Azok, akik diktatórikusnak tartják akár az új alkotmányt, akár a negyedik módosítását, ismerik is, elolvasták, meg tudják indokolni ezt?
Én magam elejétől a végéig elolvastam az alkotmányt, és a későbbi módosításait is, külön.
Gyakran mondják, hogy "a gránitszilárdságú alkotmány, amit hetente írnak át pillanatnyi érdekeknek megfelelően". Nos, összesen eddig négyszer lett módosítva, ebből az első három csupán egy-egy pont stilisztikai, apróbb változtatása volt, az egyetlen "igazi" módosítás a negyedik volt. De ebbe sem került bele semmi olyan, amit vállalhatatlannak tartanék.
Van számos pontja - összeszedtem egy listába -, ami szerintem nem egyértelmű. Ami konkrétabb megfogalmazást igényelne (mások szerint pedig éppen túl konkrét, nem ad mozgásteret, pedig szerintem ha egy szabályozás nem pontos, akkor felesleges, mert "értelmezni" bárhogyan lehet, és onnantól kezdve szubjektívvé válik az alkalmazása). Van, amit némiképp bővítenék, csökkentenék, vagy egészében kiszednék - ez utóbbi a ritkább. Van egy-egy pont, amivel kifejezetten nem értek egyet - de olyan nem is lesz, hogy mindenki mindennel egyet tudjon érteni.
Viszont nem találtam olyat, ami diktatórikus alkotmánnyá tenné. Akik a legvehemensebben támadják, nem tartalma, hanem eszmeisége miatt teszik. A baloldaliak azért, mert a Kádár-korszakot egyértelműen jogtalan önkénynek festi le, a szovjet megszállást pedig nem felszabadulásnak, a liberálisok pedig azért, mert szerepel benne Isten, és az, hogy a család egy férfi és egy nő, valamint a szülő és a gyermek kapcsolatából áll.
De tartalmilag nem lehet belekötni. Csak eszmeileg. Ismét csak ez mindennek a kiváltója.
Sokat ront szerintem a megítélésén, hogy a kétpólusú politikában eredendően vagy "az egyik fél", vagy "a másik fél" alkotmánya lehet csak ma már, és általános elfogadottsága ebből adódóan sosem lesz. Ahhoz, hogy ez az _ország_ alkotmánya legyen, az kellett volna, hogy mindezen munkálatok még '90-ben megtörténjenek, amit az akkor nagy többséggel megválasztott - ezért a társadalom széles részét képviselő - MDF készít el, mely mára már meg is szűnt, így nem lenne léte az alkotmányra nézve negatív, hiszen nem szereplője a mai politikának.
Ezenkívül olvasgatom az új BTK-t, és ha végeztem, akkor a PTK is tervezem. Ha pedig ezekkel megvagyok, elolvasom mindhárom korábbi változatát is. Korrekt véleményt csak így lehet mondani.
--------------
Valóban igaz, hogy bekerült az, miszerint kampányidőszakban reklámokat csak a közmédiában lehet tenni, és csak ellenszolgáltatás nélkül (talán terhes volt már a költségvetésnek a "Magyarország megújul" reklámok vetítése, de mégse akarnak róla lemondani), viszont ez csak a kampányra vonatkozik, ugyanúgy igaz az ellenzékre, mint a kormányra, és kizárólag "...egyenlő feltételek mellett tehető közzé". IX. cikk (3)
Belekerült, hogy a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodása közbiztonsági és közegészségügyi szempontból bizonyos esetekben megtiltható, viszont az is, hogy törekedni kell a megfelelő férőhelyű hajléktalanszállók biztosítására is egyúttal.
Ténylegesen benne van a hallgatói szerződés, amivel pedig egyet is értek. Ezt több helyen kifejtettem, nem is akarok részletesebben itt most kitérni rá.
Szerepel benne a házőrség létrehozása, amely korábban is létezett, és tulajdonképpen a Jobbik által végrehajtott pulpitusfoglalást hivatott megakadályozni, vagy az LMP-s molinók és kékcédulás ténykedéseket.
Beleírták a volt köztársasági elnököknek járó díjazást is (Schmitt Pál részére), amivel személy szerint nem értek egyet, de nem jogilag, hanem erkölcsileg, és semmiképp sem nevezhető diktatúrának.
Szerepel benne a lehetőség arra, hogy a "nem történelmi", és kevesebb hívet tömörítő egyházakat is minősíthesse a kormány annak (így a Hit gyülekezetét például), de ebben sem találok önkényt, ha nem is értek vele egyet.
