Azok, akik diktatórikusnak tartják akár az új alkotmányt, akár a negyedik módosítását, ismerik is, elolvasták, meg tudják indokolni ezt?
Én magam elejétől a végéig elolvastam az alkotmányt, és a későbbi módosításait is, külön.
Gyakran mondják, hogy "a gránitszilárdságú alkotmány, amit hetente írnak át pillanatnyi érdekeknek megfelelően". Nos, összesen eddig négyszer lett módosítva, ebből az első három csupán egy-egy pont stilisztikai, apróbb változtatása volt, az egyetlen "igazi" módosítás a negyedik volt. De ebbe sem került bele semmi olyan, amit vállalhatatlannak tartanék.
Van számos pontja - összeszedtem egy listába -, ami szerintem nem egyértelmű. Ami konkrétabb megfogalmazást igényelne (mások szerint pedig éppen túl konkrét, nem ad mozgásteret, pedig szerintem ha egy szabályozás nem pontos, akkor felesleges, mert "értelmezni" bárhogyan lehet, és onnantól kezdve szubjektívvé válik az alkalmazása). Van, amit némiképp bővítenék, csökkentenék, vagy egészében kiszednék - ez utóbbi a ritkább. Van egy-egy pont, amivel kifejezetten nem értek egyet - de olyan nem is lesz, hogy mindenki mindennel egyet tudjon érteni.
Viszont nem találtam olyat, ami diktatórikus alkotmánnyá tenné. Akik a legvehemensebben támadják, nem tartalma, hanem eszmeisége miatt teszik. A baloldaliak azért, mert a Kádár-korszakot egyértelműen jogtalan önkénynek festi le, a szovjet megszállást pedig nem felszabadulásnak, a liberálisok pedig azért, mert szerepel benne Isten, és az, hogy a család egy férfi és egy nő, valamint a szülő és a gyermek kapcsolatából áll.
De tartalmilag nem lehet belekötni. Csak eszmeileg. Ismét csak ez mindennek a kiváltója.
Sokat ront szerintem a megítélésén, hogy a kétpólusú politikában eredendően vagy "az egyik fél", vagy "a másik fél" alkotmánya lehet csak ma már, és általános elfogadottsága ebből adódóan sosem lesz. Ahhoz, hogy ez az _ország_ alkotmánya legyen, az kellett volna, hogy mindezen munkálatok még '90-ben megtörténjenek, amit az akkor nagy többséggel megválasztott - ezért a társadalom széles részét képviselő - MDF készít el, mely mára már meg is szűnt, így nem lenne léte az alkotmányra nézve negatív, hiszen nem szereplője a mai politikának.
Ezenkívül olvasgatom az új BTK-t, és ha végeztem, akkor a PTK is tervezem. Ha pedig ezekkel megvagyok, elolvasom mindhárom korábbi változatát is. Korrekt véleményt csak így lehet mondani.
--------------
Valóban igaz, hogy bekerült az, miszerint kampányidőszakban reklámokat csak a közmédiában lehet tenni, és csak ellenszolgáltatás nélkül (talán terhes volt már a költségvetésnek a "Magyarország megújul" reklámok vetítése, de mégse akarnak róla lemondani), viszont ez csak a kampányra vonatkozik, ugyanúgy igaz az ellenzékre, mint a kormányra, és kizárólag "...egyenlő feltételek mellett tehető közzé". IX. cikk (3)
Belekerült, hogy a hajléktalanok közterületen való életvitelszerű tartózkodása közbiztonsági és közegészségügyi szempontból bizonyos esetekben megtiltható, viszont az is, hogy törekedni kell a megfelelő férőhelyű hajléktalanszállók biztosítására is egyúttal.
Ténylegesen benne van a hallgatói szerződés, amivel pedig egyet is értek. Ezt több helyen kifejtettem, nem is akarok részletesebben itt most kitérni rá.
