Ti mit gondoltok erről a "történelmi egyházról" (Hitgyüli) ezek után?
"de az hogy a "pünkösdi-karizmatikus mozgalom" (most találtad ki?) akik az apostoloktól származnak (evvel ők is egyet értenének?"
Erre válaszom az, hogy nem, nem én találtam ki, és nem most.Egy kis tájékoztatás a pünkösdi karizmatikus mozgalomról ;)
A PÜNKÖSDI KARIZMATIKUS SZEMLÉLETRŐL ÉS MOZGALOMRÓL
A pünkösdi-karizmatikus mozgalom egyik fontos célkitűzése a pünkösdkor született egyház helyreállítása, ugyanis úgy gondolják alapítói, hogy a kereszténységet eltorzította az állam és az Egyház fúziója.
Az Egyház éltető ereje, a Szentlélek (Szent Szellem) helyére a feudális hatalom és hierarchia lépett, s ez egy öntörvényű tradíciót dolgozott ki. Úgy látták, hogy a kereszténységet egyfajta hatalmi-politikai ideológiává és rendszerré alakították át, amely az idő haladtával egyre kevesebb hasonlóságot mutatott a korai kereszténységgel.
A Szent Szellemtől (Isten szellemi erejétől) való elidegenedés maga után vonta a Biblia (kinyilatkoztatott igazságok) háttérbe szorítását is a vallási tradicionalizmusban. A szokások, hagyományok térhódítása ajtót nyitott különböző okkult, kultikus gyakorlatok előtt is, amelyek az évszázadok során elfogadottakká váltak a névlegesen keresztény vallásgyakorlatban.
Ez a folyamat odáig jutott, hogy a Biblia hosszú évszázadokig indexre került. Életével fizetett, akit bibliaolvasáson, netalán a Biblia nemzeti nyelvre történő fordításán értek tetten az inkvizítorok. Ebben az időszakban az egyháztagok zöme előtt ismeretlen volt a Biblia és a Szentlélek személye és ereje. Ezeket babonás, okkult szokásokkal és ezek követésével azonosították.
A kereszténység eredeti gyökereihez történö visszatérésre az egyháztörténelem folyamán többször is történtek egyéni vagy csoportos kísérletek, de végül az egyház megreformálásába Luther és Kálvin kapcsolódott be több más (ma már háttérbe szorult) reformátorral egyetemben. Újra a figyelem középpontjába került a Szentírás, Isten Igéje. A protestantizmus jótékony hatással volt a kapitalizmus kialakulására, a polgárosodásra és a nemzeti államok létrejöttére.
A reformátorok első nemzedéke a katolicizmuson nőtt fel, melynek tévelygéseit egyháztisztogató buzgalmukban túlreagálták. Azt állították, hogy a gyógyulás és a Szellem ajándékai (karizmák) kizárólag az apostoli Egyházban működtek. A gyógyulások és csodák megszűnéséről vallott nézetét a későbbi reformátorok a Szentlélek-keresztségre is kiterjesztették.
A XX. század elején indult útjára az úgynevezett pünkösdi mozgalom, amely az istenismeretben, a keresztény életben és szolgálatban a Szentlélek bibliai szerepének helyreállítását célozta meg.
A mozgalom alaptétele lett Jóel próféta kijelentése, amely szerint: „lészen az utolsó napokban, azt mondja az Isten, kitöltök az én Szellememből minden testre: és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, és a ti ifjaitok látásokat látnak, és a ti véneitek álmokat álmodnak. És az én szolgáimra és szolgálóleányaimra is kitöltök azokban a napokban az én Szellememből és prófétálnak" (Apostolok Cselekedete 2,17-18).
Történetete
Mára már egyháztörténeti és vallásszociológiai ténnyé vált, hogy az 1901. január 1-jén útjára indult pünkösdi-karizmatikus mozgalom azóta a világtörténelem legnagyobb keresztény ébredését és megújulását hozta el. Ez az ébredés, amely ma is tart, ha szellemi intenzitásában még nem is, létszámában már eddig messze felülmúlta még az apostolok tevékenysége nyomán az első századok Római Birodalomban végbement szellemi forradalmat is, amelyben megszületett a kereszténység, s amely minden későbbi újjáéledés legfőbb mintája lett.
A mozgalom néhány év alatt világméretűvé szélesedett, és mára a kereszténység történelmének legnagyobb kiterjedésű evangelizációs sikereit érte el. A statisztikai adatok szerint az 1975-85-ös évtizedben például növekedési rátája 157%-os volt, miközben a többi keresztény felekezet és nagy világvallás (egyenként) maximum 1-12%-os szaporodást könyvelhetett el. Az 1901-ben „nulláról induló" mozgalom 1987-re az összkereszténység 21%-át tette ki, és növekedése azóta is exponenciális. A pünkösdi jellegű gyülekezetek száma a világon meghaladja a 150 milliót.
Szemléletesen megfogalmazva az adatokat: ha beszámítjuk az ókeresztény kor első századainak hívőit is (hiszen a kereszténység ilyen, pünkösdi-karizmatikus jellegű volt), akkor Jézustól 1996-ig az összes ilyen spirituális orientáltságú, újjászületett keresztény 70%-a a 20. században lett hívővé. A XX. századiak 70%-a a második világháború óta, ezek 70%-a pedig az elmúlt öt évben - írták a vallásszociológusok 1997-ben, szemléltetve a növekedés robbanásszerű voltát. E növekedést extrapolálva a szakemberek a 21. század első éveire a pünkösdi-karizmatikus keresztények létszámát egymilliárdra becsülik, akik így nemsokára az összkereszténység felét jelentik majd.