Beleírták, hogy az alkotmánybíróság egy megküldött törvényjavaslat esetében más, abban szereplő pontokat nem, csak kifejezetten a vitás részt - illetve az ahhoz tartalmilag szorosan köthető részeket - véleményezheti. Ez pedig számomra logikus, és érthető. Nem zárja el ugyanakkor a lehetőséget attól, hogy a nem vitatott pontokat is megküldjék akár az alkotmánybíróság számára.
És ott van benne, amit Sólyom László volt köztársasági elnök kifogásol, miszerint az alkotmánybíróság nem szólhat bele az esetleges válságadók ügyébe, ha azt igényli a költségvetés. Ami pedig szerintem helyes. Ugyanis ez életbevágóan fontos, egyszerűen kell. És nem ad visszaélésekre lehetőséget, ugyanis a 37. cikk 4) bekezdésében szerepel az is, hogy az alkotmánybíróság "...az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg."
A negyedik módosításban nem csökkenek, hanem kifejezetten bővülnek az alkotmányosság és a demokrácia jogkörei. (Gondolom, a Velencei Bizottság hatására.) Bemutatok két példát.
Az S) cikk eddigi szövegezése:
"Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. "
A negyedik módosítás utáni bővítés pedig:
"Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését."
A XV. cikk (4) bekezdése eredetileg így szólt:
"Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti."
A XV. cikk (5) bekezdése pedig:
"Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."
Valamint a XIX. cikk (1) bekezdése:
"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult."
A negyedik módosítás után ugyanezen három pont így hangzik:
"Magyarország az esélyegyenlőség és társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti."
Illetve
"Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."
Valamint
"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult."
Ilyen apróbb betoldásoktól, és még egy pár stilisztikai, nyelvszerkezeti javítástól tűnik a módosítás "nagynak", noha valójában kevés a tényleges változás.
Valamint az eddigiekhez képest bővült, nemhogy diktatórikusabbá vált. (Erre a fentieken kívül több példát is lehetne mutatni.)
Igaz ugyanakkor az is, hogy a X. cikk (3) bekezdésébe a módosítás után bekerült, hogy az állam meghatározhatja az egyetemek költségvetését.
----------------
Az alkotmány számos ellenőrzési felületet ad, a kormánynak a házelnököt, az országgyűlés elnökének a köztársasági elnököt, a köztársasági elnöknek az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket, valamint a Kúriát. Az önkormányzatoknak széles jogkörük van benne a rendeletek és határozatok meghozatalára, a gazdálkodásra, és helyi népszavazásokra.
------------------
A baj nem az alkotmánnyal van, hanem azzal, hogy a kormánypárt mindenhova beférkőzik. Ma az ország három első közjogi méltósága, az államfő, az országgyűlési elnök, és a kormányfő is a Fidesz tagja (vagy az volt, de a tisztségével való összeférhetetlenség miatt lemondott.) Fideszesek kerültek az Alkotmánybíróság némely székébe. Fideszes van kinevezve 9 évre, a leválasztásukat 2/3-os akarathoz kötve a Médiatanács élére, és a Legfőbb ügyészségre is. A OBH elnöke is a fideszes Szájer József felesége.
Márpedig ez az alkotmány szerint törvényellenes. A C) cikk kimondja: "Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni."
A fentiek pedig kimerítik a "hatalom kizárólagos birtoklásá"-nak tényét, vagy az arra való törekvést. A cikk szerint ugyanis ehhez nem kell erőszaknak, fegyveres kényszernek fennállnia, elég a rá való szándék.
De itt van egy másik pont is, méghozzá ahogyan Ángyán Józsefet 250 ezer forintra megbüntették, mert nem az előre megbeszéltek szerint szavazott. Ugyanis az Alkotmány 4. cikk 1) bekezdése szerint: "Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók."
Tehát sérülnek maguk az Alkotmányban rögzítettek, de nem maga az Alkotmány az, am ne lenne jó.
válasza:"A népszavazás elmaradását én is hibának tartom. De leginkább azt, hogy mindez most már akárhogyan is születne meg, mindenképp "valamelyik oldal" alkotmánya lenne, az elvadult politikai ellenségeskedés miatt.
Olyan illúzióink meg ne legyenek, hogy lenne bármilyen helyzet (akár kisebbségi kormányzás az ellenzékkel szemben), vagy bármilyen kérdéskör, amiben egyetértenének a pártok. Még ha lenne is ilyen, már csak dacból sem adnának egymásnak igazat, még akkor sem, ha a kormánypártok részéről az ellenzékét visszadobva később ők adják be, vagy az ellenzék egy kormányváltás után teszi ugyanezt, előadva, mint saját ötletét.
