagyobb volt a közbiztonság, az "emberek nyugodtabbak voltak", mindenkinek jutott mindenből, "mi láttuk el élelmiszerrel egész Európát" stb, stb. Állítólag a mai magyar lakosság nagy része is inkább visszahozná a Kádár-rendszert.
Gyerekként, kamaszként ezzel nem tudtam vitatkozni (most sem teljesen), de ahogy felnőttem, számomra hitelesebb forrásokból, a gazdasághoz értő emberektől, értelmiségiektől egyre inkább azt tudtam meg, hogy a Kádár-nosztalgia egy illúzió, hogy minden elfogódottság dacára az ország valójában sokkal rosszabbul teljesített nemzetközi összehasonlításban (a nyugati országokkal összevetve), hogy a "gulyáskommunizmus" hátráltatta a kulturális, értelmiségi, szellemi életet, hogy gazdaságilag egy katasztrófa volt (egyetemistaként annyiban van erre rálátásom, hogy pl. tanultam a szocialista országok gazdaságának "hiánygazdaság" jellegéről, hogy miért jóval kevésbé hatékony, mint a piacgazdaság. De nincs elég ismeretem az akkori konkrét magyar helyzetről).
Szóval nagyon sok, általam komolyan vett embertől hallom, hogy nem igaz, hogy "akkoriban minden jobb volt", de nem találtam még átfogó, konkrét kifejtést, mert úgy látom, magától értetődőnek veszik. Én személyesen nem tudom megítélni a két rendszer különbségének szociális, gazdasági vetületeit és azok jelentőségét (nem ezirányú az érdeklődésem) de szeretném hozzáértők válaszait tudni.
Szóval a kérdésem lényegében a következő: összefoglalva, a mai demokratikus rendszerrel összehasonlítva hogyan látható be, hogy kevésbé volt jó a Kádár-rendszer? Mik voltak a hátrányai az élet különböző (gazdasági, kulturális, tudományos) területein?
És ha belátható, akkor az akkor generáció miért nem látja be és miért tartja magát a hamis nosztalgia?
"Válaszoltam a fenti kérdésre legjobb tudásom szerint és AHHOZ tartom magamat."
Amely tudásod - mint más kérdéseknél, vitáknál kiderült - komoly kihívásokkal küzd.
Mert egy bukott ideológiát hirdetett, ami a brezsnyevi doktrína megszűnésével kámforrá is vált.
A gazdasági okairól sokat lehetne regélni, az olajár ingadozása, a valutakosár szűkülése, az elsiklott monetáris az innovációs elmaradás, a legkevésbé sem hatékony munkaszervezés a fekete fogyasztás burjánzása, az egyenlőtlen fegyverkezési verseny és az ideológiai alapon az alapvető tudományos törvényszerűségek felülírására lett grandiózus és költséges kísérletek mind mind közrejátszottak és erősítették a keleti blokk bukását.
Könyveket írtak a legtöbb részeleméről, ha az egyetemen tanították úgyis beszéltek róla. olvashattál róla eleget.
A magyar szocializmus, ami gulyáskommunizmus néven közismert, arról volt közismert, hogy az állam hallgatólagosan megengedte lényegében hogy a szocialista hadigazdaságon belül többé kevésbé kapitalista népgazdaság épüljön az előbbi rovására.
Lehetett maszekolni amennyit jól esett, haza lehetett hordani a gyárat apránként, a magyar urambátyám rendszert egy új és utolérhetetlen szintre lehetett emelni, egymást között csencselni korlátlanul, valamint Nyugatra is viszonylag könnyen ki lehetett jutni.
Mert így a szocialista hiánygazdaság kevésbé tűnt nyomasztónak és gyomorfájdítónak mint a legtöbb KGST országban, ami 1956 után a Kádár-éra sarkalatos pontjának számított, meg éppenséggel a szocialista gazdaság élesztgetésére is fel lehetett használni az egyéni vállalkozók termékeit időnként. Ennek hatalmas ára volt, ugyanis ez a fekete gazdasági enklávé igencsak szorongatta a szocialista gazdaságot, ami hazánkban kétfrontos támadást kapott, egyik a nyugatiak fölényéből származott kívülről másik meg a korrupció adta belülről.
Nos ezzel a fekete gazdasággal az volt a probléma, hogy a kapitalista játékszabályokkal, mint hivatalos gazdaság nem volt túlzottan életképes. Hisz egyrészt az állam az őt illető sápot megkövetelte ami azért nem egy aprócska szelet volt akkor sem, egy rakat állami munkahely megszűnt a fentebb vázolt okok miatt, így az alaptőke és az alapanyag is hiányzott, ahol nem ott csak véget ért a bendősovinista habzsidőzsi. Ahogy a nyugati csempészet is megszűnt 1995 után, amikor a forint tökéletesen konvertibilis lett. Szabadon kimehet bárki bármennyi pénzzel. És a Párt és a párttagoknak nyújtott előnyökkel együtt is feldobta a pacskert.
A változás pedig túl gyors volt, az emberek meg nem nagyon változtak, mert nemigazán szokásuk. A hozzáállás megmarad,t ha az állam megvéd az alapvető nyűgjeimtől, a gondolkodástól a szoci rendszer már úgyis elszoktatott, csináljon azt amit akar.
Nos ezzel a nép fiai közül kikerülő elit meglepő módon mocskosul visszaélt, így csak az előbbinek is az ígérete maradt meg az utóbbiról meg lemondanak az elvtársak nyugodt szívvel. Olyannyira, hogy már nyíltan is csinálják, sőt van aki rá is licitál.
De alapvetően marad az álomkép egy fenntarthatatlan rendszerről amely kimerevített képkockáin épp mindenki jól járt, a jövő és fenntarthatóság rovására mellékesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!