Azok, akik diktatórikusnak tartják akár az új alkotmányt, akár a negyedik módosítását, ismerik is, elolvasták, meg tudják indokolni ezt?

A svájci demokráciát nem ismerem annyira, hogy véleményezhessem, bár csak jót olvastam róla, de működését belülről nem tapasztalom. Amiben én szigorítanám az országgyűlés jogkörét, és bővíteném a népképviseletet, az például a következő pontokban nyilvánul meg:

4. 2 Mentelmi jog eltörlése.

4. 3/f Ha 90 napig nem vesz részt az országgyűlés munkájában.

4. 4 Független bíróság mondja ki.

6. 2 Az országgyűlés bármely tagja megküldheti az Alkotmánybíróságnak.

8. 3/ a Kérdéses, mert valóban nem helyes, ha hülyeségek kerülnek bele, de az sem jó, ha nem lehet népszavazást tartani arról, aminek egyedül az egységes népakarat ad legitimációt. Tehát az a javaslatom: lehessen népszavazást tartani arra vonatkozólag, hogy az országgyűlés tartson szavazást az alkotmány bizonyos módosításáról (melyet vagy leszavaz, vagy elfogad).

8. 3/f De, mi küldtük oda őket, és ha nem végzik számunkra megfelelően a munkát, népszavazással akár idő előtt is visszahívhatóak legyenek, másképp nincs felelősségük. (Ám a népszavazás részvételi arányát magasan meg kell határozni, mert különben másból sem állna, mint félévenkénti visszahívásból.)

9. 4/ d Nem. Az egyetem döntse el ez önállóan, saját tanári testületében, esetleg az MTA által.

10. 2 És megvan a szükséges felsőoktatási végzettsége, valamint jogi tanulmányai (esetleg alkotmányjogász, vagy alkotmánybíró volt).

11. 4 Legyen korlát arra, hogy mekkora arányban kötelezően jelen kell lennie a képviselőknek az érvényességhez.

12. 4 Független bíróság mondja ki.

13. 1 Nem, az eljárás alatt az Országgyűlés elnöke gyakorolja a jogkörét, jogerős büntetőítélet kimondása esetén pedig ne maradjon köztársasági elnök.

13. 2 Nem jó, mert pártharcoknak ad teret, ha az országgyűlés dönthet arról, maradjon-e köztársasági elnök, vagy sem.

14. 2 Az Alkotmánybíróság, vagy független bíróság.

Illetve, mint ahogyan a másik válaszolónak is kifejtettem, több esetben 4/5-re emelném a jelenlegi 2/3-os küszöböket.

Emellett más változtatásokat is szükségesnek tartanék, de azok nem ebbe a témakörbe illenek.

"Az egész alkotmány ilyen. Csupa szankció nélküli deklaráció, vagyis lózung."

- Túlzás azt mondani, hogy az egész, de van ilyen rétege is.

"Nem mondja meg, hogy hogyan biztosítjuk a magzat jogát a védelemre a fogantatásától kezdve"

- Itt kifejezetten az abortuszról van szó, kimondatlanul is.

"nem mondja meg, hogy támogatja az állam a gyerekvállalást (L cikk, 2.)"

- Ez is egy olyan, amit hiányolok. De lehetne folytatni a sort:

IV. 3 Mennyi az a lehető legrövidebb idő?

VI. 1 Mi számít jó hírnévnek?

XV. 4 - XV. 5 Konkrétan milyen intézkedésekkel?

XVI. 4 Hol van meghúzva az a határ, ami már gondoskodásnak minősül? Pártízezer forint, vagy napi ellátás? Konkrét szabály kell.

Vagy a XXVI. cikk is, ami szintén nem elég konkrét.

Innentől kezdve, hogy lefutották a kötelező magasztos eszméket, viszont már gyakorlatiasabb a továbbiakban folytatódó szövegezés. Ezt el kell fogadni, hogy az alkotmánynak van egy etikett által megkövetelt felvezetése, majd a gyakorlati tartalom következik.

"sem azt, hogy mi történik, ha valaki megszegi a rabszolgatartás vagy a kínzás alkotmányos tilalmát (Szabadásg és felelősség, II. cikk, 1.), vagy ha nem teljesíti előírt kötelességeinek valamelyikét."

- Ilyen esetben követelni lehet az alkotmányos jogok érvényesülését.

"Ez a kettő egybetartozik - néha önálló törvényről van szó, más esetekben alkotmánymódosításról, és egyes esetekben meg csak sima parlamenti szavazásokról."

- De konkrétan milyen törvények?

"A legrelevánsabb módosítás e téren az előző alkotmány 24. § (5) paragrafusának eltörlése volt, ami az Alkotmány-előkészítésre vonatkozó 4/5-ös szabály hatályon kívül helyezését jelentette. Ezzel oldotta meg a Fidesz, hogy ellenzék nélkül is nekiláthasson egypárti alkotmányt írni."

- Ez valóban hiba, és nem csak ebben, mint fentebb utaltam rá.

"Ésszerűnek ésszerű, ha az ésszerűség azt jelenti, hogy hogyan lehet tutibiztosra kihozni egy fideszes győzelmet."

- Ugyan már... Egy biztos: az a párt győz, amelyik a legtöbb szavazatot kapja. Tetszik, vagy nem tetszik. Ha a mostani ellenzék újra elbukna, hiába próbálná erre fogni. Nem. Ha több szavazatot kaptak volna, mint a kormánypárt, leváltanák. Felesleges itt hangulatot kelteni, és előre megmagyarázni a közvéleménykutatások alapján már most vélhető választási vereséget. Ez olyan, mint a foci: gólra játsszák.

"Tovább növekedett a (saját érdekeik szerint, és vélhetőleg az elhíresült Kubatov-listák alapján kijelölt) választókerületek súlya a pártlistákhoz képest, ami fokozza a mandátumarányok eltérését a tényleges szavazataránytól, és más országok példájából láthatóan a kvázi-kétpártrendszer felé viszi a rendszer szerkezetét"

- Kétpárt-rendszer más most van de facto, és igen, máshol is ez a tapasztalat. A Kubatov-listával kapcsolatban pedig itt az ellenoldal:

http://www.youtube.com/watch?v=_YPqnSmMo6c

Ez a kampánymunka része.

