Miért csináltak szándékosan tudat alatt megosztó személyiséget Szent Istvánból az utóbbi időkben, például az "István a király" című rock operában?

Az István a királyt Kádár János és Aczél György rendelte meg Szörényiéktől, valójában nem Istvánról szól, hanem az 56-os forradalom allegóriája az egész. István = Kádár, Koppány = Nagy Imre, a német lovagok = szovjet katonák stb.

Szóval az egész egy kádárista propagandamű, amit persze ma már a mai értékrendünk szerint értelmezünk, ezért megosztó.

"Miből gondolják, hogy Szent István a trónra lépésével eltörölt volna valamit is a magyarság múltjából mikor saját maga is abból a múltból építkezett az által lett ember az által vált azzá aki lett. "

Jártál te általános iskolába?

"a magyarságban nem volt nagy pogányság meg jóval a Szent István előtti időkben sem."

Akkor a Vata-féle pogánylázadás, a Vata fia János-féle pogánylázadás honnan jött?

"Ha a hazai lakosság túlnyomó része 99%-a nem lett volna egységes keresztény már a megkoronázása előtt jóval úgy gondolom, hogy még külföldi segítséggel sem tudta volna megtartani az uralkodói címét"

Ne viccelj már, egy százaléknyi pogány mit tudott volna tenni? Amúgy meg bőven voltak a középkorban felülről jövő térítések, olvass utána: frankok, lengyelek, litvánok, skandinávok stb. ők mind hasonló módon vették fel a kereszténységet.

Egyébként Magyarországon Géza előtt nem tudunk arról, hogy bárki térített volna, viszont a leigázott szláv és germán népek keresztények voltak. Ha őket is beleszámolod, akkor valószínűleg keresztény többség volt, viszont a keresztények rabszolgák voltak, nem volt politikai befolyásuk.

"miből gondoljátok, hogy Szent István a trónra lépésével eltörölt volna valamit is a magyarság múltjából mikor saját maga is abból a múltból építkezett"

Kisebbik István-legenda:

"Bárdolatlan nemzet volta magyar, megátalkodottan tévelygett sokáig Hitetlenségéhen. Szentségtelen pogány módra hitvány babonákat követett. Tetszett ekkor Isten üdvözítő bölcsességének, hogy véget vessenek bűneiknek, hogy megszüntesse az ördög játékait, s legalább a nemzet maradékai eljussanak az üdvösségre.

Támasztotta nekik Szent István királyt, ki világosság lett a sötétségben. A keresztényi hit igazságában nevelkedett így tette alkalmassá az úr, hogy népét is megnyerje neki. "

[link]

Eh, bírom amikor valaki félinformációk alapján akar történészt játszani.

1 000-ben a pápa nem MÁR nem volt az elsődleges hatalom Európában, hanem MÉG. Nagy különbség. A Kárpát-medence területén a magyarokon kívül sok egyéb nép is élt, jórészt a magyarok alatt, szolgasorban, politikai hatalom nélkül. A Kárpát-medencében soha, a történelem semelyik pontján nem éltek kizárólagosan magyarok. Az egyén népek között voltak katolikus keresztények, bizánci keresztények és sámánisztikus vallásúak. Nem volt egy kialakult egyházszerkezet, ami idegen elemmé tette a magyarságot a korabeli Európában. Ehhez jött az, hogy a magyar nép beékelődött a kor két legnagyobb hatalama közé, Bizánc és a Német-Római Császárság közé. A vallás felvétele ilyen körülmények között politikai kérdés, szövetséges-választás volt. Ha minden maradt volna a régiben, csak idő kérdése lett volna, hogy mikor érkezett volna meg mindkét hatalom részéről egy jelentős haderő "téríteni". Nem egy keletről érkezett, nomád, félnomád nép vesztette el a autonómiáját, illetve az identitását egy idő után így. Eleinte ment a dolog, hiszen a harcmodorunk ismeretlen volt a korabeli Európában így sikert sikerre halmoztak a rablóhadjáratok (amiket mi szeretünk "kalandozásnak" szépíteni). Azonban a németek által felállított, fegyelmezett nehézlovasság ellen a magyar harcmodor gyakorlatilag tehetetlen volt. Innentől maradt a beilleszkedés vagy a megsemmisülés.

Géza és István jó politikusok voltak és látták ezt. Így állami szinten felvették a katolicizmust és a két tábor közül a nyugatihoz csatlakoztak ezzel. Persze egy keresztény állammá szerveződés teljesen felrúgta az addigi hatalmi struktúrát és ennek főleg a többi, Istvánnal nem szövetséges törzsfő látta kárát, innen a belháború és a sorozatos "pogánylázadások". István pedig a korabeli szokásokhoz híven nem finomkodott, kemény kézzel végigvitte a változásokat és brutálisan eltaposott minden ellenállást.

Bizánc és Róma között pedig sosem volt barátságos a viszony. A két állam közötti hatalmi verseny és konfliktus több száz évvel korábbra, a Római Birodalom kettészakadásáig nyúlt vissza.

A németek elleni harc pedig egy volt a sok ütközéspont közül a Német-római Birodalom császára és a pápa között. A németek többször felajánlották a koronát még a pápai korona 1 000-s megérkezése előtt. Ez azonban vazallussi függést jelentett volna a császártól és mi is beépültünk volna a birodalomba. A pápának nem volt érdeke hogy a legnagyobb politikai vetélytársa, a német császár újabb területre tegyen szert, pláne úgy, hogy ez a terület stratégiailag kiemelten fontos ütközőállam volt a bizánci és a római befolyásoltsági tér között. Ezért igyekezett Magyarországot önálló, a császártól független államként elismerni. A német császár eleinte rendben volt ezzel, hiszen Géza is István is két vasat tartott a tűzben: a pápával való kedvező viszony mellé a németektől kértek lovagokat és térítőket, politikai befolyást ígérve ezzel, illetve ellehetetlenítve a térítő-hadjárat megindítását az ország ellen. Aztán amikor a császárnak később leesett, hogy ebből így nem lesz vazallus állam soha, indított hadjáratot és veszített is.