Ez is bevett szokás minden félről, mert itt már nem a közös út keresése és a vélemények egyeztetése folyik, a közös halmaz megtalálása, avagy annak hiányában a kialakítása, hanem az egymás ellenségei. És hozzá társul ez a hülye felfogás, hogy "ha bármiben is elismerem a másik igazát, azzal a saját pártom támogatottságát gyengítem, hiszen hozzámennének a szavazók."
Pedig ez tesz (tenne) hitelessé bárkit. "
Mert a miniszterelnök úr nem szerette volna, mert a népszavazás olyan fontos megvitatására való, mint a háromszáz forintot vizitdíj, nem holmi alkotmányozás:
"A parlamentáris hagyományt szeretném folytatni Magyarországon. Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk, az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én ezt nem szeretném. Azért választják meg a parlamenti képviselőket, hogy a mindenkire tartozó fontos kérdésekben döntsenek, ezért csak kivételes esetekben kell népszavazást tartani."
Amit aztán a pártsajtó jól (de tényleg!) be is védett:
Az utolsó előtti mondatoddal meg is választottad, a kérdésedet amit teljesen jogosan tettél fel. Azért nem alakítanak ki konszenzust, mert az emberek nem óhajtják kibeszélni a problémákat, vagy meghallgatni egyáltalán a másikat. A politikai elit csak ennek igyekszik megfelelni, hisz pozíciót akar aminek ez a feltétele. Az első felére már az újabb pártok rádöbbentenek, de amikor a kooperációról lenne szó, akkor mindegyik párt azt köti ki ennek a feltételeként ha felmerül a dolog, hogy a többi hamut szórva a fejével egy zsákkal a testén csússzon elé térden állva és ha csontig benyalt akkor tárgyalhatnak arról, hogy lehet e a pincsikutyája a másik. Értelemszerűen erre egyik formáció sem hajlandó. A nép ezzel tökéletesen elégedett és utálja az elitet meg önmagát, meg ún. ánblokk mindenkit.
Pozitív példaként meg a németeket tudnám említeni. Az északnémet egység létrehozása is viszonylag békésen létrejött, ahogy ennek a társadalmi párbeszédnek és nekibuzdulásnak köszönhető hihetetlen fejlődés köszönhető, de a második világháború utáni talpra állás, vagy a modern válságok hatékony kezelése is ennek tudható be. Volt össztársadalmi igény a probléma
megvitatásra és az eredménye is kézzelfogható. A kontinentális Európa motorját jelenleg is igen hatékonyan igazgatja egy szociáldemokrata-konzervatív kormánykoalíció, vagy korábban a konzervatív-liberális.
"Ebben nem egy, hanem kettő, és nem kis, hanem nagy túlzás volt.
1) Nem havonta.
2) Nem saját érdekek szerint."
Kéthavonta zajlottak annó a módosítások bocs. A másodikat meg egyszerűen nem értem. Akkor kinek az érdekét nézte a Fidesz? A néppel való bármiféle konzultáció hiányából arra következtetek, hogy az övéket nemigazán, vagy legalábbis elsődleges szempont garantáltan nem ez volt. Az ellenzék nem örül neki, meg korábban is mintha mondtad volna, hogy ennek nincs kultúrája hazánkban, hogy az ellenzéket/kormány emberszámba vegyük. Így marad a külföldi érdekek kiszolgálása, elvégre magukat mégse támogathatják, ezt leszögeztük Van ötleted, hogy pl. a hallgatói szerződés melyik állam/cég érdeke lehetett?
Az adott jogkörök bővítéséhez meg elég álnaiv dolog, amikor kétharmaddal több ciklusra átívelően nevezhet ki bárkit, bármilyen bizottságban a jelenleg regnáló kormány. Nem azért módosítottak hogy demokratikusabb (az önálló rendeletalkotás a Médiatanács elnöke részére konkrétan anarchiát okozna nem szabadságot hazánkban, ha az ellenzék kerülne kormányra/ Médiatanács csúcsára) legyen és emberbaráti szeretettől vezérelve, hanem hogy a híveiket betolják oda.
De ezen ne vesszünk össze nem maga az intézkedés, hanem a mögöttes cél az antidemokratikus ez esetben. Így megfelel?