"Egyfordulós választás lesz, vagyis a Fidesz megfosztotta ellenségeit attól az eszköztől, amit ő maga nem habozott kihasználni -ti. a két forduló közti összefekvés Torgyánnal a korábbi ígéretek ellenére."

- 2002-ben a Fidesz az FKgP nélkül is megszerezte a szavazatok többségét, hiszen az MDF-fel választási egyezménye volt. Ellenben az MSZP sosem közös listán indult az SZDSZ-szel, (ellentétben mint például a Fidesz az MDF-fel, vagy később a KDNP-vel, ahol ebből nem volt zsákbamacska), csak később állt be mögéjük, átverve a saját szavazóikat, akik talán nem tették volna a liberális párt mellé az X-et, ha az nyíltan a szocialisták berkeibe vonul.

"Hab a tortán, hogy millió olyan személyt hoznak be a rendszerbe, akik döntéseik következményeit nem viselik! Igen, igen, a külhoni magyarokról van szó, akik a nyakunkba szavazhatják még négy évre a Fideszt, aztán nem ők fogják fizetni a szuperáfát, a stadionépítést és nem az ő gyerekeik előtt zárják be az egyetemek kapuit.)"

- Ez olyan, ami már ezerszer előkerült, és legalább annyiszor megválaszolt téma.

Azért borzasztó képmutató és cinikus az emiatt való felháborodás, mert eddig is százezrek voltak, akik más országokban élő, de itt született magyarok, és akár már húsz éve nem jártak itthon, mégis szavazati joguk volt. Ez egészen eddig meglepő módon senkit nem zavart, senki nem szólt fel ellene. Az azzal való védekezés, hogy „aki nem ide adózik, az ne is szavazzon” talán még értelmezhetőnek is tűnő, de hiteltelen, hirtelen jött, éppen ezért nevetséges kapálózás. Itt más van a dolgok hátterében. A baloldal tudja, hogy a határontúli magyarok eredendően jobbra szavaznak, hiszen ők ellenségesen viszonyultak hozzájuk 2004-ben. És ezt nem felejtette el senki. Ha a szavazatok vélhetően a baloldalt erősítenék, vagy nagyjából fele-fele arányban lennének megosztva az esélyek, senkit az ég világon nem zavarna – mint ahogy eddig sem foglalkozott a Kanadából vagy Angliából szavazó magyarokkal a partszéli kiskutya se. Így viszont lépéshátrányt jelent nekik, ez a bajuk, míg az egyébként kitelepült magyarok esetére most sem vonatkozik ugyanez a követelés, csak a határontúliakra.

Másfelől: nem milliókról van szó, csak 500 ezerről, akinek jó, ha 30%-a fog szavazni, és azok sem mind egyetlen pártra – bár kétségtelen, hogy baloldali tömörülésekre kevés eséllyel. Ez a végkimenetelen nem változtat, főleg annak fényében, hogy _nélkülük sem_ tudja még itt, belföldön sem átvenni a támogatottságot egyetlen ellenzéki párt sem, tehát az ő szavazatuk csak hozzátesz az egyébként is meglévő tényhez. Nem ők "billentik át" a mérleget, hiába is hangzatos toposz ma a "ezek a nyakunkba szavazzák megint az Orbánékat".

"Itt van rögtön az az ötlet, hogy nem a pártok kezébe tesszük ezt a funkciót, ha már úgyis mindegyik gátlástalan, megrögzött bűnözőkből áll (az ország eddigi eredményei ugyanis erre engednek következtetni), hanem pl. egy demográfusokból és hasonló szakemberekből álló"

- Ki dönti el, választja meg a bizottságot a sok lehetséges szakértő közül? Hogyan biztosítsuk az objektivitásukat? (Mert olyan igen ritkán van, még a számokkal foglalkozó területeken is vannak ismerten bal- és jobboldali személyiségek. A politikai vélemény hangozatását meg lehet tiltani, a gondolatot nem.)

------------------------------------

"Kapásból az ALAPVETÉS U cikkelye problémás, ahol nekiesik az MSZMP-nek és az utódjainak. Ami erkölcsileg még támogatható is csak valahogy nem illik az Alaptörvény szellemiségéhez, hogy nekiugorjunk benne bújtatottan az egyik ellenzéki pártnak."

- Magam részéről azt sem fogadom szívesen, hogy utódpártként nem lettek betiltva, mint ahogyan azt egy diktatúra normális felszámolása megkövetelné, ehelyett egy kis névmódosítással tovább ülhetnek az országgyűlés padsoraiban.

"A közmédiára szorítani a választási kampányt amit a roppant független és objektív Médiatanácsra felügyel. Enyhén szólva egyenlőtlen feltételeket teremt ez a felállás."

- Az alkotmányos szöveg szerint egyenlő feltételeket kell biztosítani, ami, ha sérül, lehet kérni annak betartatását. Akár kártérítést, vagy kártalanítást követelni.

"A méltóság megsértése különösen a magyar nemzeté eléggé gumifogalomnak tűnik és például eljövendő exkormányunk igencsak szereti összemosni magát a magyar nemzettel. Szóval a jogszabályi kerete megvan a kormánynak, hogy az ajtód elé gördülhessen egy hideg éjjel a korral haladva immáron egy fekete Audival, ha esetleg megsértjük az ő méltóságát."

- Olyan miatt aggódsz, amiről te magad is tudod, hogy egy sima torzítás. Ekképp pedig nem figyelembevehető érv.

"Csak szerintem túlzás a képviselő házába bemasírozás állig felfegyverezve néhány molinó és performansz miatt?"

- Ez is egy realitásokat nélkülöző megszólalás. Így viszont csak a fentihez hasonló hangzatos szólam.

"A 11. cikkely is érdekes: [...]"

- Itt egészen pontosan nem értettem az okfejtésedet.

"Lényegében kimondják, hogy a törvényhozói hatalom belepofázhat a másik kettő működésébe. Aminek gyakorlati haszna nemigazán van egy demokratikus államban, de egy ellenzékből kormányzásra, mint amire szemmel láthatóan a Fidesz is készül, egyszerűen tökéletes."

- Egyáltalán nem. A törvény szövege nem tesz mást, mint felsorolja, kik jogosultak kérni az alkotmánybíróságtól a megszületett jogszabály alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát, mégpedig: a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede (azaz akár egy kis ellenzéki frakció is), a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész , vagy az alapvető jogok biztosa. Ők nyújthatják be tehát az igényt az alkotmánybírósághoz a vizsgálatra.