Szerepel benne a házőrség létrehozása, amely korábban is létezett, és tulajdonképpen a Jobbik által végrehajtott pulpitusfoglalást hivatott megakadályozni, vagy az LMP-s molinók és kékcédulás ténykedéseket.
Beleírták a volt köztársasági elnököknek járó díjazást is (Schmitt Pál részére), amivel személy szerint nem értek egyet, de nem jogilag, hanem erkölcsileg, és semmiképp sem nevezhető diktatúrának.
Szerepel benne a lehetőség arra, hogy a "nem történelmi", és kevesebb hívet tömörítő egyházakat is minősíthesse a kormány annak (így a Hit gyülekezetét például), de ebben sem találok önkényt, ha nem is értek vele egyet.
Beleírták, hogy az alkotmánybíróság egy megküldött törvényjavaslat esetében más, abban szereplő pontokat nem, csak kifejezetten a vitás részt - illetve az ahhoz tartalmilag szorosan köthető részeket - véleményezheti. Ez pedig számomra logikus, és érthető. Nem zárja el ugyanakkor a lehetőséget attól, hogy a nem vitatott pontokat is megküldjék akár az alkotmánybíróság számára.
És ott van benne, amit Sólyom László volt köztársasági elnök kifogásol, miszerint az alkotmánybíróság nem szólhat bele az esetleges válságadók ügyébe, ha azt igényli a költségvetés. Ami pedig szerintem helyes. Ugyanis ez életbevágóan fontos, egyszerűen kell. És nem ad visszaélésekre lehetőséget, ugyanis a 37. cikk 4) bekezdésében szerepel az is, hogy az alkotmánybíróság "...az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg."
A negyedik módosításban nem csökkenek, hanem kifejezetten bővülnek az alkotmányosság és a demokrácia jogkörei. (Gondolom, a Velencei Bizottság hatására.) Bemutatok két példát.
Az S) cikk eddigi szövegezése:
"Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. "
A negyedik módosítás utáni bővítés pedig:
"Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételtől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését."
A XV. cikk (4) bekezdése eredetileg így szólt:
"Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti."
A XV. cikk (5) bekezdése pedig:
"Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."
Valamint a XIX. cikk (1) bekezdése:
"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult."
A negyedik módosítás után ugyanezen három pont így hangzik:
"Magyarország az esélyegyenlőség és társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti."
Illetve
"Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."
Valamint
"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult."
Ilyen apróbb betoldásoktól, és még egy pár stilisztikai, nyelvszerkezeti javítástól tűnik a módosítás "nagynak", noha valójában kevés a tényleges változás.
Valamint az eddigiekhez képest bővült, nemhogy diktatórikusabbá vált. (Erre a fentieken kívül több példát is lehetne mutatni.)
Igaz ugyanakkor az is, hogy a X. cikk (3) bekezdésébe a módosítás után bekerült, hogy az állam meghatározhatja az egyetemek költségvetését.
----------------
Az alkotmány számos ellenőrzési felületet ad, a kormánynak a házelnököt, az országgyűlés elnökének a köztársasági elnököt, a köztársasági elnöknek az Alkotmánybíróságot és az Állami Számvevőszéket, valamint a Kúriát. Az önkormányzatoknak széles jogkörük van benne a rendeletek és határozatok meghozatalára, a gazdálkodásra, és helyi népszavazásokra.
------------------
A baj nem az alkotmánnyal van, hanem azzal, hogy a kormánypárt mindenhova beférkőzik. Ma az ország három első közjogi méltósága, az államfő, az országgyűlési elnök, és a kormányfő is a Fidesz tagja (vagy az volt, de a tisztségével való összeférhetetlenség miatt lemondott.) Fideszesek kerültek az Alkotmánybíróság némely székébe. Fideszes van kinevezve 9 évre, a leválasztásukat 2/3-os akarathoz kötve a Médiatanács élére, és a Legfőbb ügyészségre is. A OBH elnöke is a fideszes Szájer József felesége.
