A kereszténység mit keres a jobb oldalon?

"Igen, mert szerinte, mint Isten fia, aki már Ábrahám előtt folyamatosan létezik (Jn.8), minden evilági hatalom tőle függ: "Nekem adatott minden hatalom a mennyben és a földön."

Nem állítottam semmi egyebet, ez tartalmilag nem más, mint anarchizmus. Szerintem - és az alábbiakban még sokszor - megbotránkoztat maga a szóhasználat, de ha elfogadnád, hogy a szavak önmagukban semlegesek, igazat adnál.

"Ennek semmi köze sincsen a liberalizmushoz. A liberalizmus azt tanítja, hogy minden szabad, ami másnak nem árt. Ezt Jézus sohase tanította: "nem eltörölni jöttem a törvényt, hanem beteljesíteni". "

A liberalizmus alapja az individuum. Nem a törvény eltörlése. Továbbá a szabadság, a szabad akarat kérdése Jézusnál is fontos. Mint ahogy az is, hogy a szabad akaratoddal hozol döntéseket, amikért aztán felelős vagy. Nem a szüleid a felelősek, nem az őseid, nem a királyod, csakis Te. Jézus után ez a gondolat is feledésbe merült, és a liberalizmus hozta elő újra.

"A szocializmus ezt kitalálása óta sohasem valósította meg, hanem azt csinálta, amikor Júdás neheztelt Jézusra, amiatt, mert drága olajat Jézusra pazarolta, és nem adta a szegényeknek, holott ő is tolvaj volt. Ha nem lett volna elég az elmúlt század, akkor vizsgáld meg az elméleti okait: Rerum Novarum.

Hogy mit valósított meg, az egy teljesen független kérdés, elvben az alapgondolat közel állt Jézushoz. A Rerum Novarumot sem véletlenül nevezik amúgy a "keresztényszocializmus" alapművének. (Igen, bármilyen meglepő, nem csak a Bibliát olvastam, de ezt is, és ezzel együtt állítom, amit állítok...)

"Zsidó volt, de akkoriban nem létezett egységes zsidó vallás: létezett a szadduceus része, a liberális zsidók, a farizeus, a konzervatív zsidók, és az esszénusok, akik mindeközben beleolvadtak a kereszténységbe (erről több tanulmányt is beidézhetnék). "

Mint korábban is, most is nyitott kapukat döngetsz. Nem mondtam, hogy egységes lett volna a zsidó vallás. Azt sem, hogy ne olvadtak volna be a kereszténységbe, azt sem, hogy ne várták volna a messiást. Annyit állítottam, hogy a kereszténység a fragmentált zsidó vallás egyik irányzataként kezdte, ebből nőtt ki (Jézus után sokkal...). Ezzel semmi ellentéteset nem állítottál Te sem :)

Az állításom Jézusról szándékosan provokatív volt, de éppen azért van létjogosultsága, mert kevesen gondolnak bele, hogy mennyire megtestesített néhány olyan mai értéket, amit a mai keresztények megvetnek, és fordítva. Remélem, egy kicsit legalább elgondolkodtál ezen :)

Fantasztikus felismerés, kérdező!!!!!!!!!!!

A francia Új Jobboldal ezt már jóval előtted felismerte. :)

Gondolom, a keresztény egyházak nem felejtették el a kommunista diktatúrák egyházüldözését, a templomrombolásokat, a mártírhalált halt papjaikat, és azokat a papokat sem, akiket az ÁVH börtöneiben kegyetlen módszerekkel vallattak és megkínoztak.

Szerintem egyébként - ha már ilyen szempontból merült fel a kérdés - ha a tettekben megnyilvánuló szociális érzékenység tekintetében hasonlítjuk össze pl. a mai a magyar katolikus egyházat, és a legnagyobb, úgynevezett "baloldali" politikai pártot, akkor elgondolkodtató következésre juthatunk.

#14 Na, ez az a tipikus "eszmefuttatás", aminek semmi köze nincs Jézus tanításához.