"f) a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezésére felülvizsgálja az önkormányzati

rendeleteknek az Alaptörvénnyel való összhangját;"

"Magyarán a kormány beleszólhat egy önkormányzat törvénykezésébe, az eddigi kereteken túl is. A demokrácia újabb diadala."

- Mint fentebb, úgy itt sem. Hanem az önkormányzat nem hozhat az alkotmányba ütköző rendeletet, és ebben a közvetítőszerepet a fővárosi és megyei kormányhivatal adja az alkotmánybíróságnak. Ennyi. Melyik országban hozhat az önkormányzat az alkotmányba ütköző rendeletet?

"Két paragrafus állhat egymással nem szoros kapcsolatban is? Csak egy újabb bürokratikus fekvőrendőr amivel akadályozzák az AB működését."

- Semmi nem tiltja, hogy akár az összes pont kifogásolásával nyújtsák be a panaszt. De ha egy adott pontra szól, akkor csak azt, vagy az abba a témakörbe tartozót véleményezhetik – ami teljesen logikus is, hiszen ezzel kapcsolatban kérték ki a véleményüket.

"A centrális erőtér építésének újabb gyöngyszeme nem igényel különösebb kommentárt."

- Itt annyiban változtatnék, hogy 4/5 kelljen, amellyel biztosított, hogy több párt akarata érvényesüljön hozzá.

Ugyanez vonatkozik a 10. 1 cikkre is, a köztársasági elnök megválasztásáról. Nem lenne-e jobb, ha népszavazás keretében kerülne megválasztásra, mint a kormány által, amelyik saját emberét ülteti oda? Vagy legyen a kormány, de akkor 4/5-ös többséggel (11. 3), hogy biztosan olyan legyen, akit mindenki elfogad.

De számos más – fontosabb – ponton is felemelném a 2/3-os küszöböt 4/5-re, hogy biztosan többpárti egyeztetés kelljen hozzá, így a 13. 3-as cikkben is például, és még más egyéb helyeken.

"Csak nem tudom, hogy nekem azonkívül hogy gyorsabban lerendeznek, miért is jó ha olyan bíróság ítélkezik felettem aki nem illetékes?"

- Miért, miben más az egyik bíróság, mint a másik? Mindkettő ugyanazt a törvénykönyvet alkalmazza. Itt nincs olyan, hogy "illetékes", hogy "ez ért a helyi viszonyokhoz". Ha pedig ez elősegíti a több éves folyamatok lerövidülését, akkor ez pozitív, és nem találok benne semmi kivetnivalót.

"Tehát a lényeg, a válságadókról és a szabad vállalkozósról meg a gazdasági versenyjogba akkor sem ugathat bele az AB vagy bárki, ha a válságnak már nyoma sincsen."

- Nem. a (4) bekezdés: "Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét."

Azaz akkor sem lehet olyan költségvetést elfogadni, ami a az államadósság 50% fölé menését eredményezné, ha már nincs 50% felett.

"Végezetül a paranoia és a szövegértésünk tuningolása céljából, tippeljük meg milyen hátsó szándékok húzódnak meg ezen mondat mögött: "Magyarország hivatalos pénzneme a forint."

- Teljesen nyilvánvalóan azért, mert az EU-ból való kilépést tervezik. Egyértelmű. Hiszen az, hogy tíz évet leéltünk az EU-ban a forint mellett is, nem elég megnyugtatás egy ilyen mondat esetén az aggodalom felkeltésének tárgytalanságára, sem az, hogy más példák is vannak, mint Anglia, akik nem hogy eddig nem vezették be, de be sem tervezik vezetni az eurót. Más lehetőség nincs, mint hogy a kilépést készítik elő. Ahogy mondtad: ez már rosszindulatú, komolytalanságba nyúló paranoia.

Bocsánat mindenkitől a megkésett válaszért.

"Én se, de a pártok betiltása nemigazán demokratikus módszer"

- Csakhogy vannak olyanok, akikkel szemben demokratikusan nem lehet hozzáállni. Mint ahogyan a nácik sem indulhattak az összeomlás után a demokratikus választáson. Ezért volt hiba Antall Józseftől, amikor a rá jellemző tisztességes hozzáállással azt akarta, hogy az MSZMP utódpárja egyenlő választásokban méretesse meg magát az új demokráciában. Velük szemben nem lehet így eljárni.

"másrészt ahogy elnézem a szocikra még azért szűk másfél millió embernek igénye van."

- Ami nem a magyar társadalom többsége, mégha sokan lennének, akiknek akár Kádárt és az április 4-i felvonulásokat is gond nélkül visszakívánnák. Főleg, hogy sokan, csak mint a legnagyobb ellenzéki párt, szavaznak rá. Akik valóban a híveik, azon kevesek, akik 2010-ben is töretlenül kitartottak mellettük.

"Márpedig a múlt rendszer bűneiről való papolás a volt MSZMP tagok másik fő gyűjtőhelye felől viszont nem túl hiteles."

- És hulljanak is a fejek, mindenhol! Különösen az zavar, amit az U) cikk (1) bekezdésének 7. és 8. pontjában fogalmaz meg a beemelés.

(7) "A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 1-jéig bekövetkezett volna."

Tehát ha a rendszerváltást megelőzően elévült volna a bűntény, akkor csak a rendszerváltás megtörténtétől kell számítani az éveket az elévülés terén.

(8) "A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték."

Lehet, hogy én értelmezem rosszul, de eszerint, ha a bűntény 1990 után évült volna el, akkor már elévültnek kell tekinteni, ha pedig '90 előtt történt volna az elévülés, akkor azutántól kell számítani az éveket.

Ez jogilag védhető, hiszen '90 előtt nem volt jogrend, ami azelőtt évült el, azt '90 utántól kell számítani, de ami '90 óta évült el, az már alkotmányos jogállamban történt, így az ténylegesen elévültnek tekinthető.

Emberileg viszont nem védhető, mert így absztrakt pont azt érik el, hogy a régi, '50-es, '60-as évek bűnöseit felelősségre vonhatják - akik talán már nem is élnek -, de az ennél frissebb események, '70-es, '80-as évek ténykedőit, akik ma is élnek, már nem.