"Egy másik kérdéshez akartam írni, de aztán kifelejtettem, hogy a szobordöntögetés kapcsán (ami megint olyan, melyet kormány és ellenzék részéről egyaránt feleslegesen hosszan tartottak közbeszédben) mondta Váncsa István a Heti Hetesben, hogy elolvasta a szervezők jövőbeni terveit, miszerint a Terror Háza múzeumban egy külön tárlatot fognak nyitni az Orbán-rendszer borzalmai bemutatására. Váncsa letette a lapot, és a tőle megszokott gesztikulációval, kikelve, minden egyes szót megrágva azt mondta: "Na most ez egy olyan apokaliptikus baromság, hogy az ember megkérdezi: ezért legyen kormányváltás?"
Ebben osztom a Váncsa István véleményét, a mostani brancs még mindig kívánatosabb, mint a másik két számbavehető alternatíva. A működésképtelen meg a legtöbb elemében igencsak dilettáns sőt gusztustalan Összeborulásra nem vagyok különösebben kíváncsi, a Jobbik meg négyzetre emelné azt amit most utálok a mostaniakban. A többiek meg szépek aranyosak, de nem alkalmasak kormányozni, de hát jobb híján mondjuk az LMP bent maradásért beáldozom a voksomat, ellenzéknek talán a legeurópaibbak meg hát nem is akarom, hogyha nem jutnak be a kieső százalékokon a másik három falka osztozkodjon.
Amúgy még egy részben ideillő idézet, ami egy roppant okos és jóindulatú kormányszóvivő hallgatása közben ugrott be, mert éppen arra amit itt taglaltunk, hivatkozott igen sűrű nyelvcsapásokkal. Az idézet: "Nem azért dolgozott-e az elmúlt nyolc évben a társadalom, hogy soha többé ne legyen olyan kormányfője Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar!"
"Amúgy őszintén szerinted korrekt dolog a gazdasági jogrendszer felfüggesztésének/sajátos alkalmazásnak és a gazdaságpolitika, a Fidesz által elképzelt kereteibe való beszorítása, betonba ágyazása?"
A 37/5-ös pontra, ahol az AB hatáskörét a gazdasági ügyekben, csakis általános állampolgári jogok vizsgálatára szorítják vissza, merthát szarban vagyunk na, pedig már a világ 2014-re mégiscsak kivergődött a 2008-as válságból. Meg persze az államadóssági elleni kérlelhetetlen harc, mait vagy 50% alatt kell tartani, vagy csökkenő pályán. M Befuccsoltak vele a paksi keretösszeg fokozatos (bár tudnám, hogy ez a végeredményen mit változtat) lehívása után meg végképp lehetetlen lesz a csökkenő tendencia betartása.
Az azért elég nyíltan autokrata lépés.
"Az átláthatóságot én is hiányolom, ezen kívül a képviselők visszahívhatóságát is. A mocskos úri feudalista kapitalista Magyarországon jobban működött a demokrácia, ott ha a küldött nem a közösség által előre lefektetett és részére megírt elgondolásokat képviselte, visszahívták."
A nyílt szavazást és az ebből fakadó némi kormányzati nyomásgyakorlást leszámítva. Ahogy ez a Népköztársaság alatt is megvolt, az akkor alkotmány szerint is visszahívhatóak voltak a képviselők és igen átlátható volt az egypártrendszer politikai élete. Hibák mindenütt vannak nemde?:)
Meglepő, hogy hirtelen mennyit változott a hangnemed, és hány ponton "javult a kompromisszumkészséged".
Bizonyára azért zaboláztad meg magadat, mert attól tartasz, hogy elveszíted a "játszópartneredet", mint a macska, aki a már összeesőfélben lévő egérre nem sújtja le az utolsó csapást, hanem hagyja magához térni.
De én belemegyek a játékba. Legyen...
"Áss egy kicsit mélyebben az emlékeid között, mintha ajánlottam volna erre egy tisztázási módot, amivel éltél is."
- Nem, én voltam, aki többször magánúton kapcsolatot próbált teremteni veled, amelyek elől akkor is elzárkóztál, a névtelenség megőrzésére.
(Újabb pont, ami elég nyilvánvalóvá teszi az állításomat, ugyanis a neved le volt rejtve, de e-mailt így is kaphattál, akármennyit. Mi következik ebből?)
"Tudod a mondvacsinált magyarázatok, jelzőhalmok litániája, meg a felszínes lélekkapargatások hiányát én annak vettem, hogy elolvastad, megértetted, sőt talán mivel az előbbieket mellőzted igazat is adsz nekem , nekem tehát nincs több dolgom vele."
- Nem tudom, mire gondolsz.
