A szocializmusban komolyan hittek benne, hogy majd mindenkinek tudnak fizetést adni a végtelenségig?

Nem foglalkoztak vele, mert akkor éppen, abban a pillanatban jó volt és nem kellett foglalkozni a problémával.

Szerinted ma ki foglalkozik vele, hogy nem születnek gyerekek és pár évtizeden belül összeomlik az ország? Majd akkor nyavajognak az emberek, ha bekövetkezik.

"Azt mondják ezért volt a rendszerváltás, mert nem lehetett mindenkinek fizetést adni, amikor felesleges dolgokat gyártott Magyarország, ami senkinek nem kellet, nem volt haszon, de fizetés meg igen.

Tényleg így volt? Hitte bárki is, hogy majd ez jó lesz?"

Tényleg nem. Ma lényegesen több felesleges dolgot gyártanak szerte a világon, amit a teszkó rád is sóz. Elég csak elgondolkodnod azon, hogy mennyi olyan fölösleges szart vásároltál már meg, amire semmi szükséged nem volt és most vagy egy polcon porosodik vagy már rég a kukában landolt.

A szocializmusban minden termék elsődleges célja a hasznavehetőség volt. Jól működő egyszerű, ugyanakkor strapabíró elnyűhetetlen termékek készültek, nem volt cél a csicsa a pompa, csak a tartósság és a használhatóság.

De így utólag jól hangzik ellenpropagandának amiket leírtál. :)

Mivel mindenki kapott tisztességes fizetést, azért fel sem merült, hogy ne higyjenek benne. Amit megtermeltünk, azt el lehetett adni vagy itthon, vagy a többi szoc.országban. De elég sok olyan termékünk volt, amit nyugaton is lehetett értékesíteni.

A rendszerváltás után kezdődött csak el a privatizáció, előtt nem.

A rendszerváltás azért volt, mert azt hitték az emberek, ha megszabadulunk az oroszoktól és kapitalizmus lesz, akkor itthon is úgy élhetnek majd az emberek, mint a nyugati országokban.

Nem tudom, miből gondolják a fiatalok, hogy a szocializmus idején fenenagy megelégedettségben éltünk. A háború után egy lebombázott, kiéheztetett országot kellett felépíteni, és ráadásul ott volt a Rákosi féle diktatúra.

Én már Kádár idején születtem, nem tapasztaltam meg a háborút és az éhezést. Létbizonytalanság, munkanélküliség nem volt, de irigyeltük a Nyugatot az életszínvonaluk miatt. Mindig azt hallottuk, hogy már csak néhány év, és egyre jobb lesz. Egyébként tényleg egyre jobb lett, de mire igazán jó lett volna, összeomlott az egész, és jött ez, hogy kevesen utolérték a Nyugatot, sokan maradtak, ahol voltak, csak még a létbizonytalanság is a nyakukba szakadt, és hát valahogy egyre többen nyomorognak.

Azért elég jó dolgokat gyártottunk, ha a nyugati cégek felvásárolták ,és be is zárták a gyárakat, mert a piaci érdekük azt diktálta, de ha gyengébb is volt a termékünk olcsóbban el tudtuk adni volt bevétel, volt munka.

Nem vertek bennünket a rendőrök 86. ban mert máshogy öltöztünk.