Viszont ez sem teljesen tiszta, komolyan, amióta először elolvastam a jogszabályt, azóta próbálom értelmezni ezt a pontot, de egyszerűen nem tudom feldolgozni a benne foglaltakat. Most is már nyolcadszorra rágom át a szavakat, és nem tiszta.

"A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és 1990. május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el..."

-> Ide eleve múltidő kellene, mert már letelt ez az időszak, a bűncselekmény időpontja, és 1990. május 1-je közötti időszak már elmúlt. Így helyesen így lenne: "...időtartam elteltével évülT el..."

"feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés 1990. május 2-a és 2011. december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték."

- Nem értem. Miért minősül elévültnek '90 május 1-je óta a bűncselekmény, ha "amúgy" '90 május 2-a és 2011 között történne?

Elég nagy ebben a kavarás... És tényleg nem tudom, hogy ez most így hogyan, ez mit jelent.

"Nem volt országos választási kampány még tudtommal a kormányváltás óta, így a "miért nem jelentetted ha tudsz róla" visszavágást kissé ide nem illőnek érzem."

- De én nem is ezt mondtam. Azt mondtam, hogy _ha majd egyszer_ ilyet tapasztalsz, akkor jelentsd, mert alkotmányos jog.

"Hogy ezt külön módosították az amúgy általuk összetákolt Alaptörvényben, az se éppen a legnagyobb jószándékról és demokratikus érdekvédelemről szól."

- Módosították, kedvezőbb irányban, mint azt bemutattam. Nem feltétlenül minden hozzányúlás jelent "belepiszkálást", mert több példát is felvonultattam, ami éppenséggel a jogállamiság lehetőségét bővítette a 4. módosítás után - hogy minek a hatására, az ebből a szempontból lényegtelen, lehet az bármi, akár a Velencei Bizottság. A lényeg az, hogy a módosítás nem feltétlenül diktatorizmus.

"Ez nagyon szép és jó csak ezt te akarod nem a kormány."

- Nem hiszem, hogy találsz olyan politikai erőt, amelyben teljesen képviseltetve látnád az elgondolásaidat.

"Négyötödöt nem tud már összekotorni, a konszenzusra meg eddig nemigazán volt hajlandó, nem értem miért miért merülne fel egyáltalán az ötlet bennük."

- Mint ahogyan az MSZP sem volt hajlandó semmilyen kompromisszumra, amikor többségben volt az SZDSZ-koalícióval az országgyűlésben. Aztán magával az SZDSZ-szel is szakított, mikor a választások előtt ez volt az érdek.

"Nekem is homályos elképzeléseim vannak arról ,hogy mire gondolnak, de az Alaptörvény szerint igenis van "illetékes" és "nem illetékes" bíróság. Megkérdezek erről egy jogász ismerőst hátha többet tud mondani."

- Akkor kérdezd meg légyszives az alábbiakat is:

3. 3/a Ha a kormány nem választja meg a köztársasági elnök által kijelölt személyt miniszterelnöknek, feloszlatja az országgyűlést? Nem a kormány választja meg maga a jelöltek közül?

8.3/g Mi a különbség az Országgyűléshez képest?

12. 3/g Hogyan és milyen okból fosztható meg tisztségétől?

"Tehát bármilyen adónem ami nem sérti a vallásomat az emberi méltóságomat valamint az állampolgári jogaimat az maradhat. A többi jogom után a kutya sem ugat, bárki is vagyok."

- Valóban rossz a bekezdés, amit mutattam. Akkor itt viszont vagy szerkesztési hiba van, vagy mi értelmezzük rosszul, mert a kettő pont üti egymást.

"Amúgy ha a te verziódnál maradunk, hogyan lehet egy intézkedés eltörléséének önmagában is bármilyen eltörlésének államadósság növelő hatása? Tudtommal a kormány alkot egy költségvetést ahol kigazdálkodja, hogy mit és hogyan akar költeni. Most akkor lényegében azt mondod, hogy a bevételi és kiadási oldalhoz oldalhoz csak hozzátoldhat kormány el nem vehet belőle?"

- Egyszerűen annyiból, hogy a tervezetben nem haladják meg a kiadások a bevételeket, vagy nem annyival, hogy ez az eladósodottság 50%-os határának túllépését eredményezné, mint következmény.

"De maga az 50% is elég problémás, hisz az elmúlt 23 évben egyszer se voltunk e szint alatt tehát még az eredeti javaslat is jócskán megköti az eljövendő kormányok kezét, nemhogy a mostani."

- Nem lehetetlen cél, vannak ilyen államok, és nekünk is volt 50% közelében már 1998 és 2002 között.

"A Fidesz meg az elmúlt 10 évben bizonyította, hogy amit nem ők hoznak meg az szerintük hülyeség bármiről is legyen szó, szóval konstruktivitást ezesetben se lehet tőlük várni."

- Ez egy olyan demagóg mondat, amit bármely más párt nevének behelyettesítésével el lehetne mondani, így, kiemelve pedig elég nagy részrehajlást és elfogultságot mutat.

"A britek meg a soros affér után ódzkodnak az eurótól másrészt ők mindig is különutasok voltak, meg hát az államdósságuk alakulása sem áll összhangban a konvergenciakritériumokkal."

- És mert a Font erősebb és stabilabb, mint az Euro. De ez még csak egy elem, mert, mint ahogy mondtam, a bent lévő államok némelyikében is felmerült a gondolat a saját valutára való visszatérés.

Bocsánat, valahogyan elcsúsztam a szövegben, és két pontot kihagytam:

"Csak kiszélesítették két fővel a kört, ahová meglepő módon szintén a holdudvarból kerültek emberek."

- Az, hogy milyen emberekkel töltik fel, már nem az alkotmány hibája. Ugyanis nincs szükség kibővítésre ahhoz, hogy a döntéshozókat fideszesekkel töltsék fel, megtehetnék azt is, hogy egyszerűen a meglévőket cserélik le, nem indokolt ehhez a kibővítés.

Azaz önmagában az alkotmány ezen pontja a bővítésről nem jelenti azt, hogy ezeknek fideszeseknek kell lenniük, és ha nem lenne bővítés, az sem akadályozná meg feltétlen, hogy a meglévők ne legyenek azok.