Különösen intenzív a mozgalom növekedése Latin-Amerikában, ahol jelenleg óránként átlagosan négyszázan csatlakoznak hozzá; de megemlíthetjük a kommunista Kínát is, ahol az elmúlt évtizedekben egyes területeken a lakosság 90%-a lett hitvalló kereszténnyé - illegalitásban -, többségében karizmatikussá. Az ő számukat összesen 85-100 millióra becsülik. Dél-Koreában, ahol 1900-ban még alig néhány keresztény volt, 1992-ben 37 ezer 200 gyülekezethez 12,5 millióan tartoztak, és ez a szám azóta tovább növekedett.
A mozgalom kezdettől fogva mindenfelé egységesen nagy hangsúlyt helyezett a „nyelveken szólásra" és úgy gondolták, hogy e megdöbbentő léptékű megújulás szorosan összefügg a nyelveken szólással. Jóllehet a természetes gondolkodásmód számára nehezen látható be, hogy mi köze egymáshoz egy szinte értelmetlenségnek, gyerekességnek tűnő sajátos viselkedésmódnak, és a mozgalom gyors növekedésének, a pünkösdi ébredés vezéralakjai kivétel nélkül középponti fontosságúnak tartják e karizma működését a siker szempontjából.
„Annak elfogadása, hogy ez is az érvényes keresztény megtapasztalások körébe tartozik - írja a félmilliós tömegeket vonzó evangélista, Reinhard Bonnke A Szellem erejével című könyvében -, korszakalkotónak bizonyult az egyház történetében. A nyelveken szólás indította be világszerte azt a folyamatot, hogy a Szentlélek (Szent Szellem) kezd az egyház figyelmének középpontjába kerülni, ezenfelül egy olyan hatalmas evangelizációs hullám katalizátora is volt, amely mind méreteiben, mind sikerességében minden addigit felülmúlt... az egész keresztény kor legnagyszabásúbb lélekmentő megmozdulását indította el."
Az 1990-es évek elejétől a modern pünkösdi-karizmatikus mozgalomban a hit és az érzelem újra összefonódott, ezt „új hullámnak" is nevezték. A karizmatikus öröm megtapasztalása következtében világméretekben gyakran egész tömegekre kiterjedő, hosszas nevetés jellemezte a pünkösdi-karizmatikus összejöveteleket; emiatt egyesek „nevető ébredésnek" vagy „öröm-ébredésnek" nevezték a jelenséget, míg mások szerint a „Szentlélek (Szent Szellem) öröme" áradt rá a hívőkre, amit a nevetés mellett más érzelmi-fizikai megnyilvánulások is kísértek (mint például: földreesés, tánc, sírás, örömkiáltások, ugrálás stb.)
Az „új hullámnak" rövid időn belül nemzetközi központjai alakultak ki: Észak- Amerikában például a floridai Lakelandben, Pensacolában, az oklahomai Tulsában, valamint Torontóban, Dél-Amerikában Buenos Airesben, Európán belül Angliában, Kelet-Közép-Európában pedig Budapesten, a Hit Gyülekezetében.
Magyarországon a Hit Gyülekezetében 1995 februárjától 1998 júniusáig 152 istentiszteletet tartottak a Budapest Sportcsarnokban. Az összejövetelek átlagos létszáma tízezer fő volt, a három év alatt legalább nyolcvanezer ember fordult meg ezeken az istentiszteleteken. Tizenötezer ember fogadta el Jézus Krisztust személyes Megváltójának, és 6800-an részesültek vízkeresztségben. Valamennyi ilyen konferencia nemzetközi jellegű volt, külföldi vendégek hatvan különböző országból érkeztek, egy-egy istentiszteleten átlagosan mintegy ezer külföldi vett részt. A pünkösdi-karizmatikus mozgalom Magyarországon is több gyülekezetből, közösségből, és felekezetből tevődik össze.
Read more: [link]
Jogfolytonosság akkor sincs a kettő között.
A szónoka a hitnek tagja ennek a karizmatikus csoportnak egyáltalán?
Ha végig olvastad, akkor kiderül.
Sőt, úgy gondolom igazam is van, mert érdemes cáfolat nem érkezett.
Aki majd mindjárt ideböfög egy nácizást, az kímélje magát inkább.
Na aki egyetemet végzett és oda jár, annak annyit is ér a diplomája...
Ezek szerint akkor ellenérv nem érkezett hogy ez NEM történelmi egyház.
Na de hogy szekta-e?
Az egészet 1 ember vezeti, vonaglanak össze vissza, külső szemlélő számára úgy viselkednek mint valami bedrogozott zombik, átkozódnak a Jobbikra, meg olyanokról ne is beszéljünk hogy semmi magyar nincsen benne, csak Izraelről meg a zsidókról szól, sunyi módon bújtatva beleavatkoznak a magyar politikába, még csak fel sem vállalják magukat, és mint tudjuk nem vetik meg a pénzt.
Ügye burkoltan-nyíltan politizálnak.
Egyik ismerősöm ezért utálta meg őket, mert a szüleik oda jártak rendszeresen és hordták a pénzt, amikor az a srácnak is jól jött volna, mert nem voltak eleresztve.
kiráz a hideg ettől a "hit gyülekezetétől" borzalom amit művelnek...
Személy szerint egy vallási szektának tartom, hataloméhes (pénz) emberek irányítják, beszedik a pénzt és tudjátok mennyit kap segítséget, aki kéri és szüksége lenne rá. betiltanám
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!