Magyarország jobban teljesít? Beindult a gazdaság?

Energiahatékonysági beruházásokat túlságosan derűlátóan ítéled meg. A megtérülésük egyáltalán nem garantál! CO2 kibocsájtás erősen túl van reagálva, szerintem, bár egyértelmű hogy ha most nem teszünk valamit akkor később, már késő lesz, de én ettől nem félek ez vagy még 100 év, addigra pedig egy kicsit komolyabb technológiai szinten áll majd az emberiség..... Aztán ha egy hőszigetelés nem profi módon van megcsinálva az egész lepenészesedik.... lásd: szomszéd lépcsőház :):):):)..... Hőszigeteléssel, sok a gond és a költség is, de természetesen támogatom, csakhogy pakshoz semmi köze.... a fűtés gázra szükségünk van és szükségünk is lesz mindig a mértéke nem mind1 ami hidd el előbb utóbb szép lassan megtörténik, mármint a szigetelés.... zöldenergia (villamos) piszok drága, csak masszív állami támogatások mellett kivitelezhető, és mivel az emberiség nem rendelkezünk a nagy-mennyiségű hatékony energiatárolás képességével így marad a szivattyús energiatározás és mivel nekünk ilyen nincs ezt is ki kell építeni a világ leghatékonyabb szivattyús energiatározója is csak 75% körüli hatékonyságra képes, itt pedig a viszonyok nem tesznek lehetővé még ilyet hatékonysági értéket sem, a legjobb hely az országban a zemplémi hegységben van kb 65%-os hatékonyságú szivattyús energiatározó telepíthető oda százmilliárdokért, max. kapacitása 600 megaatt ami édeskevés.... Paks ugyanakkor a szükségletek felét ha biztosítja majd, szóval kell majd még mellé zöldi csak később, a hőerőmű kapacitásaink is szép lassan elfogynak, (lejár az üzemidejük) és helyükre nem új szén, vagy földgáz erőművet építenek hanem majd zöld-er, napot, meg szelet, és minden bizonnyal idővel ezek csak olcsóbbak és hatékonyabbak lesznek....

tehát a lényeg, a szigetélés és paks nem említhető egy lapon. paks egy rövid idő (1-5 év, építés csúszásától függően) leszámítva az ország 40%-át biztosítja, ha ehhez még hozzáveszünk évi enyhe növekedést, és a kieső hőerőmű kapacitásokat, akkor még ennyit se fog fedezni, uránból évekre is be lehet tárazni, vagy akár magunk is előállíthatjuk ha újranyitjuk a mecseki bányát, aztán uránt bárhol vehetünk, feldobják egy vonatra és már itt is van, ezt a földgázzal (villamos termelő földgázzal) nem lehet megcsinálni, atomerőmű nem jár co2 kibocsájtással....

Az atomot én zöld energiának tekintem. nem kezdek bele az okfejtésekbe.... Egyértelmű a linkelt cikkből amit mondtam, a törlesztést csak az erőmű elkészülte után kell megkezdeni, vagy legkésőbb 26-ban kell utalni az első törlesztőrészletet, tehát jól tudtam....

Már tavaly és idén is megfeleltünk a Maastrichti kritériumoknak. szóval ki túlzással, főleg ha orbánnak az lett volna a célja akkor már akár 2015-ben vagy 2016-ban lehetne Eurónk, ugyanakkor nagyon helyesen nem 2010-ben nem ez volt a fő cél.... előszőr rendezni kell a sorainkat, nem állunk készen az euróra. de azért nem szeretem túlságosan ezt az aj rá érünk arra még hozzá állást sem, Én amondó vagyok Paks befejezése környékén kell bevezetni, addig pedig stabilizál kell a a gazdaságot, növelni az életszínvonalat főleg az alacsony jövedelmi szinten élők számára, átstrukturálni és csökkenteni az adósságot, stabilizálni a forintot.... nos ezekhez pedig létkérdés hogy a mi kezünkben legyen a monetáris politika. persze jó lenne ha nem kéne hogy fájjon a fejünk az árfolyamkockázat miatt, jó lenne az olcsó hitel, jó lenne a befektetői bizalom, könnyebb lenne utazásnál, na mag "buli" lenne az új pénz....:):)