Márpedig ez az alkotmány szerint törvényellenes. A C) cikk kimondja: "Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és köteles fellépni."
A fentiek pedig kimerítik a "hatalom kizárólagos birtoklásá"-nak tényét, vagy az arra való törekvést. A cikk szerint ugyanis ehhez nem kell erőszaknak, fegyveres kényszernek fennállnia, elég a rá való szándék.
De itt van egy másik pont is, méghozzá ahogyan Ángyán Józsefet 250 ezer forintra megbüntették, mert nem az előre megbeszéltek szerint szavazott. Ugyanis az Alkotmány 4. cikk 1) bekezdése szerint: "Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben nem utasíthatók."
Tehát sérülnek maguk az Alkotmányban rögzítettek, de nem maga az Alkotmány az, am ne lenne jó.
válasza:Én nem tartom diktatórikusnak.
Tudod egyeseknek csak az szent, amit Kálmán Olga mond.
A család fogalma Lengyelországban is hasonló, sőt ott is alkotmányba van rögzítve, hogy csak férfi és nő között lehet házasság.
Bár én nekem is vannak dolgok, melyek nem tetszenek ebben az alkotmányban, akkor sem tartom diktatórikusnak meg sátáninak.
válasza:Az a nagyon nagy probléma, hogy részben az alaptörvény segítségével, részben más törvények és intézkedések révén Orbán egyszemélyi önkényuralmat vezetett be, és a kormányzást ellehetetlenítette bárki más számára.
Nem tűnt fel, hogy az összes, részben az ő ellenőrzésére is hivatott közjogi méltóságot Orbán Viktor egyszemélyben jelölte ki és választatta meg 9-12 évre, illetve életfogytiglan? Csak példaként említem, hogy régen az alkotmánybírókat a kormány- és az ellenzéki pártok együttesen, konszenzussal jelölték, most Orbán egyszemélyben. Ugyanez a helyzet a teljhatalmú médiatanács elnökével. Miért is kell őt 12 évre kinevezni? És ha nem sikerül kétharmaddal az utódát megválasztani, akkor életfogytiglan marad. Ugyanez van a legfőbb ügyésszel is. Miért van az, hogy a sok évre kinevezett fideszes költségvetési tanács gyakorlatilag feloszlathatja az Országgyűlést? Miért is kell kétharmados törvénybe írni az egykulcsos adót? Miért nem engedik szabadon működni és alakulni az egyházakat? Hogy néz az ki, hogy az országgyűlés dönti el megfellebbezhetetlenül, ki az egyház? Miért kellett az alaptörvénybe írni, hogy büntethetők a hajléktalanok? Miért kellett kivenni a szociális biztonsághoz való jogot?
Aztán miért kellet államosítani az iskolákat? Miért nem kell figyelembe venni a tanárok és a szülők véleményét az igazgatók kinevezésénél? Miért egy állami intézmény a állam a munkáltatója az összes tanárnak? Miért kellett nemzeti trafikokat létrehozni 20 évre szóló koncessziókkal? Miért kellett megszüntetni a takarékszövetkezetek önálló tulajdonjogát?
Persze, maradtak az alaptörvényben demokratikusnak látszó vonások, a hagyományos emberi jogokat felsorolásszerűen bennehagyták. Csak éppen az intézményes védelmüket számolták fel pl. azzal, hogy megsértésük esetén az állampolgárok már nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz. Az emberi jogok felsorolása még az 1936-os sztálini alkotmányban is benne volt. A lényeg a gyakorlati védelem, amit nálunk nagyrészt felszámoltak. Megszűnt a jogbiztonság, visszamenőleg vezetnek be adókat, vonnak el tulajdont, bármit. Itt egy óriási visszalépést történt, holott egy új alkotmány célja a modern világban mindenütt az előrelépés, a demokrácia kiterjesztése. Vajon mi szükség volt nálunk egy ilyen drasztikus leépítésre, ha nem az önkényuralom igénye?