Egyébként a legtöbb, amit tenni lehet, hogy beleírják: semmilyen politikai kör tagja nem lehet a tisztség betöltője, és ilyen irányú tevékenységet nem végezhet. Ezt azonban egy egyszerű párttagságról való lemondással ki lehet küszöbölni.

Lehetne olyan törvényt hozni, hogy nem csak hogy semmilyen párt tagja nem lehet, és a múltból sem lehet ilyen kötődése, sőt, közismerten valamely párthoz közel álló személy sem kerülhet ilyen posztba, de azzal az lenne a baj, hogy magunkkal szúrnánk ki, mert úgyis megoldaná a mindenkori hatalom, hogy saját emberét ültesse oda, csak nehezebben fedeznénk fel. Így pedig legalább tudjuk, hányadán állunk.

"Nem hozhat, de úgy látom a kormányzati beavatkozásra eddig sem volt igény nem fordultak ember százai vagy ezrei az AB-hez vagy az alapvető jogok biztosához vagy bárkihez, mert korlátozzák az alkotmányos jogaikat."

- Mint tudjuk, az emberek jó része nem is ismeri saját alkotmányát, függetlenül attól, hogy elítéli, avagy támogatja-e...

"Csakhogy nem az NSDAP-ot tiltották be egész konkrétan és annak jogutódjait, mert egy konkrét az antidemokratikus lett volna, hanem bármiféle kirekesztő antiszemita irredenta szerveződést aki szimpatizált a Harmadik Birodalommal és annak nézetrendszerével."

- De, betiltották:

[link]

Amire te gondolsz, az Magyarországra vonatkozott, a Párizsi Békeszerződés szövegének 2. cikkében, miszerint:

"1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt; hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.

2. Magyarország továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországon életben levõ jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között azoknak faja; neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekelteknek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben."

De a kettőt nem szabad összemosni. Ettől még az NSDAP betiltásra került, a vezetése pedig felelősségre lett vonva.

"Az MSZP mint jogutód ugyan elvileg megszorongatható lenne, de a munkás jelző elhagyásával "megtért", így kommunista ideológiát vallónak nemigazán nem nevezhető."

- A nevét konvertálta át, éppen ez az. Ezért lehet módszerváltásnak, és nem rendszerváltásnak nevezni a történést. Ha ez megtérést is jelentene, akkor a Rákosi Mátyás irányításában tevékenykedő, '44-ben - a Kommunisták Magyarországi Pártja alapjain - újjászerveződött Magyar Kommunista Párt sem jelentett volna egyet az MDP-vé (azaz Magyar Dolgozók Pártjává) való átnevezése után, 1948-tól, a "fordulat évétől" számítva.

Tehát az ötvenes évek féktelen terrorja nem is az MKP-hez köthető, hiszen addigra már MDP néven létezett.

"A kéretlen felszabadítás örömére rendezett felvonulásokat és hasonlókat csak a Munkáspárt maroknyi híve sírja a vissza"

- Akkor hadd mutassam be, nem is olyan rég volt:

[link]

Nem tudom, hogy ez egy politikai performance-e (bár Szanyit pont nem olyannak tartatom, hanem aki meggyőződésből teszi, amit tesz), viszont ha úgy is van, az is azt jelentené, hogy a szavazóiknak igényük van erre.

"Szerinted fognak hullani mindenütt ha csak az ellenzékben keresik a volt párttagokat és felsővezetést?"

- Nem. Épp ezért mondtam, hogy mindenhol hulljanak a fejek, például ne legyen a leghangosabb kommunistázó Kövér, aki maga is az volt, de Martonyi se legyen a magyar állam külügyeivel (az egyik legfontosabb poszt a határontúli magyarok érdekképviseletében) foglalkozó miniszter, és Matolcsy se kapjon szerepet.

"Addig meg ne károgjak ugye? Mindegy is igazából én kérek elnézést, hogy merészeltem az alkotmányozókról ilyen hátsó szándékot feltételezni."

- Nézd, feltételez bizonyos rosszmájúságot a részedről, lévén, hogy feketén-fehéren le van írva, egyenlő feltételeknek kell megvalósulnia, tehát ha azt látod, hogy túlarányban vannak a kampány alatt a kormánypárti reklámblokkok az ellenzékkel szemben a közmédián, akkor az alkotmány sérül, és akkor kérhetsz jogorvoslatot.

"Egyezünk ki annyiban, hogy a fordítottja sem igaz, hogy nem minden egyes módosító sem a nép boldogulásért az ország jobbításáért született, hanem a saját maga felé is hajlik időnként a keze az aktuális kormánynak."

- Minden kormánynak, és akármelyik nyúlt volna az alkotmányhoz, bármelyik mindenkori kormányról is essen szó, lett volna elhajlás bizonyos pontokon. Amíg ezek ésszerű keretekben vannak, addig elfogadható, mert nem elkerülhető, egyetlen párt esetében sem.

"Nem, de ez nem is ellenérv az alkotmány idézett pontja ellen, hogy te hogyan is változtatnál rajta, bár vehetem egyfajta elismerésnek, hogy mégse minden tökéletes az Alaptörvény."

- Azt mondtam, lehetne szigorúbb a korlátozás, nem azt, hogy hibás a fennálló állapota. (Ez viszont nem jelenti azt, hogy más pontokban ne tartanám hibásnak. Viszont itt most annak diktatórikus mivoltáról szól a kérdés. Tökéletes munka nincs, olyan pedig főleg nem, amely akár csak megközelítőleg megfelelne mindenkinek, vagy legalább a társadalom szélesebb körének, mert alapvető szemléletkülönbségeink vannak.)

"A Horn-kormány a kétharmados döntéshozások terén igenis kikérte az ellenzék véleményét a kétharmados rendelkezések terén, mert ezek terén nem egy pártszövetségnek kell döntenie, ahogy ezt a választások után önként vállalta."

- Akkor erről szívesen olvasnék alátámasztott, objektív példákat. Mert utólag - főleg úgy, hogy a baloldalon jelenleg nincs hova visszanyúlni - egyre több, és a legkülönfélébb területekre kiterjedő historizálást olvasok Horn személyéről, főleg most, hogy már ténylegesen a múlt részét képezi.

"Utána meg még az abszolút többsége is elég neccesen volt meg a szocialistáknak, Gyurcsány lemondása után még az se. Milyen kompromisszumot kellett volna kötnie, azzal a Fidesszel aki csípőbből leszavazott bármit amit az utolsó években amit a kormánykoalíció beterjesztett."