"Majd kiírom párszor, hogy igazad van, tévedtem, meg majd egy szőrcsuhában, mezítláb is körözök néhányat a házad körül, ha úgy kívánod."
- Nem ezt kívánom. Azt, hogy rendezd a helyzetet, de legalábbis a jövőben csak önhibádon kívül - tévedésből - ne mondj igazat, és még ezt is inkább próbáld kerülni az ismeretek bővítésével, szándékosan pedig soha. Nem olyasféle vagyok, aki a "győzelem ízéért" vitatkozik.
"cserébe viszont néha én is szeretnék hasonló örömökben részesülni mert élek a gyanúperrel, főleg hogy hivatkoztam is rá, így tagadni már nem tagadom, hogy volt valamiben igazam, amiben tévedni méltóztattál."
- Ha kiemeled pontosan mire is érted, és egyetértek, töredelmesen pótlom az elismerést.
"Lehet hogy én vagyok szabados liberálbolsevik beteges értékrenddel, sőt meglehetősen biztos is vagyok benne, de én a a lebegő luftballonokat, szálldogáló kékcédulákat, de akár a megafonokat, vagy a mellékhelyiségben dekkoló zászlókat, sőt még Zagyva szamurájkardos performanszát sem tartom különösebben VESZÉLYESNEK a házra, amihez okvetlenül szükséges a Házőrség."
- A Ház méltóságát kell megvédeni. Mert lehet performance-okkal operálni valódi politika helyett, de nem ott. És ha már a fokozatos leépülésnél tartunk, ez is könnyen elvezethet odáig, hogy ismét párnacsatát vívjanak az Országház bútorzatával.
"A karhatalmi eszközökkel biztosított (bár még úgy isten igazából nem bevetett) fegyelmezett parlamenti munka még az egypárti diktatúrákban sem divat azért."
- De ott van politikai kultúra. Illetve más országokban nincs olyan politikai erő, amely magát a nemzetet, mint fogalmat veti meg, és küzd a felszámolásáért, minden ilyen jellegű megnyilvánulásban pedig ellenséges lépést lát.
Tőlünk keletebbre pedig még annyi sincs, mint itt, Ukrajnában - függetlenül a mostani eseményektől - nem szokatlanok a parlament berkeiben lezajló tömegverekedések.
"A többire nem is reagálok, mert ordít róla hogy nem értesz a témához, amit amúgy közöltél is az elején, nem lenne így tisztességes a dolog."
- :)... Most erre mondhatnék egy retorikai szakszót, de mivel tudom, hogy már így is fel lett nekem róva az ezekre való hivatkozás, így csak annyit mondok, ez egy tankönyvi esete annak, amikor némi szerény "részgyőzelmet" önként felajánlva, az érzelmekre hatva könnyebben, észrevétlenül ráveszi az adott személy a vitapartnerét, hogy elismerje a másik végső igazát.
Te méltatva szóltál amiatt, hogy "nem értek hozzá, és ezt beismerem", hátha ennyivel kiegyezek, azonban ezt arra használtad fel, hogy fű alatt éppen azoknak a kérdéseknek megválaszolását hagyd figyelmen kívül, amelyeknek az alkalmazott technológiához egyébként semmi köze, azaz a hitelfelvételt és az IMF-párhuzamot (míg az első kettő erre vonatkozót, azaz hogy mely nemzetek milyen kivitelezőket használnak, és mik a generációs különbségek az adott típusban, éppenséggel pont nem hagytad reakció nélkül, csak miután rá kellett volna térned a többire).
"Megfeledkeztél a vele egyensúlyt kötelességekről már te is? Na szép..:) Amúgy önmagába véve igazad van, de maga a jogérvényesítés lehetőségét sem szokták alkotmányba foglalni, mert arról sarkalatos törvény rendelkezik."
- A jogérvényesítés folyamatát nem. Az alkotmányban rögzítve van: jogod van élni; jogod van az oktatáshoz, jogod van a szabad gondolathoz, stb. És itt sincs más, mint hogy joguk van az ilyen sérelmek orvoslását kérni, de nem az, hogy ennek hogyan kell lezajlania, és maga a sérelem létének eldöntése is nyilván bírói feladat. Mint ahogy jogod van a magántulajdonod védelméhez, de nem "a te benyomásodon alapszik", hogy mi számít a magántulajdonodnak, vagy annak megsértésének.
"Legalábbis az összes jobboldalinak nevezhető média ezzel volt tele, az amúgy ejnyebejnyével is csak bajosan járó VB jelentés (lásd Martonyis videó amit korábban hoztam) a Taveres-jelentés, vagy éppen amikor Heller Ágnes a svéd köztévét boldogította éppen."