Egyébként a forintot az ukrán helyzet gyengíti elsősorban, és egyébként ez jót tesz az exportnak, szóval ennek is van jó oldala. bár ez persze inkább negatív dolog, amíg legalábbis az államadósság szerkezeti ilyen, na meg a devizahiteleseknek se jó, de nekik ott az árfolyam gát, és persze az import termékeket mint a földgáz kőolaj drágítja....

"és a kieső hőerőmű kapacitásokat, akkor még ennyit se fog fedezni,"

Itt egy kicsit belekavarodtam, úgy értem hogy a kieső hőerű kapacitásokat csak még több zöld eneriával kell majd fedezni, vagyis ha otimisták vagyunk és azt mondjuk hogy a negatív trend megfordul és az országban egy lassú de biztos villamos energiaigény növekedést lehet jósólni a évtizedes távlatban akkor az ország több mint 60%-át nem fedezi paks, vagyis lesz hely a zöld energiának hova bővülni.

Úgy érzem, megint súlyos tárgyi tévedésekben vagy.

Bár általában a komplex probléma megközelítés híve vagyok, ami egyben az adott probléma következményeinek teljes mérlegelését is jelenti, itt most nem mennék parttalan vitákba már, az ezekkel kapcsolatos tévedéseidet nem cáfolom és ellenérveket sem, tényeket sem sorakoztatok fel. Azért az atomenergiát mint zöldenergiát említeni, elég furcsa. Zöldenergia alatt a megújuló energiát jelenti. Zöldenergia a megújuló energiaforrás, ami a tudomány mai állása szerint ilyen pl. a szél, nap, víz által nyert energia, továbbá pl. a növényekből nyerhető energia. Az atom nem ilyen. Az áram önmagában még nem zöldenergia, az a kérdés, hogy állítják elő.

Szóval a környezetvédelemmel és az energiapolitikával kapcsolatos témakört tudatosan kerülöm, bár alapjában úgy vélem, hogy ez is van olyan fontos, mint a gazdasági.

Amin viszont elkerekedett a szemem, az az állításod, hogy mi már évek óta (túl is) teljesítettük a Maastrichti kritériumokat. Vagy ezeket sem ismered, vagy ebben is alaposan félretájékoztattak. Eddig még a közelében sem voltunk soha, most sem, és egyre távolodunk.

Ajánlom figyelmedbe: [link]

Idézek belőle:

2. Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át (illetve 60% feletti adósságráta esetén az adósságrátában folyamatos és jelentős csökkenést kell felmutatni).

3. A tagállam nemzeti valutájának árfolyama a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszába lépést megelőző két évben nem lépheti át a második szakaszban megállapított árfolyamsávot. A gyakorlatban ez azzal is jár, hogy az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam-mechanizmusba (ERM).

Mondd mióta alacsonyabb 60%-nál az államadósságunk, hogy a harmadik pontról ne is beszéljünk? Persze a hiány alacsonyabb, az infláció is, bár az utóbbi nem tudom, mennyire fenntarthatóan.

Súgok: Az államadósság áprilisban, a GDP 82,9%-át tette ki, ez kb 23%-kal több, mint a 60%. Továbbá ha az államadósságba számolnánk még a paksot is, és az eltapsolt manyupot, akkor bőven 100%-felett lennénk. Nagy valószínűséggel az orosz adósságot csak úgy tudjuk majd visszafizetni TALÁN ha másoktól kérünk kölcsön. Mivel azonban hatalmas a kockázat, mikor nem tudunk 180 napon belül teljesíteni, és csődölünk be az oroszok ill. inkább Viktornak köszönhetően, csak hatalmas kamattal adnak hitelt már azok, akik mernek kockáztatni. Az oroszoknak nem lesz érdekük az előzékeny megegyezés, erről ne is ábrándozz! Kihasználják az adott lehetőséget, és még haragudni sem lehet rájuk, arra ott a Viktor már most. (Ha már atom, akkor is lehetett volna mással is, vagy más hitelfeltételekkel.)