- 2009-től vette át Bajnai a kormányzást, ez a 8 éves kormányzásból a legutolsó év volt. Ellenzékből pedig volt az elmúlt húsz év alatt az FKgP, és az MDF is, illetve mondhatnám a MIÉP-et is, bár kétségtelen, hogy ez utóbbi esetében kölcsönös volt a kompromisszumok mindennemű elutasítása.

"3. 3/a Ha a kormány nem választja meg a köztársasági elnök által kijelölt személyt miniszterelnöknek, feloszlatja az országgyűlést? Nem a kormány választja meg maga a jelöltek közül?"

-> Garancia a jogállamiságra és a köztársasági elnök függetlenségére, ami általában semmit sem ér."

- Félreérted. Nem arról szól, hogy az országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt. Az idézett szövegrész azt fejti ki, hogy a köztársasági elnök kijelöli a megválasztandó miniszterelnök személyét, majd ha azt az országgyűlés nem szavazza meg, akár fel is oszlathatja a Házat. Tehát egyszemélyben dönt ebben. És bár nyilván az a logikus, ha azt jelöli ki, amelyik a legnagyobb támogatottságú párt jelöltje; de - és itt nem vagyok biztos az értelmezésben - nem feltétlenül kell így lennie, és ha nem az van, akit ő egyszemélyben kiválaszt, saját maga elgondolása alapján, akkor feloszlathatja az országgyűlést...?

"Amúgy mintha felhívtam volna erre a jogi anomáliára a figyelmedet, ha jól tudom, hogy a módosítónak nem feltétlenül kell az eredeti szellemiségét követnie, sőt homlokegyenest ellenmondhat neki, ami miatt több volt és hivatalban lévő alkotmányíró nomeg Sólyom László is panaszkodott."

- Pontosabban valahogyan fejtegetésbe kezdtél, ami nem volt számomra egyértelmű, és nem igazán tudtam kiolvasni a vonatkozó paragrafusból azt, amit te felvázolva véltél benne. Az, hogy követnie kell az eredeti szellemiséget, nem jelenti azt, hogy nem lehet hozzáadni, betoldani, kibővíteni, vagy akár leegyszerűsíteni.

Számomra nem olyan egyértelmű ez, mint neked, hogy "ha követnie kell az eredeti szellemiséget, az kizárja a módosítást, hiszen az már elve eltér tőle". Ez számomra erőltetett így.

"Egyszerűen nem semmisíthető meg ezáltal a Fidesz egyik intézkedése sem, mert az AB elé jogértelmezési akadályt gördített a tisztelt kormány."

- Ennek ellenére megtörtént például a választási regisztráció kapcsán is. Úgyhogy megint csak úgy vélem, te értelmezheted eredendően negatív hozzáállással rossz kiindulási pontra befolyásolva, tévesen.

"1996-2000 között utána már jócskán eltávolodtunk ettől a szinttől és most sem vágtatunk épp rohamtempóval a cél felé."

- A kijelölt időszaknak sem az eleje, sem a vége nem stimmel. Ugyanis még 2001-ben is csökkent (53,1%-ra), és 2002-ben sem volt "jócskán eltávolodva", hiszen csak 55,6% volt.

1996 pedig nem tudom, honnan jött, mint kezdeti időpont (talán ezzel is a Bokros-csomag hamis érdemének kontúrozása lenne az indíték emögött?), de ekkor - és még utána évekkel is - 60% felett mozgott az államadósság.

"A Fidesz meg az elmúlt 10 évben bizonyította, hogy amit nem ők hoznak meg az szerintük hülyeség bármiről is legyen szó, szóval konstruktivitást ezesetben se lehet tőlük várni.

-> Ez egy olyan demagóg mondat, amit bármely más párt nevének behelyettesítésével el lehetne mondani, így, kiemelve pedig elég nagy részrehajlást és elfogultságot mutat.

-> Nemigazán akarok kötözködni, de a jelenlegi parlamenti formációk közül csak a Fidesz volt egy évtizedig ( ha nem is folyamatosan)számottevő ellenzék, így ez nem jött be."

- Te magad is tudod, hogy itt nem feltétlen ellenzékiségről, avagy kormánypártiságról, hanem magáról a politikai részvételről, a politizálásról, mint olyanról van szó. Az általad írt mondat - amelybe bármely más párt nevét be lehet helyettesíteni - nem szabja feltételül egyben az ellenzéki szereplést is ahhoz, hogy elmondható legyen. A viszontválaszod nem használható tehát arra, amit mondtam.

"A saját valutára való visszatérés meg úgy egy szűk egy éve vetődött fel Görögország esetében, a görög válság csúcspontján mint a pénzpiacokra kiszivárgott pletyka, a többi megingott állam esetében fel sem merült az ilyesmi, még csak pletyka szintjén sem, igazán érdekelne honnan szerezted ezeket az értesüléseket, hogy mégis elhagynák tömegesen az eurozónát."

- Híradásokból elcsippentve értesülhetsz ilyenekről, de keresőbe beütve itt van például ez:

[link]

"A rengeteg koncepciós per és a korábbi vezető elvtársak egymás halomra gyilkolása miatt feltételezem, hogy valami változásnak mégis kellett történnie a vezetőségben, függetlenül attól hogy mindkét brancs a szocializmus építgette hazánkban és Sztálin talpát nyaldosta."

- Akkor újra megkérdezem: az MKP nem volt ugyanaz, miután 1948-ban felvette az MDP nevet? Feltételezed? Vagyis nem sok fogalmad van az akkori történésekről. Bévleg azért változott MDP-vé, mert Rákosi a szalámi-taktikával bedarálta a korábbi szocdemeket, egyesülésre kényszerítve bizonyos tagjait "mutogatóba", a többieket pedig politikai megsemmisülésre ítélve.

És '56 után sem változott semmi a párt állapotában attól, hogy MSZMP névre váltott. Hogy mennyire nem, azt az is mutatja, hogy Rákosi - anélkül, hogy belépett volna - automatikusan a tagja volt. Hiszen a párt maradt, csak névváltoztatáson esett át. Csak 1962-ben, mintegy a konszolidáció jeleként zárják ki az MSZMP-ből, amikor ő már emigrációban volt.