Azért ha már a keresztényüldözésről beszélünk, azt is felvethetnénk, hogy a kereszteshadjáratokat és a boszorkányüldözéseket hova soroljuk. És nem mentség a tudatlanság, hiszen elvileg a pápa "tévedhetetlen".

És hol van szó a megbocsájtásról és a krisztusi szeretetről, az ítélkezés nélküliségről?

Más aspektusból tekintve a keresztényüldözésre az a válaszom, hogy Jézus azt tanította, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ha megütik a bal orcádat, nyújtsd oda a jobb orcádat is. A domináns egyházi hozzáállás valahogy nem ezt tükrözi.

Mindehhez halkan megjegyzem, hogy a rendszerváltás után baloldali kormány volt az, amelyik visszaadta az egyházaknak a birtokaikat.

Ami pedig a második bekezdésedet illeti, számomra nyilvánvaló, hogy a kérdező nem konkrét magyar pártokra gondolt, amikor szocializmusról, liberalizmusról beszélt, hanem azok klasszikus értékrendjéről. Más kérdés, hogy annak megvalósítása mennyire sikerült az adott pártokban, de ugyanezt feltehetnénk a jobboldali konzervatív pártoknál is akkor már.

Hogy egy példát említsek, Jézus azt mondta, hogy akik nem fogadják be a szegényeket, nem jutnak a mennyek országába (nem idézet, de a lényeg ez). A Fidesz-KDNP és a Jobbik mit tesz? ahol csak tehetik üldözik, és csorbítják, büntetik a hajléktalanokat, pedig Krisztus azt mondta, hogy aki a legszegényebben segít, az rajtam segít, aki a mezítelent felruházza, az nékem ad ruhát... és nem utolsó sorban: ki jót cselekedhet, de nem teszi azt, bűne az annak.

#15 Nem az illető vagyok, akire reagáltál, csak az Egyház hivatalos álláspontját közlöm ebben. Ne vedd rétesnyújtásnak, csak nem akarom a másik fél véleményét elhallgattatni.

"Azért ha már a keresztényüldözésről beszélünk, azt is felvethetnénk, hogy a kereszteshadjáratokat és a boszorkányüldözéseket hova soroljuk."

a, A kereszteshadjáratok elvben a keleti-ortodox népek és az odatartó zarándokok megvédése miatt történt, az ugyanolyan aggresszív muszlim terjeszkedés ellenében. Ld. a claremont-i zsinat. Nyilvánvalóan sajnos megtörtént, ami megtörtént (és nem az eredeti elképzelés), ami igen, bűn volt.

b, Ha még ez igaz is, kérdés, hogy jogos-e a háború vagy a halálbüntetés, ha Jézus megtiltotta a személyes gyilkoláson kívül személyes bosszút, akkor miért ne lenne ez is ugyanaz a kategória. A négy kategória között az a különbség, hogy a gyilkosság és a személyes bosszú személyekről szól, míg a halálbüntetés és a háború az államhoz tartozik.

A kérdéssel Jézus nem foglalkozik, szintúgy azzal sem, hogy az államnak mit kell tennie, milyennek kell lennie, egyedül a személlyel és Isten országával foglalkozott.

Pál apostol viszont igen, aki behozta azt a teológiai elvet, hogy bár a mózesi törvények, amelyek nem természettörvények, nem érvényesek (körülmetélkedés, ételtilalmak), de a természettörvények igen. Ezt Jézus is megerősíti: Nem eltörölni jöttem a törvényt.

Szerinte az állam természetes dolog, ezért Istentől való (Róm 13, 1 - Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte.), és a fenyítés, sőt a halálbüntetés is jogos lehet bizonyos esetekben (Róm 13, 4: De ha gonoszságot művelsz, rettegj, mert [az állam] nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse.).