- Az, hogy a baloldali liberális közszereplők túlnyomó többségét - Bauer Tamás, Konrád György, Heller Ágnes, Ungvári Tamás, Tamás Gáspár Miklós, Paul Lendvai, Kertész Ákos, Fischer Iván, és még lehetne sorolni - egyvalami köti össze, és ez a holokausztban való közvetett vagy közvetlen érintettségük, magával vonja azt is, hogy mélyen beidegződött védekezőreakciójuk van mindenre, ami a nemzet fogalmát körülírni szándékozik, hiszen okkal-ok nélkül veszélyeztetve érzik magukat abban, hogy ők ezen - ahogyan már egyszer - kívülre kerülnek. Emiatt olyan áthajlások történnek, hogy már az egyébként baloldaliak számára is támogatható határon túli magyar területek autonóm törekvéseit is elítélik, mert ebben is az újjá-újjáéledő nemzetfogalom megszületését látják, melyet, mint kifejtettem, magukra nézve fenyegetőnek éreznek. Ki lehet tehát kulturált keretek között is mondani, hogy a hazai zsidó értelmiség magyarellenes (vagy nemzetfogalom-ellenes, kinek hogyan felel meg jobban), a szó tényleges, valódi értelmében.
Ahogyan a múlt században is azért húzott számarányát tízszeresen meghaladóan a kommunizmus felé a zsidóság (erről Ungváry elég részletes elemzést írt), mert az internacionalizmusban és a nemzetek eltűnésében, a globalizált világban találták meg saját sikertelen beilleszkedésük kulcsát (hiszen "ha nem lesznek nemzetek Európában, akkor nem lesz akadálya az asszimilációnak a zsidóság részéről az emberek közé!"), ugyanúgy ma is azért húznak szinte egyöntetűen az Európai Egyesült Államok különös utópista víziója felé, mert az EU-ban és a nemzetek "meghaladásában" vélik felfedezni egyedül saját biztonságukat. A nemzetek erősödésével ők, mint mindenhol kívülállók, akik "sehol nincsenek otthon", óhatatlanul is - megint - bizonytalannak érzik jövőjüket.
De itt is különbséget kell tenni politikai, és rasszista indíttatású megnyilvánulás között. Ezek a fentiek az előbbi kategóriába tartoznak, Bartus, Kertész és a többiek publikációja az utóbbiba. Ezeket már joggal lehet a magyar nemzet gyalázásának tekintei, mind szóhasználatában, mind megvető stílusa, és fájdalmas témák gunyolódó kezelése okán.
Ebben mindenki ludas, mi is hibásak vagyunk, mert akadályoztuk az asszimilációt, de a zsidóság is, mert azt soha nem akarta egyébként tényleg teljes szívvel véghez is vinni. Külön városrészekben laktak, öltözködésükkel is hangsúlyozták elkülönülő identitásukat, nem házasodtak keresztényekkel, és ha valaki mégis megtette, azt kitagadták.
Ennek pedig az lett a következménye, hogy olyan magyar identitást felvett, adott esetben ki is keresztelkedett emberek tömegei haltak meg a Tanácsköztársaság megdöntött uralma után a főleg ebből táplálkozó antiszemitizmus miatt, mint Radnóti, aki semmilyen közösséget nem vállalt az egyébkénti zsidósággal.
Elhiszem, hogy akit egyszer a kígyó megmart, az már a siklótól is fél, de mégis... eltelt 70 év, nem lenne már ideje "rendezni végre közös dolgainkat"?
"Összetévesztesz valakivel, vagy csak egyszerűen túldimenzionálsz egy félmondatot kitudja..."
- Nem hiteles itt ez a hirtelen objektív, távolságtartó szerep eljátszása úgy, mintha "mindig is így lett volna", a korábbiak után.
"Amúgy a Népköztársasági alkotmány sem utalt az ilyesmire, csak megvédte a munkásokat mindenkitől akár maguktól is, a fekete autókra és a benne terpeszkedő verőlegényekre akkor sem számított senki, nem is jöttek rögtön."
- Dehogynem. Már közvetlenül a háború után működött az ÁVH épülete, és már 1947-ben(!) világossá vált - még "a fordulat éve" előtt -, hogy itt nem lesz polgári demokrácia, amikor elhurcolták Kovács Bélát, az akkor legerősebb - ezáltal kormányon lévő! - párt főtitkárát.