"Meghát Rákosi tett is róla, hogy a 1944-1948 közötti pártvezetőség már ne lehessen elszámoltatható."

- A tisztogatások folyamatosak voltak, nem egy átmeneti állapot volt, így kár erre hivatkozni, mert ilyen gondolatmenetet követve sosem volt a pártnak "állandó, felelős vezetése". Ám a keménymag ugyanaz maradt. A moszkvai négyesfogat tagjai nem lettek kivégezve.

És lett volna kit elszámoltatni. Péter Gábor, az ÁVH vezetője '93-ban halt meg.

"Nem egy politikai nyilatkozat a nagy nyilvánosság előtt az MSZP nevében, hanem egy magánnyilatkozat Szanyitól"

- Akkor tessék, remélem, az MSZP hivatalos lapját már elfogadod, mint a párt álláspontját:

[link]

"Amúgy mellékesen csapnivalóak ezek a leleplező riportok még azt se szúrták ki, hogy az utolsó másodpercekben beharangozott " jó helyen van az" nem is Szanyi postjából lett kiszedve, hanem az utána hozzászólóéból akinek ez a néhány szó volt a hozzáfűzni valója. Bár mondjuk az átlag néző már eléggé önkívületi állapotban került ahhoz, hogy ezt ne szúrja ki."

- Nem olvastam végig. Emlékeztem a híradásokból a koszorúzásra, és belinkeltem a keresőből az erre vonatkozó találatot. Azt gondoltam, hogy magadtól is emlékezel ezekre.

"Szóval meg kell várni, amíg az LMP a Jobbik vagy egy eddig ismeretlen párt a kormányra kerül?"

- Az LMP az SZDSZ politikai halála után megüresedő helynek betöltésére szánt új párt. Hogy mennyire nem tartja távol magát a korábbi politikai köröktől, az abban is megmutatkozik, hogy egy része Bajnaival állt össze. A Jobbik vezetője, Vona a fidelitasból került ki. Nem tudom, minek kellene történnie egy valódi rendszerváltáshoz. Ha egyszer megragadták a hatalmat, nem engednek senkit a közelükbe, aki ezt az állapotot veszélyeztethetné, csak akik onnan, azokból a körökből kerülnek ki, azoknak van lehetőségük talpon maradni.

"Vagy egyéb ötlet, hogy miért neveztek ki egy tehetségtelen nímandot a posztra?"

- Nem ismerem a személyt, sem az ügy hátterét - és egyetlen - most attól tekintsünk el, hogy vastagbőrős - cikkre nem fogok véleményt alapozni. Korábban is mutattam már talán, hogy egy hír akkor is ferdít, ha tényeket közöl, mert azt is egyoldalúan össze lehet válogatni. Ezért kell mindig több forrást egybevetni. Így tehát, az ismeretek hiányában, erről nem vitatkozom.

"Itt van a kutya elásva, hogy ez már szerintem túlmegy az ésszerű kereteken."

- Miben nem értünk egyet? Abban, hogy a választási törvények reformra szorultak (már korábban is lógott a levegőben), vagy arra, hogy ez akármelyik, bármelyik kormány alatt történt volna meg, érezhető húzás lett volna önmaga felé?

A lényegi tartalom nem változott: az győz, akire a legtöbb szavazatot leadják. Ennyi. Nincs kibúvó.

Ha valamilyen antidemokratikus tartalma lett volna, nem ment volna át a Velencei Bizottságon, és a hazai értelmiségi réteg széles köreinek ellenállásán sem. Karácsony Gergely, és úgy általában egynéhány ellenzéki kritikája nem mérvadó. Előre magyarázzák a bizonyítványt.

A tény az, hogy az győz, akinek a legnagyobb támogatottsága van, és ezt kár majd utólag annak betudni, hogy "mert ők megváltoztatták a választási törvényt". Nem ér a fideszesek szavazata kettőt, nem tiltják el az MSZP-s szavazókat az urnáktól, nincs olyan időkorlát, hogy a kormánypártra előbbtől mérve, és tovább lehet szavazni, nincsenek kihelyezve olyan szavazófülkék, hogy "ebben csak a Fideszre lehet szavazni, ha az ellenzékre akarsz, menj át a másikba", a "másikból" pedig sokkal kevesebb van, és sokkal nehezebben is megközelíthetően, ezzel is akadályozva. Semmi ilyesmi. Egyenlőek a feltételek, a szabályok, és az győz, akire a legtöbb voks érkezik.

Az, hogy a választókerületek meghúzásakor, mint ahogyan egy szakértő véleményét olvastam, "bár a kormánypártok, ahol lehetett ilyen, ott önmaguk felé húztak", még nem nyomja rá a bélyegét az egészre, ez mások esetében is így lett volna, nem lehetett volna megkerülni, és nem jelent érdemi különbséget.

"Azt mondtam, lehetne szigorúbb a korlátozás, nem azt, hogy hibás a fennálló állapota. (Ez viszont nem jelenti azt, hogy más pontokban ne tartanám hibásnak. Viszont itt most annak diktatórikus mivoltáról szól a kérdés. Tökéletes munka nincs, olyan pedig főleg nem, amely akár csak megközelítőleg megfelelne mindenkinek, vagy legalább a társadalom szélesebb körének, mert alapvető szemléletkülönbségeink vannak.)

-> Értem, tehát azt állítod a széles néptömegnek tetszik az új Alaptörvény, vagy legalábbis a többségnek, én meg vagyok egy szimpla kisebbségi ellenzéki akiknek soha semmi se jó."

- Értő olvasás. Kiemelem neked: *Tökéletes munka nincs, olyan pedig főleg nem, amely akár csak megközelítőleg megfelelne mindenkinek, vagy legalább a társadalom szélesebb körének*

"Nem jelent igazából sokat, csak az alkotmánymódosításokat tette többpárti egyeztetés tárgyává, máshoz nem kell több az egyszerű többségnél tudtommal. Alkotmánymódosításokra meg tudtommal nem is volt szükség"

- Ha jól értem, az alkotmánymódosítást többpárti egyeztetés tárgyává tette volna ugyan, ha lett volna, de nem volt, így nem is lett egyeztetés? Akkor ez így fából vaskarika. Nyilván te is látod, hogy így bármit lehet mondani, hogy "amúgy azt tette volna". Én arra vagyok kíváncsi, hogy milyen konkrét ellenzéki javaslatokat emelt be az alkotmányozásba, vagy akár már a törvénykezés szintjével is megelégedek, és akár a Bokros-csomag esetén milyen egyeztetések történtek az ellenzéki javaslatokkal.