Kedves 21:56-os válaszoló!
"Nem tűnt fel, hogy az összes, részben az ő ellenőrzésére is hivatott közjogi méltóságot Orbán Viktor egyszemélyben jelölte ki és választatta meg 9-12 évre, illetve életfogytiglan?"
- Megkérlek, hogy olvasd el a kérdés szövegét, mert láthatóan nem tetted meg. Utána meg fogod érteni, hogy miért mondom.
"Miért kellett az alaptörvénybe írni, hogy büntethetők a hajléktalanok?"
- Nincs ilyen. Büntetésről szó sem esik, csupán a közterületen való lakhatást lehet megtiltani, a XXII. (3) bekezdés szerint:
"Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást."
Említés sincs benne büntetésről.
"Miért kellett kivenni a szociális biztonsághoz való jogot?"
- Semmiért, és nem is vették ki:
"Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult." XIX. cikk (1)
Pont erről beszélek, amikor azt mondom, hogy úgy ítélnek el valamit, hogy utána sem olvasnak...
De illúzió volt a részemről, hogy majd ez változik, ha még ezt a rövid kérdést sem olvassák végig azok, akik véleményt mondanak.
"Csak éppen az intézményes védelmüket számolták fel pl. azzal, hogy megsértésük esetén az állampolgárok már nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz."
- Ha emlékeim nem csalnak, most is így van, egy egyszerű állampolgár is nyújthat be panaszt, de ezt nem mondom biztosra, mert átlapozgatva konkrétan nem találtam meg ezt a pontot.
válasza:Nézd, ha alkotmányjogi disszertációt akarsz, azt itt nem fogod megkapni, ez nem az a műfaj. Persze, kénytelen vagyok leegyszerűsíteni itt-ott ezt-azt, mert nem tudok itt 120 oldalt leírni. De a lényegben igazam van, és ezt nem is tudod cáfolni semmivel. Ilyen szinten az szőrszálhasogatás, hogy nincs is benne a hajléktalanok büntethetősége az alaptörvényben. De benne van, még akkor is, ha ez a szó nincs odaírva. A szociális biztonság jogát pedig igenis kivették. Ez a korábbi alkotmányban tételes jog volt, és nem egy semmitmondó "törekvés".
Ami pedig az AB-hez fordulás jogát illeti, korábban bármely jogszabályt támadhatott bárki, ha alkotmányellenesnek vélte. Most már ezt nem lehet, csak elvben kivételes esetben, ha bizonyítja valaki az érdekeltségét, de gyakorlatilag minden ilyen kezdeményezést elutasítanak. Csak az ombudsman kérhet ma már gyakorlatilag normakontrollt, de szeptembertől már az ő mandátuma is lejár, és ki jön helyette, na ki? Akit Orbán kinevez. (Korábban ehhez is konszenzus kellett.) Egyszerű állampolgár ma már csak a jogerősen lezárt bírósági ügyében fordulhat az AB-hez, ha úgy véli, hogy alaptörvény-ellenes jogszabályt alkalmaztak (alkotmányjogi panasz). Arról már nem is beszélek, hogy adó, illeték és járulék kérdésekben megszüntettek mindenféle felülvizsgálati lehetőséget (itt is egy szűk kört kivéve).
"De a lényegben igazam van, és ezt nem is tudod cáfolni semmivel."
- Én is kitértem erre, éppen ezért mondtam, hogy olvasd el a kérdés szövegét legalább. Nem kértem, hogy több oldalas disszertációt tarts, de legalább ennyit végigolvasni, amit írtam, minimum illő lenne.
válasza:Pontosan ez a gond az alaptörvény körüli vitával, hogy nem tényekről szól, hanem "hallottam"-okról, meg "szerintem"-ekről. Alig néhény ember volt azok között akik előttem szidták az alaptörvényt aki legalább részben beleolvasott volna, de mind tényként hangoztatta az állításait. És éppen úgy, mint itt, nem lehetett meggyőzni a tévedéséről azzal, hogy szó szerint megmutattam neki mi is van valójában oda leírva.