"Mert a miniszterelnök úr nem szerette volna, mert a népszavazás olyan fontos megvitatására való, mint a háromszáz forintot vizitdíj, nem holmi alkotmányozás"
- Nekem pedig az a véleményem, hogy demokráciában a több népszavazás csak erősebbé teszi a rendszert. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden csip-csup ügyben ez kell, mert az pedig a kormányzást lehetetleníti el, hiszen az ember aszerint dönt, hogy szétnyitja a pénztárcáját, és megnézi, elégedett-e.
Mint ahogyan a legtöbb esetben, itt sem vagyok a végletek embere.
"Pozitív példaként meg a németeket tudnám említeni."
- Ők, és több más, a demokráciát régebb óta építő nemzet kulturáltabban végzi ezt. És ehhez hozzátársul az is, hogy még néhány exszocialista országban is az emberek legalább annyiban egyetértenek, hogy mindannyiuk közös érdeke a haza előbbrehaladása. A lengyeleknél a baloldal gyakorlatilag lenullázta magát, és egy jobboldali verseng a mégjobboldalibb párttal. Szlovákiában és Romániában ugyanúgy áthatja a politikát a nacionalizmus, ott van, ami összekovácsolja őket: a magyarsággal szembeni retorikai, vagy jogi fellépés.
Nálunk, a valamivel fentebb kifejtett okokból két, egymással szöges ellentétben álló szemlélet érvényesül.
"Akkor kinek az érdekét nézte a Fidesz?"
- Már a kérdés magyarázórészénél kifejtettem, legalább ezt ne rágjuk újra feleslegesen.
A "Ilyen apróbb betoldásoktól, és még egy pár stilisztikai, nyelvszerkezeti javítástól tűnik a módosítás "nagynak", noha valójában kevés a tényleges változás." mondattól olvasható szövegrész vonatkozik ide.
"Az adott jogkörök bővítéséhez meg elég álnaiv dolog, amikor kétharmaddal több ciklusra átívelően nevezhet ki bárkit, bármilyen bizottságban a jelenleg regnáló kormány."
- Amiről szintén írtam a kérdés kifejtésében.
"De ezen ne vesszünk össze nem maga az intézkedés, hanem a mögöttes cél az antidemokratikus ez esetben. Így megfelel?"
- Ez viszont már erőltetés.
Pont olyan, amikor a népszava.com-on olvasom, hogy Orbánnak a Mazsihiszhez szóló levelében a "mindannyiunk számára megújulást hozó húsvét" mondata kapcsán azt írták, hogy ez milyen sértő, és hogy zsidó húsvétnak nevezni a pészahot olyan, mint a karácsonyt keresztény hanukának, és ne próbálják elvenni a zsidó vallás egyedi, különálló mivoltát. (Ugyanezt az ATV-n is elmondta egy olyan radikális szemléletű, akit még az ottani asztaltársai is megintettek, hogy ez rosszindulatú belemagyarázás. Hogy az ATV-s beszélgetésből vette-e a népszaván kommentelő, vagy fordítva, nem tudom, de szemléletes.)
Egy másik esetben pedig azt nevezték meg az antiszemitizmus fő jelének, hogy Orbán azt mondta, "megvédi Magyarország zsidó állampolgárait", azaz "a miniszterelnök kívülállóknak tekinti a zsidókat". De ugyanezt felvetették nemrégiben Antallnál is ugyanezen oldalon, aki egyszer úgy nyilatkozott, hogy "a zsidók mártírjai ugyanúgy a mi mártírjaink is" - kész is az antiszemita-vád.
Ez a korábban taglalt túlérzékenység reprezentálója, de egyben bemutatja azt is, miért hiteltelen a "sorok között olvasás" akár más kontextusban, más személyek részéről is, mint esetünkben az alkotmány "demokratikus megfogalmazású, de gondolatban antidemokratikus szándékú" minősítésekor.
"Az idézet: "Nem azért dolgozott-e az elmúlt nyolc évben a társadalom, hogy soha többé ne legyen olyan kormányfője Magyarországnak, aki nyugodtan kijelentheti: rajta kívül nincs más alternatíva. Aki ezt állítja, az nem kormányozni, hanem uralkodni akar!"
- Mivel ezt nem egy kormány vagy egy párt mondta most, hanem mi, a szavazók mondtunk ítéletet, és egyet is értettünk benne, ezért felesleges ez a közbeékelés ide, mert így demagóg érvelés hatását kelti.