Szóval még a forint gyengesége is ott lesz, és nagy a valószínűsége annak is, hogy az infláció is az egekbe szökik.

Tehát biztos, hogy amíg ki nem köhögjük az orosz adósságot - ha egyáltalán megússzuk az államcsődöt - addig nem lesz MO pénzneme az €.

De feltételezzük, hogy az lenne! Akkor is honnan veszed azt, hogy onnan már mindegy hogy forint, vagy €? Az csak azt jelenti, hogy az € bevezetésének napján a forintot átváltják €-ra. Ha történetesen akkor 1 € 3643 forint lesz, akkor annyi, ne úgy gondolkodj, hogy 1 € 1 Ft lesz! :D szóval lesz ott is kockázat. Valószínűleg nem lesz erősebb a 260 ft-os lesz az € árfolyama akkor. Annyiban van igazad, hogy a váltást KÖVETŐEN MÁR nem lesz ingadozás, de hozzá kell tenni, hogy se pozitív, se negatív.

Maradtam tehát a gazdasági kérdéseknél, és nem tértem ki a többire, pedig mint írtam, ott is vannak súlyos tévedések.

Az eltapsolt manyupot csak azért említem, mert azt a vagyont állítólag azért vették el manyuptól, hogy megmentsék a nyugdíjunkat. Számomra ebből az lenne a logikus, hogy nem elköltik, hanem félreteszik nekünk, jövendőbeli nyugdíjasoknak, de lehet, hogy hülye vagyok, és Selmeczi Gabi nyugdíjvédelmi biztos az okos.

Szóval kérdés, hogy az elkövetkezendő években miből fedezik és hogyan fogják fizetni a nyugdíjat, és az egyéb szociális kiadásokat, terheket?! Ezt hívják rejtett adósságnak, ami nincs benne a KSH által számított államadósság állományban, valahol mégis tartozik vele az állam a jövőnek, a jövőben.

"Az államadósság a GDP 84,6 százalékán állt március végén – közölte a jegybank." 2014. május 19.-én (amit az előbb írtam, az egy kicsit korábbi adat volt)

Egyik feltétel: Az államadósság ne haladja meg a GDP 60%-át.

Kérdés 84,6<60?

Ha a válaszod igen, és ahogy írtad, nincs mit magyarázni, akkor gratula, de ebben az alternatív - mondhatni unortodox matematikai világban én nem tudok kiigazodni, és nem is akarok, így valódi vitára sem vagyok képes a továbbiakban.

Még egy kis tény:

A magyar államadósság KIZÁRÓLAG 2000-2004-ig volt a GDP 60%-a alatt.

(itt láthatod táblázaaton:https: //www.google.hu/search?client=ubuntu&channel=fs&q=magyar+%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1g&ie=utf-8&oe=utf-8&gfe_rd=cr&ei=iA7gU9LbIoqH8QeM4YDIDA )

Ebben az időszakban a hiány, aminek nem szabadna meghaladnia a GDP 3%-át

2000-ben n.a.

2001-ben n.a.

2002-ben 9,0%

2003-ban 7,3%

2004-ben 6,5%

(Forrás: [link] )

De ezek csak játék a számokkal, mivel MO csak 2004. május elsején lett EU tag.

A lényeg, hogy SOHA NEM FELELTÜNK MEG AZ ÖSSZES FELTÉTELNEK EGYSZERRE, ahogy az elő van írva, pláne két éven át! Szóval nem arról volt szó, hogy nem akartunk, hanem hogy nem tudtunk megfelelni. Ezek elég mérhető dolgok, tehát még csak azt sem mondhatjuk, hogy azért, mert nem szerettek bennünket, minden országnál ez volt a követelmény.

Ez a 2. számú kritérium, aminek soha nem feleltünk meg.

A 3. számúban sem hiszem, de bevallom, annak jelentését én magam sem értem.