Ezért is nem támogattam soha azt, hogy népszavazás döntsön az elfogadásáról, hiszen azt sem tudják mi volt az előzőben és azt sem, mi az újban. Csak a kedvenc politikusuk, tévéműsoruk szerint döntenének és így nem lenne több, mint egy igen drága közvéleménykutatás, amiből annyi látszana, hogy milyen kevesen mentek el szavazni és mennyien támogatják a kormányt és mennyien az ellenzéket.
Sajnos a kedvező pillanat elszállt, a politikai oldalak annyira eltávolodtak egymástól, hogy még a család egyszerű fogalmában sem tudnak megegyezni, hogyan tennék akkor egy ilyen komplex szabályzatban? Bírálni természetesen lehet és kell is, hiszen azzal lehet a hibákat, félreérthető részeket kijavítani. De mivel ez majd 10 milló emberre vonatkozik, soha nem lesz olyan ami mindenkinek mindenben tetszik. Ellenérdekelteknél (nem politikailag) ez eleve lehetetlen. Ahogyan a BTK sem szolgálhat mindenki érdekére, hiszen ha bünteti a lopást, akkor nem tetszik a tolvajnak, ha nem bünteti, akkor meg az áldozatnak - nincs köztes megoldás, hogy viheti is a cuccot, de mégsem.
válasza:Én olvastam a régi alkotmányt, a Fidesz-alaptörvényt és a negyedik módosítást is. Bár a Fideszt egy minősíthetetlen, kártékony és - jobb szó híján - önkényuralmi hajlamú politikai képződménynek tartom, el kell ismernem, hogy a diktatórikus törekvések a Fidesz-alkotmánynak általában nem a szövegében jelennek meg.
Két olyan tartalmi változtatást találtam csupán, amely eszmeiségében kifejezi Orbán törekvéseit:
I.
Ami a köztársasági alkotmányban úgy nézett ki, hogy
"A Magyar Köztársaságban _minden_ hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja",
az most a Fideszkotmányban úgy alakult át, hogy:
"(3)A _köz_hatalom FORRÁSA a nép. (4)A nép a hatalmát választott képviselõi útján, KIVÉTELESEN közvetlenül gyakorolja.
Ez egy nagyon fontos, és sajnálatosan kevéssé ismert változtatás. Ezzel gyakorlatilag megfosztották a népet a hatalmától - a forrása a nép, igen, de a birtokosa a Fidesz! - , és ezzel elvették a jogi hátterét a (szerintem előbb-utóbb megvalósítandó) közvetlen hatalomgyakorlási módok kialakításának (mert nem gondolom azt sem, hogy ebből a szempontból az előző alkotmány akárcsak elégséges lett volna); ilyesmi most már csak erőszakos forradalom útján következhet be. Másfelől azáltal, hogy a közvetlen hatalomgyakorlást kivételessé tette, ezzel fokozta a minket valójában nem képviselő politikai elit szerepét (illetve további lehetőségeket teremtett erre).
II.
Az előző alkotmány kötelezettséget vállalt a szükséges szociális intézkedések megtételére; a Fideszkotmányban ebből egy "törekvés" maradt. (Ha sikerül, az jó - ha nem sikerül, mert az erre szükséges pénzösszegeket stadionra költöttük, hát ez van.)
De a legfontosabb sosem a normaszöveg, hanem, hogy mi valósul meg belőle - nem a jog, hanem a joggyakorlat. A szovjet alkotmány is garantálta az összes addig kialakult emberi jogot, de az intézményrendszer nagyon szépen kialakult arra nnézve, hogy hogyan lehet ennek ellenére milliókat legyilkolni vagy a gulágra vetni.
