Igazságosan döntött a Kúria a devizahitelesek ügyében?

Igen. NEM a bankok javára döntött, hanem a jognak megfelelően. Csak ez Rogánnak (és Orbánnak) nem tetszik, ezért hazudják, hogy a bankok rovására döntöttek.

Aki felelőtlenül vett fel hitelt, az viselje a következményét. Ne azokkal fizettesse meg a hitelét, akik nem vettek fel hitelt.

Ha egyszer bíróságra vitték az ügyet akkor el kell fogadni a bíróság illetékességét és az ítéletét.

Vagy csak az az ítélet megfelel ami kedvező az illető számára?

Nekem egyáltalán nem tetszik, ahogy a Rogán Antal megmondja melyik ügyben hogy kellett volna ítélkezni. Mért nem bírónak ment, ha ennyire tudja?

Amúgy meg ha elmeszelik a bankokat akkor jönnének a bankcsődök, akkor meg még azok pénze is veszélybe kerül akik bankban tartják. Szerinted kinek a pénzéből lennének kisegítve. A mienkből ugyanúgy, csak az már többe kerülne.

bankok rovására döntöttek.

Véletlenül,nem a javukra?

a bíróság igazságosan döntött, tekintve, hogy egy független igazságszolgáltató szerv, a jogszabályok előírásai szerint jár el

az, hogy ti meg ostoba fideszesek vagytok, az már más kérdés

""Csak ez Rogánnak (és Orbánnak) nem tetszik""

Rajtuk kívül KB: 5 millió embernek.

Péter Papp (face)

A közös szerződéses akarat nem varázsolható bele egyik szerződésbe sem. (dec. 16-os Kúria 4. pontjára hivatkozva.) Például:

- Kamatváltozás: bank hivatkozhatna arra, (semmisség kimondása után,) hogy a svájci nemzeti bank alapkamatához kellene viszonyítani, szerintem meg az MNB alapkamatához, méghozzá aképpen, hogy amennyivel csökken az alapkamat, annak a négyszeresével csökken a kölcsön kamata, ha pedig növekszik az alapkamat, akkor az ötszörösével CSÖKKEN a kamatom. dikmá, nem egyezik az akaratunk? akkor a Ptk. 205. § alapján érvénytelen a szerződés Újra.

- árfolyamrés: én azt hittem szerződés aláírásakor, hogy a prudens pénzintézetnél ez csökkenti a havi törlesztőt, ezért nincs benne a szerződésben, most meg kiderül, hogy ezt is rámterheli a szemét bank?, hogy dögölnének meg! Ha ezt tudtam volna, nem írom alá a szerződést. (azaz, információt hallgattak el, ami VALÓSZÍNŰSÍTHETŐEN ahhoz vezet, hogy az átlag tudású ügyfél nem kötne szerződést. EU jog miatt tisztességtelen, tehát újra SEMMIS.)

- stb.

- ha már végtörlesztve, vagy felmondva lett a szerződés, akkor sem állítható helyre, azaz végrehajtási perekben. De ha csak megállapítási keresetet adunk be, akkor is csak akkor állítható esetlegesen helyre, ha a bank ítélethirdetés előtt elismeri, hogy semmis. (5/2013 PJE) Annak pedig igencsak messzemenő következménye lenne, igen kockázatos lenne a bankoknak - hát naná, hogy világgá kürtölnénk-, de akkor is hiányzik a közös szerződési akarat, tehát újra nyasgem van...

- a Többi pontot pedig eddig is tudtuk. pl

az 5. pontban feltalálta a spanyol viaszt, azaz a részleges semmisséget. öröm bódottág...

az első pontot még Dr. C. intézte el a 4/2012 PK val, Köszi B+.

A 2. pontban nem színlelt, nem uzsorás, na ja, ezt eddig is tudtuk, hogy ezekkel nem lehet bírósága menni,

- A tájékoztatási kötelességüket pedig igencsak megszegték a bankok... (3. pont) így ez egy határozottan jó pont a tegnapi döntésben.

Nagy hóhányó ez a Kúria, ismét megvezetett bennünket, mint júl. 4-én, de azért kezd fogyni a türelmem...