Néhány későbbi ókeresztények a katonáskodást nem ajánlották, Szt. Ágoston viszont bizonyos esetekben megengedte az 'igazságos' háborút, mert az ember nem csak az Egyháznak, hanem az ideiglenes, földi társadalomnak is a tagja. A Konstantin utáni Egyházban az eretnekeket csak kiűzni lehet az országból, halállal büntetni őket nem.

Később Aquinói Szt. Tamás úgy gondolta, hogyha a természetjogi bűnökre járhat halálbüntetés, akkor a szerinte sokkal, hit ellenes nagyobb bűnökre miért ne.

Későbbi modern teológia úgy gondolta, hogy a hitnek van szubjektív oldala is, ezért nem lehet jogilag felelősségre vonni őket, és az államnak nekik is biztosítani kell az alapvető jogokat is.

2. A boszorkányüldözések a germán-pogány jogrendre/hiedelem épültek, és legfőképp német jelenség volt. Rengeteg klerikus tiltakozott ellen, mint például Friedrich Spee Cautio Criminalis művében.

"És nem mentség a tudatlanság, hiszen elvileg a pápa "tévedhetetlen"."

Nem tévedhetetlen. A I. Vatikáni zsinat szerint a pápa az egész misztikus - nem a világi, hanem mint Krisztus teste - Egyház jogát használja, hogy a Kinyilatkoztatás (katolikus értelemben: Biblia + Szenthagyomány), vagy az etika bizonyos az Egyház berkein belül is ambivalens tételeiben/kérdéseiben ünnepélyes módon döntsön.

Ha teológiai és vallási kérdésekben nem ünnepélyes módon, ex cathedra módon jelent ki valamit, akkor nem tévedhetetlen.

Ami nem az etikához vagy a teológiához tartozik, abban nem tévedhetetlen.

Tetteiben, cselekedeteiben pedig sose az.

"És hol van szó a megbocsájtásról és a krisztusi szeretetről, az ítélkezés nélküliségről?"

Megbocsátás alatt katolikus értelemben 4 különböző dolgot értünk:

1. Gyónás: kötelesség a papnak megtenni, mert Isten végtelen irgalma ezt követeli meg.

2. Személyes bosszú elhagyása, a sértettől való sérelem elengedése, a személy feltétel nélküli szeretete: kötelesség, mert Isten végtelen irgalma ezt követeli meg.

3. A bűn tényének semmibevevése: ezt a személy nem teheti meg, mert akkor az isten végtelen igazságossága ellen vét.

4. Igazságszolgáltatástól való mentesség: ezt az állam nem teheti meg a természetjog és a közjó miatt, ami sérti Isten végtelen igazságosságát. Az másik kérdés, ha az igazságszolgáltatás nem az igazságot védi, akkor ő a bűnös.

Ítélkezés alatt két dolgot értünk:

1. A személyről való ítélkezés: ezt az Atya Krisztus kezébe rakta, és ezért nem ítélkezhetünk, de ettől függetlenül létező dolog.

2. A bűnről való objektív ítélkezés, vizsgálat:

a, Krisztus ezt nemhogy nem ajánlotta, hanem parancsolta is, hogy vizsgáljuk meg a fáról a gyümölcseit és vonjunk konklúziót.

b. Szt. Páltól tudjuk, hogy a közjó nevében a természetjogot érintő bűnt az államnak meg kell torolni (Róm, 13, 2 - Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet.). Ekkor sem a személyről ítélkezik, hanem a közjó nevében cselekszik.

"Más aspektusból tekintve a keresztényüldözésre az a válaszom, hogy Jézus azt tanította, hogy ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, ha megütik a bal orcádat, nyújtsd oda a jobb orcádat is. A domináns egyházi hozzáállás valahogy nem ezt tükrözi."

Igen, csak azt elfelejted, hogy attól, hogy elengedjük a bűnt, attól még nem válik semmissé. Pontosabban azzá válik, ha ő megbánja a bűnét, és Istennek ez a legfontosabb, nem a bűne, hanem a személye. De ez Isten miatt van és a nem a bűn nem bűn léte miatt.

Az utolsó bekezdéssel egyetértek.