A Fideszkotmánynak nem elsősorban a tartalma önkényuralmi, hanem
- az, ahogy megteremtették rá a lehetőséget (az előző alkotmány korlátozásainak kiherélésével)
- az, ahogy létrejött (Orbán vízióit az egyik hűbérese a vonaton bepötyögte az iPadjébe, aztán a többi hűbérese megszavazta)
- az, ahogy hatályba lépett (hogy egypárti alkotmány lett, amelyről nem kérték ki a nép véleményét sem, pedig ezt még a tálib-lájt Morszi is megtette egy harmadik világbeli országban, ahol a nők 90%-ának megcsonkítják a nemi szervét)
És igen, az, hogy már ezt is négyszer módosították, és főleg, hogy minden esetben olyan módon, amely főleg a fideszesek érdekeit szolgálja. De ez csupán egy látványos megnyilvánulása annak az igazán diktatórikus hozzáállásnak, ahogy az egész jogrendhez viszonyulnak. "Hopp, ide most csinálunk egy rendelkezést valamelyik haver kedvéért, hogy megtehesse, amit eddig nem tehetett volna törvényesen, oszt átnyomjuk a kétharmaddal." Az, hogy ezért négyszer hozzányúlnak az ország közjogi alapjához, az szimbolikus ugyan, de piti ügy ahhoz képest, hogy a független testületeket feltöltik fideszesekkel (miután együtt elkészítették az ezt megalapozó "törvényt"); a legégbekiáltóbb példa viszont a választási eljárás átszabása (hogy, hogy nem, megint úgy, hogy a Fidesz legyen a haszonélvező).
Kedves 8:12-es válaszoló!
"(3)A _köz_hatalom FORRÁSA a nép. (4)A nép a hatalmát választott képviselõi útján, KIVÉTELESEN közvetlenül gyakorolja."
- Ami így is tényszerű. Ugyanis a hatalomnak nem gyakorlója, hanem csupán forrása a nép, hiszen a törvénykezést az országgyűlés végzi, amelyet a nép választ meg. Illetve _kivételesen_, azaz népszavazás esetén közvetlenül is gyakorolja. Ez éppen egy tényleges - és a (nem csak a magyar, de az általános) gyakorlatot lefedő - megfogalmazás.
A "minden hatalom a népé" a '49-es Rákosi alkotmány szófordulata volt, de már akkor sem volt igaz. Ilyen a valóságban nincs.
"Az előző alkotmány kötelezettséget vállalt a szükséges szociális intézkedések megtételére; a Fideszkotmányban ebből egy "törekvés" maradt."
- Ez is egy olyan pont, amit konkretizálni kellene. Viszont hozzá kell tenni azt is, hogy ha úgy szerepel benne, hogy "kötelezettséget vállal", az sem ér semmit, ha nincs meghatározva, hogy 1) ez pontosan mit takar, miknek kell megfelelni 2) mi van akkor, ha ez mégsem valósul meg.
Az a törvény, ami nem írja körül pontosan, hogy mi számít megszegésnek, és főleg, ha nem mondja meg, hogy mi a büntetése, az semmit nem ér önmagában, csak egy szólam.
"az, ahogy megteremtették rá a lehetőséget (az előző alkotmány korlátozásainak kiherélésével)"
- Erre kérdeztem rá: milyen korlátokat vettek ki az alkotmányból az eddigiekhez képest, amelyek eddig benne voltak?
"az, ahogy hatályba lépett"
- A népszavazást én is hiányolom.
"És igen, az, hogy már ezt is négyszer módosították"
- Amiből az első három - aki utánanéz, az látni fogja - csupán lényegi tartalom nélküli, nyelvhelyességi, stilisztikai változtatás pár apróbb helyen, valamint egy-egy plusz pont betoldása.
Az egyetlen "tényleges" módosítás csak a negyedik volt, amelyben inkább bővültek a jogkörök, és szigorodott a szabályozás a szabad kezek adása helyett, mint ahogyan azt be is mutattam néhány példával.