"Fel, csak fentebb kifejtettem erre, jó indoka kéne hogy legyen különben elsöpri a népharag, vagy mi a fene."

- Na, ez egy olyan pont, amivel akkor sem értek egyet. A köztársasági elnök ne dönthessen egyszemélyben a miniszterelnökről. Ha kijelöl - és nem ajánl - valakit a választások után a miniszterelnöki székbe, majd ha azt az országgyűlés nem szavazza meg, még fel is oszlathatja ez utóbbit, akkor a szavazás csak dísz, nem valódi súlyú, már akkor eldőlt a miniszterelnök kiléte, amikor ő döntött róla. Demokratikusan tehát a köztársasági elnök csak javaslatot tehet a megválasztandó miniszterelnökre, amit az országgyűlés vagy egyszerű, vagy 2/3-os, vagy 4/5-ös - a küszöbszint megszabása itt most másodlagos kérdés - többséggel megszavaz, vagy elutasít, amelynek esetében pedig új személyt jelöl a köztársasági elnök, amely addig megy, míg közös nevezőre nem jutnak. A 4/5-öd biztosítaná, hogy többpárti akarat legyen. Természetesen ez nagy tered ad az obstrukcióra, viszont ki lehet küszöbölni ezt a követendő szint 2/3-ra, vagy egyszerű többségre való helyezésével. Ez már vita tárgyát képezheti, hogy melyik az ésszerűbb.

"Egy ilyen elvont, gyakorlatilag értelmezhetetlen dolog alapján meg hogyan lehet egy alkotmánymódosítást elbírálni? Mi alapján lehet eldönteni azoknak a szellemisége klappol-e az Alaptörvényéhez vagy sem?"

- Nem vagyok jogász én sem, és te sem, így ennek megvitatásába kár belemennünk, egyikünk sem látja tisztán.

"Tudtommal az még a negyedik módosító előtt törölték el nem?"

- Nem emlékszem, és nem is néztem most utána, de ez sem változtat a dolgon, hiszen a negyedik módosítás _után_ sem lett meghozva a választási regisztrációról szóló törvény. Megint feleslegesen lett beharangozva, hogy "majd jól megmódosítgatják, és úgyis az lesz, amit akarnak."

"A regisztráció eltörlése miatt is hőbörgött néhány képviselőjük, hogy mégis mit merészeltek tenni, semmibe veszik az ország érdekét meg hasonlók, meg majd megmutatják ők az AB-nek..."

- Én máshogy emlékszem... Nem is merült fel, hogy ne fogadnák el, sőt, még imidzsépítő fogásként kapóra is jött.

"A csökkenési tendenciára értettem, 1996-ban kezdődött meg a drámai csökkenés és igen a Bokros csomagnak hála indult indult meg, a harmadik évezred első évében ki is fújt, habár még 2%-ot még lefaragtunk 2001-ben, bár az érdemi csökkentésnek már nem nevezném."

- Akkor mutatok én is néhány ábrát, amely elég egybehangzóan mutatja be:

[link]

[link]

[link]

Az általad kijelölt időponttól, '96-tól még stabilan 60% felett mozgott.

Te azt mondtad: "1996-2000 között utána már jócskán eltávolodtunk ettől a szinttől és most sem vágtatunk épp rohamtempóval a cél felé." Ez pedig egyszerűen nem igaz. '96-ban sehol nem voltunk az 50%-hoz képest, 2000-ben pedig még nem kezdtünk el távolodni tőle.

Az, hogy te a 2%-ot nem nevezed érdemi csökkenésnek, a saját szubjektív véleményed. Én igen, főleg, ha az egy tendencia folyamata, és nem is egy ciklus alatt történik. Ma milyen öröm lenne, ha csupán egy évre vonatkozólag 2%-os csökkenést érnénk el, és ugyanez lenne az előtte lévő években is?

"Valahogy sejtettem, hogy külföldi nemzeti radiális pártokról lesz szó."

- Ismét csak belinkeltem a kereső találatát, arra számolva, hogy nézel híradót, és magadtól is hallasz ezekről. De tessék:

[link]

[link]

[link]

Bár a sajtótájékoztatón, a nyilvánosság előtt persze tagadják, de a zárt politikai viták hevületében nem idegen tőlük akár ez a felvetés sem.

És betudhatjuk ezt politikai szócsatáknak is, ám a gazdasági szférákban sem idegen a gondolat:

[link]

Nem azt mondom, hogy kezdjük el holnaptól csomagolni a löncshúst a pincébe, de nem biztos, hogy rosszul jártunk azzal, hogy jelenleg most nem vagyunk az Euro-övezet tagja.

Viszont mielőtt újabb hosszas adok-kapokba kerülnénk, elvágva a parttalan vita útját, kiemelem, hogy a kérdés arra vonatkozott: diktatórikus-e az alkotmány. Nem a használata, vagy a használói. Ugyanis - ha jól sejtem - éppen te vetetted fel, hogy bár máshol is vannak alkotmánymódosítások, egyik országban sem az egypártiság és a hatalom bebetonozását szolgálják. Ez az alkotmány sem, az, hogy kormánypárti emberek kerülnek fontos pozíciókba, nem az alkotmányba van belekódolva, és ezen az sem változtat, ha mondjuk némely helyen kibővítik a taglétszámokat, és a helyükre fidesz-közeli személyek kerülnek, hiszen ezt tagbővítés nélkül is ugyanúgy meg lehet tenni. Az alkotmány ezellen többet nem tehet, mint hogy kimondja, hogy adott pozíciókban lévő tisztségviselők nem végezhetnek semmiféle politikai tevékenységet, és nem lehetnek tagjai politikai pártoknak, csoportosulásoknak. A gondolkozást azonban nem lehet törvényileg előírni.

Rövidre zárva tehát a kérdést - mert az eddigi bekezdések a hozzászólásokban a tapasztalat szerint nem fognak csökkenni, sőt, csak időközben egyre újabbak fognak belecsúszni: diktatórikus-e az alkotmány, és ha igen, miben, mely pontokban?