"A 37/5-ös pontra, ahol az AB hatáskörét a gazdasági ügyekben, csakis általános állampolgári jogok vizsgálatára szorítják vissza, merthát szarban vagyunk na, pedig már a világ 2014-re mégiscsak kivergődött a 2008-as válságból."
- Ugye tudod, hogy ha a családok, a háztartások nem vergődtek ki 3-4 év alatt belőle (ugyanis még 2010-ben is erőteljesen fennállt a válság, így a "kezdeti időpont" kiemelése megint manipulatív), akkor egy államháztartásnak sem megy ez ilyen egyszerűen?
"Az azért elég nyíltan autokrata lépés."
- Kétségtelen, az. Én viszont azon a véleményen vagyok, hogy van az a helyzet, és az a pont, amikor szükség van rá. Ugyanis egyszerűen _nem lehet mindent a demokráciára bízni_. Példának okáért, nem lehet népszavazást tartani háború indításáról, vagy békekötésről, nem lehet az államforma megválasztásáról sem. Mondhatnók, hogy milyen antidemokratikus, hiszen egy háború az egész országot, milliókat érint, mégse lehet róla szavazást tartani. De egy ilyen eset egészen egyszerűen _nem az_, amikor az ember válogathat, hanem határozott, egy - vagy néhány - kézben összpontosuló akaratnak kell érvényesülnie, mert az emberek nem mindig felelősségteljesek. Ugyanígy mondhatnánk, hogy "milyen demokrácia az, ahol nem lehet arról népszavazást tartani, hogy legyen-e demokrácia?", de ez egészen egyszerűen szükségszerű, mert ahhoz, hogy a jövőben is lehessen népszavazás, ez az előfeltétele.
Ugyanígy a jelen gazdasági helyzetben egyszerűen a talponmaradás a cél, és ilyenkor nem lehet a saját pénztárcájuk szerint döntő, és nem távlatokban gondolkodó, manipulációkkal megvezethető széles néptömegek véleményét kikérdezni arról, mi legyen a következő lépés.
Sólyom László pedig erkölcsileg bármennyire is hiteles és tiszteletreméltó, politikusnak nem jó. Papírízűen gondolkodik, nem tud elszakadni a jog bűvkörétől, és gyakorlatiasabb lenni. 2006-ban nem tett semmit a belpolitikai káosz rendezésére, pedig szükség lett volna rá, és lehetősége is lett volna. A szlovákiai kitiltása idején szó nélkül elfogadta a vele szemben történt igazságtalanságot, mert a papírhoz tartotta magát, nem a gyakorlati igazság melletti kiálláshoz.
Erre szoktam mondani, hogy a jogszolgáltatás és az igazságszolgáltatás nem feltétlenül jár együtt, és Sólyom László nem tudta felemelni a fejét a paragrafusok közül, kitekintve a széles világra. A papír nem valami isteni erővel bíró tárgy. Mi alkottuk, közmegegyezés szerint, az együttélés szabályait lefektetve. Éppen ezért jogunk is van felülbírálni, és tudni kell a szó gyakorlati értelmében _alkalmazni_ a törvényt. Mert joghézag és kibúvó, eltérő értelmezések mindig vannak, ilyenkor a józan ész erkölcsének kell döntenie, nem az esetleg nem elég körültekintően lefektetett, de "áthághatatlannak és szentnek tekintett" papírnak.
Az ember mindig több, mint a papír. Éppen ezért nem veheti át egy gép sem az ember szerepét, mert ez előbbi csak azt tudja végrehajtani, amit előre megírtak a progamjába. Egy ember képes önállóan cselekedni, gondolkodni, értelmezni. És maga a "gondolkodni" szónak is a "gond" az alaptöve, azaz tulajdonképpen a "bajlódást" a "problémamegoldást" jelenti.
"Ahogy ez a Népköztársaság alatt is megvolt, az akkor alkotmány szerint is visszahívhatóak voltak a képviselők és igen átlátható volt az egypártrendszer politikai élete."
- Csakhogy nem volt - és alkotmányilag nem lehetett! - más párt az MSZMP-n kívül, a képviselők pedig választhatóak, sőt, visszahívhatóak voltak, ám az induláshoz minden jelöltnek el kellett fogadnia a Hazafias Népfront választási programját. Akkor miben számít ez?
Nem az emberek bízták meg a képviselendő elvekkel, hanem az emberekkel fogadtatták el (mégcsak az "eszi, nem eszi, nem kap mást" elve sem érvényesült, mert ugyanakkor a szavazáson való részvétel kötelező volt) a képviseletet. Ez pedig nagy különbség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!