És egy új alkotmány születésekor nem meglepő, hogy módosításokkal élnek. Ezt más alkotmányozások példájából is látni lehet.
"miután együtt elkészítették az ezt megalapozó "törvényt"
- Melyik törvény ez?
"a legégbekiáltóbb példa viszont a választási eljárás átszabása (hogy, hogy nem, megint úgy, hogy a Fidesz legyen a haszonélvező)."
- Ezt megint sokszor hallom, de amiket olvastam róla, az alapján ésszerűbb, mint az eddigi volt. Nem területek szerint, hanem lakosság szerint van meghúzva. És, ahogy olvastam, alapjaiban korrekt, "bár igaz, hogy ahol lehetett, a Fidesznek a maga javára mozdult a keze", ez viszont - tetszik, vagy sem -, elkerülhetetlen. Bármelyik párt nyúlt volna hozzá, ugyanez lett volna.
válasza:>- Ami így is tényszerű. Ugyanis a hatalomnak nem gyakorlója, hanem csupán
> forrása a nép, hiszen a törvénykezést az országgyűlés végzi, amelyet a nép
> választ meg. Illetve _kivételesen_, azaz népszavazás esetén közvetlenül is
> gyakorolja. Ez éppen egy tényleges - és a (nem csak a magyar, de az
> általános) gyakorlatot lefedő - megfogalmazás.
Igen, épp azt tartom problémának, hogy az eddig is létező gyakorlatot ágyazták be még inkább, ami arra utal, hogy nem akarnak kedvezőbb irányba módosítani rajta. Lehet, hogy túl radikális vagyok. Svájci mintájú gyakori népszavazást akarok (különös tekintettel a kormánnyal szemben a nép által benyújtható bizalmatlansági indítványra), beletekintési és belepofázási jogot az éppen zajló törvényalkotási, esetleg alkotmányozási folyamatba, mint ahogy Izlandon zajlott (elvégre a néhány jogászon kívül a többi gombnyomogató ugyanolyan hülye az egészhez, mint én, viszont így én is képviselhetném a saját érdekeimet a törvényhozásban, nem csak ők az övékét; ráadásul így korlátozható lenne a gazdasági hatalom belefolyása a politikaiba, hiszen nem csak az hathatna a törvényalkotásra, akinek elég pénze és hátszele van képviselővé választtatni magát). A képviseleti demokrácia nem szent kinyilatkoztatás, hanem történelmileg kialakult képződmény, amit a kommunikáció korlátozott kapacitása és a politikai elit önérdeke hívott életre az alternatív változattal, az athéni stílusú közvetlen demokráciával szemben. Ma már túl lehet rajta haladni, csak az sokat csökkentene a politikusok fontosságán.
> hozzá kell tenni azt is, hogy ha úgy szerepel benne, hogy "kötelezettséget vállal",
> az sem ér semmit, ha nincs meghatározva, hogy 1) ez pontosan mit takar,
> miknek kell megfelelni 2) mi van akkor, ha ez mégsem valósul meg.
>
> Az a törvény, ami nem írja körül pontosan, hogy mi számít megszegésnek,
> és főleg, ha nem mondja meg, hogy mi a büntetése, az semmit nem ér
> önmagában, csak egy szólam.
Az egész alkotmány ilyen. Csupa szankció nélküli deklaráció, vagyis lózung. Nem mondja meg, hogy hogyan biztosítjuk a magzat jogát a védelemre a fogantatásától kezdve; nem mondja meg, hogy támogatja az állam a gyerekvállalást (L cikk, 2.), sem azt, hogy mi történik, ha valaki megszegi a rabszolgatartás vagy a kínzás alkotmányos tilalmát (Szabadásg és felelősség, II. cikk, 1.), vagy ha nem teljesíti előírt kötelességeinek valamelyikét. A szankciókat nem az alkotmányba szokás bepakolni, hanem a büntetőtörvénykönyvbe. (Ettől eltekintve azért az alkotmány fontossága "mindent visz".)
