Csak szerintem tragikus ez a sztereotípia-gyártás?

Egyébként igazad van, mást is zavar, mindenkit zavar. Első ránézésre.

Másodikra viszont feltűnik, hogy sokan a saját sztereotípiáikat azért valamennyire jogosnak tartják, míg a velük szembenieket kikérik maguknak. És ez nem csak a pártok között van így.

Valaki pl. elítéli a zsidózást, nácizást, mert az szerinte durva és alaptalan. Miközben neki megvan a saját véleménye az összes politikusról, nyugdíjasról, egyetemistáról, bankigazgatóról, afrikai cserediákról, platinaszőkéről, borotválatlan utcai zenészről, stb... merthogy az természetes, abban "van némi igazság".

Nem azt mondom, hogy ez baj, előítéletek nélkül nincs emberi jellem.

De tiltakozzon már valaki a másé ellen csak azért, mert az ő sztereotípiája kevésbé sérti a közízlést.

Több toleranciát a közgondolkodásba (nem, nem a politikába - az csak közgondolkodás tükörképe)!

"A XIII. században a zsidó és izmaelita uzsorások elszaporodta egyike lőn azon okoknak, melyek a nemzet sülyedését elősegítették."

Arany János

Már akkor tudták...

Kérdező én tökéletesen egyetértek veled, engem is zavar, de nem sokat lehet ez ellen tenni...

Sajnos a tolerancia és a kompromisszum készség is nagyon hiányzik sokakból.

"Wampa válasza:

Bizonyos szellemi szint fölött mindenkit zavar. Azért szembetűnő, mert (mint mindenhol) a hülyék a hangosak.

Sajnos "Bizonyos szellemi szint fölött" nem képesek megérteni azokat az összefüggéseket amelyek alapján kifejezetten káros pld az Eu! Pontosan a liberálisok nem képesek csak direkt módon faékszerűen gondolkodni.

A kisebbség védelme közben megfeledkezni a sértettek és a többségi társadalom jogairól, a neoliberalizmus "láthatatlan kéz faék felfogás, mind ezt bizonyítja.

A kérdésre!

Senki nem akar téged átformálni, csak annyit kér hogy ugyan azzal a liberális felfogással gondolkodj mindig és ne csak a politikai ideológiád vizsgálatakor. Hogy a józan észt ne írja felül az ideológia.

Örülök, hogy Wampa ilyen jól eldöntötte, mi a megfelelő szellemi szint, és hogyan működik. Ez is egy szellemi szint és így működik.

Azért jó nagy összemosás amit #3 ír. Pontosan ez a fő szabálya a haszontalan vitáknak. Igen, a nácizás lehet megalapozott. Úgy általában, mert egy megtörtént eseménysor meglehetősen borzasztó tulajdonságait jeleníti meg. A politikus, bankár, egyetemista szidása nem ugyanez! Ha azt a politikust, bankárt, stb. minősítem, amelyikre az említett piszkos dolgokat rá is lehet bizonyítani, akkor rendjén van. De úgy általában a politikusra, bankárra, stb. alkalmazni tudatlanság, mert nem mind olyan. A szétválasztás persze néha nehéz. De a megpróbálása kötelező. A náci, stb. esetén nem a jelzővel van a baj, hanem attól függ, kire alkalmazom. Ha olyanra, akire nem igaz, ugyanolyan meggondolatlan butaság, mint a hasonló eset a bankárral szemben.

Kedves kérdező, a sztereotípia gyártást a tragikus jelzővel illetni azért nem jó, mert eltakarja a lényeget. Hogy következmény. Ez a módszer rendkívül eredményes, mert sok az alany, amely erre vevő, a politikus célja pedig a megnyerés, hogy hatalomhoz jusson. Ha az ellenségképzés nem lenne nyerő, nem tenné. E tekintetben nem a politikust, hanem a tömeget kell megváltoztatni.

Racionálisan átgondolva ez helytelen, persze, de...

Sztereotípiák nélkül nem lehet élni. Ha belegondolsz, minden, amit valaha megtanulunk, egy sztereotípia, csak néha elég megalapozott (pl. a dolgok lefele esnek).

A másik, hogy ez a politika egyik lényeges funkciója szerintem. Örülünk, hogy tartozunk egy oldalhoz, és igyekszünk elhatárolni magunkat a másik oldaltól (hiszen semmivel sem tudjuk jobban saját identitásunkat kifejezni, mint egy jó kis ellenségképpel.) Ld. Kosseleck aszimmetrikus ellenfogalmai:

görög-barbár (alias nem görög), keresztény-pogány (alias nem keresztény), "nemzeti" (jobbikos) - "antimagyar" (tehát nem jobbikos), máspolitika (lmp) - nemmáspolitika (nem lmp).

De jól szemlélteti ezt Carl Schmitt gondolata is a barát-ellenség megkülönböztetésről, hiszen épp arra világítottál rá Te is, hogy a politika tényleg nem tud másban gondolkodni.

A jelenség, amit politikának hívunk, úgy tűnik, már nagyon régóta így működik, lehet rajta bosszankodni, de én igyekszem inkább gondolatban függetleníteni magam, és érdekességként nézek rá, néha meg egy sörrel a kezemben röhögök.

A józan ész alapján ez tényleg szánalmas, de a hétköznapi józan ész itt nem alkalmazható :P