Csak én unom már, hogy mindenki külföldre akar menni?

Hol élsz utolsó? Mindegy hol laksz, mindegy ki vagy, lehallgatnak így is.

Arról meg annyit, hogy így isteníted külföldöt, én az egész világon bárhol annyit keresnék, mint itthon, mert ilyen a munkám, viszont itthon havi 40 ezerből tető van a fejem felett, minden számla kifizetve, FRISS LEVEGŐN élek, nem egy 9-10 milliós városba, ugyanúgy van bio kaja itt is, SŐT, mivel itt sokkal olcsóbb az élet, a különbségből én itthon dőzsölök mint egy király, oda megyek nyaralni, ahova kedvem tartja, az Angliába szakadt régi barátaim meg örülnek, ha a csoda fizetésükön, amit a munkáért kapnak évente egyszer haza tudnak jönni megnézni a családot. Milyen jó már nekik nem? És mégcsak reményük sincs egy saját lakásra. Ami na persze, minek egyáltalán, mert az a modern nyugati dolog, ha nincs. Hát nem tudom, de az biztos, hogy nekem munka nélkül, meg 80 éves nyugdíjasként se lesznek lakhatási gondjaim a saját kifizetett pecómmal a fejem felett.

És ez nem rasszizmus, ez tény, amit itthon a cigányok művelnek az piskóta, főleg, hogy akármennyire szidják a magyar rendőrséget, mégis többet intézkednek, mint mondjuk a nagy fejlett londoni redőrség, aki ha ki is megy, se csinál kb. semmit. Láttad a bicaj lopós videósorozatot? Itthon fogják bemennek a putriba a rendőrök, mert ott van a lopott bringa. Londonban meg elküldenek a fenébe, hogy éjszaka van, még a lépcsőházba se mehetnek be bírósági végzés nélkül, meg amúgy is egy óra míg kiérnek stb.

Nem rossz Magyarország egyáltalán, csak divat most szidni.

c'est la vie

btw

Én azt unom, hogy manapság rengeteg helyen még biztatják is erre a fiatalokat. Nekem két testvérem van, az egyik építőmérnök, a másik nem akart szakmát tanulni, érettségije van. Ő szeretett volna kimenni külföldre,meg is tette, most pincérnőként dolgozik. Kb. 2-szer annyit keres kint, mint a másik testvérem, amit a többi családtag előszeretettel hangoztat, csakhogy:az építőmérnök testvéremnek ez az első munkahelye, nem hiszem, hogy a 230 nettó+ a juttatások pályakezdőként olyan szarul esnének, főleg az ország egyik legelmaradottabb régiójában egy olyan területen, ahol szinte mindenhol elvárás volt a 3+ év szakmai tapasztalat és jogosítvány, neki pedig egyik se volt. Imádja a munkáját, nagyon sokat tanult az egyetemen is, van előrelépési lehetősége, 1 év alatt 2-szer kapott fizetésemelést, ketten élnek a barátnőjével egy albérletben. A másik testvérem ezzel szemben 400 nettót keres, ami jó, de 7-en laknak egy albérletben, folyton fáradt, mert 1-2-ig dolgozik, sokszor 12 órákat és gyakorlatilag az albérlet+ az utazgatás miatt nem nagyon spórolt eddig össze pénzt, hiába nem is nélkülöz. És az előre lépési lehetőség? Nem tudom, én nem látom, ő se nagyon. Gondolkodott már valamilyen tanfolyamban, de munka mellett nagyon nehéz+ rohadt drága kint.

Nekem eszem ágában sincs külföldre menni, köszönöm szépen, de már diákként is igen jó munkahelyeket sikerült találnom magamnak. Én úgy gondolom, aki igazán akar, az itt is el tud boldogulni. Az pedig nem érv, hogy valaki diplomával sem tud elhelyezkedni, mert persze, andragógiával pl. elég nehéz lehet... de az embereknek csak van annyi eszük, hogy a szak kiválasztásakor azért érdeklődnek, hogy mekkora rá az igény a munkaerőpiacon... Arról nem is beszélve, hogy miért hasonlítgatjuk a mo-i béreket a londonihoz? Ez hol reális?

Persze, sokkal könnyebb érettségivel/egy semmi diplomával, nyelvtudás nélkül kihúzni külföldre szaktudást nem igénylő munkát végezni, mint sokat tanulni, küzdeni, feltornázni magunkat a ranglétrán, építeni a karrierünket és itthon elérni valamit. Kinek mi.