> - Erre kérdeztem rá: milyen korlátokat vettek ki az alkotmányból az
> eddigiekhez képest, amelyek eddig benne voltak?
>- Melyik törvény ez?
Ez a kettő egybetartozik - néha önálló törvényről van szó, más esetekben alkotmánymódosításról, és egyes esetekben meg csak sima parlamenti szavazásokról. Ezt a három eszközt használják a független intézmények megszállására és a haverok helyzetbe hozására. Pl. kibővítik az Alkotmánybíróságot, hogy még több fideszest pakolhassanak bele. Vagy ott a médiahatóság, a jegybank stb.
A legrelevánsabb módosítás e téren az előző alkotmány 24. § (5) paragrafusának eltörlése volt, ami az Alkotmány-előkészítésre vonatkozó 4/5-ös szabály hatályon kívül helyezését jelentette. Ezzel oldotta meg a Fidesz, hogy ellenzék nélkül is nekiláthasson egypárti alkotmányt írni.
> amiket olvastam róla, az alapján ésszerűbb, mint az eddigi volt. Nem
> területek szerint, hanem lakosság szerint van meghúzva. És, ahogy
> olvastam, alapjaiban korrekt, "bár igaz, hogy ahol lehetett, a Fidesznek
> a maga javára mozdult a keze", ez viszont - tetszik, vagy sem -,
> elkerülhetetlen. Bármelyik párt nyúlt volna hozzá, ugyanez lett volna.
Ésszerűnek ésszerű, ha az ésszerűség azt jelenti, hogy hogyan lehet tutibiztosra kihozni egy fideszes győzelmet. Tovább növekedett a (saját érdekeik szerint, és vélhetőleg az elhíresült Kubatov-listák alapján kijelölt) választókerületek súlya a pártlistákhoz képest, ami fokozza a mandátumarányok eltérését a tényleges szavazataránytól, és más országok példájából láthatóan a kvázi-kétpártrendszer felé viszi a rendszer szerkezetét (ami szerintem csökkenti mindazoknak a demokratikus jogait, akik nem a két nagy utódpártot szeretnék megválasztani). Egyfordulós választás lesz, vagyis a Fidesz megfosztotta ellenségeit attól az eszköztől, amit ő maga nem habozott kihasználni -ti. a két forduló közti összefekvés Torgyánnal a korábbi ígéretek ellenére. Hab a tortán, hogy millió olyan személyt hoznak be a rendszerbe, akik döntéseik következményeit nem viselik! Igen, igen, a külhoni magyarokról van szó, akik a nyakunkba szavazhatják még négy évre a Fideszt, aztán nem ők fogják fizetni a szuperáfát, a stadionépítést és nem az ő gyerekeik előtt zárják be az egyetemek kapuit.)
Megjegyzem, a "minden pártnak a maga felé hajlik a keze" probléma megoldására azért van néhány módszer. Itt van rögtön az az ötlet, hogy nem a pártok kezébe tesszük ezt a funkciót, ha már úgyis mindegyik gátlástalan, megrögzött bűnözőkből áll (az ország eddigi eredményei ugyanis erre engednek következtetni), hanem pl. egy demográfusokból és hasonló szakemberekből álló, független testületnek, amely pl. négy évente újra kidolgozza a válszatókerületek határait, hogy kövesse a népesség megoszlását. Vagy, ha még radikálisabbak akarunk lenni (mint én), akkor rögtön ki is dobhatjuk az ablakon azokat a nyamvadt kerületeket, és bevezethetünk egy tisztán listás rendszert, amely eleve kiküszöbölné az efféle kisstílű manipulációkat, és nem mellesleg a mandátumarányt szinkronba hozná a szavazatarányokkal.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!