Mikor fogják már fel az emberek, hogyha nem csinálunk semmit, akkor a biztos nyomor és éhezés vár az emberek többségére?

Újabb hitelből, még is sokkal kevesebbet költöttünk mint előtte 20 évben .... milyen érdekes nem ? vagy Bajnai szerinted nem vett fel piaci hitelt? vagy gyurcsány ? akkor miért volt évi 8-9% a hiány ? miért nőtt az államadósság? gondolom ezt nem magyarázta még el a bűvös doboz...

Igen, van amit magadnak kell felfedezni. Nem adnak mindent a szádba ...

Lemerem fogadni fogalmad sincs mit jelent az hogy gdp .

Ezek a beruházások bizony megjelennek a gdp mutatójában is ... pontosan úgy, mint a semmi közepére tervezett viaduktok és alagutak, csak valamival hasznosabb befektetésekre ment el, a pénz. Valamint kevesebb pénzt lehetett lenyúlni az elkönyvelt árból!

GDP = fogyasztás + beruházás + export – import

wiki

Hitelből már nem tudunk fogyasztás növelni azt már gyurcsány bajnai eltapsolta ... (ingyen tv fedezett nélkül)

12:09! ha ennyire az adatok hiányoznak neked ittvan olvasgasd.

Rosszabb a magyar helyzet, mint várták

Index

2012. szeptember 7., péntek 15:03 |

A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint arra az Európai Bizottság számított, a magyar kormány túl optimista, és nem ismerte fel, milyen komoly költségvetési lépésekre van szükség. Ha ebbe az irányba megyünk tovább, 2020-ra az államadósság elérheti a GDP 100 százalékát – többek között ezek olvashatók abban az augusztus végi keltezésű, most az Index birtokába került levélben, amelyet az európai uniós szakértők írtak a júliusi hiteltárgyalások összefoglalásaként. Az alig egy hetes levélben sincs szó a korábban kiszivárogtatott hírekben szereplő nyugdíjcsökkentésről, ingatlanadóról vagy szja-emelésről, sőt, az uniós szakértők az alacsony jövedelműek adójának csökkentését szorgalmazzák. A családtámogatásokon viszont faragnának.

Előzmény

Milyen áron nem kell az IMF-hitel?

Kapcsolódó

A Fidesz elé tárták az IMF halállistáját

Kire tudnánk rásózni még az adósságunkat?

Nagyon gyorsan találni kell 300 milliárdot

Indulhat az uniós eljárás a csekkadó miatt

Varga: Nem úszhatjuk meg az IMF-hitelt

Rogán: Át kell írni a költségvetést

Matolcsy háborúra készül

Rohan bele az újabb pofonba Matolcsy

A kudarc útján marad a kormány

Orbán: Lesz megállapodás

Rogán: Nem okoztak meglepetést az IMF követelései

(11)

Címkékimf, hiteltárgyalás, európai bizottság

Tizennégy oldalas összefoglalót készítettek a magyar kormány és az EU–IMF-tárgyalódelegáció júliusi egyeztetéseiről az Európai Bizottság illetékesei. Az augusztus 31-i keltezésű, tehát a tárgyalások július végi lezárása után született, a kormány által titkosan kezelt IMF-levélnél frissebb dokumentum lényegében megerősíti azt, ami csütörtökön írt az Index a nemzetközi szervezetek elvárásairól és tárgyalási pozíciójáról.

Így a korábban kiszivárogtatott információkkal szemben, amelyekből úgy tűnhetett, komplett halállista készült Washingtonban vagy Brüsszelben, ebben a dokumentumban sincs szó nyugdíjcsökkentésről, sem ingatlanadóról, sem szja-emelésről. Sőt, az uniós szakemberek azt írták, hogy az egykulcsos adó a szegényebb rétegek terheit jelentősen megnövelte, és sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kellene, később kifejezetten leszögezik: alacsonyabb adókulcs kellene az alacsony jövedelműeknek.

A főbb állítások

Az uniós szakértők a hiteltárgyalások után az alábbi legfontosabb észrevételeiket emelték ki a levélben:

A magyar előrejelzés a GDP idei és 2013-as növekedésére nagyon optimista (0,1 és 1,6 százalék). Az export egyelőre támogatja a magyar növekedést, de valószínű, hogy csökkenni fog, a külföldi tőke beáramlása történelmi mélyponton van, a belső fogyasztás leállt, magas kamatozásúak az adósságok és elveszett a befektetői bizalom.

A konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek. A kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazították.

A piacok bizalma Magyarországgal szemben az utóbbi időben erősödött, aminek az oka, hogy egyre többen várták az IMF–EU-hiteltárgyalások sikeres lezárását. A pénzügyi szektor helyzete erősnek tűnik, de a gazdasági visszaesés és a különadók miatt stabilizálni kellene.

A fiskális kormányzás szempontjából fontos lenne – ahogy a Bizottság korábban ajánlotta –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát a kormány állítsa vissza, beleértve ebbe az erős vétójogot is.

Az Alkotmánybíróság jogát a költségvetési kérdések vizsgálatára „igen üdvös” lenne visszaállítani.

Sokkal inkább foglalkoztatásbarát adórendszer kell, az egykulcsos adó a szegényebbek terheit jelentősen megnövelte, ezért az adókulcsukat csökkenteni kellene. A tb-járulék csökkentése és jövedelemhez kötése, bizonyos szektorokban az egyszerűsített üzleti adózás bevezetése sokat segítene. A szektorális adókat felül kellene vizsgálni, az MNB-re kivetett tranzakciós adót el kell törölni.

Növelni kell a nők foglalkoztatottságát, emellett a munkanélküliség csökkentésére, a korai iskolaelhagyók további oktatására lenne szükség.

Az állam szerepét, a befektetői aktivitás adminisztratív és intézményi korlátait csökkenteni kellene. A költségcsökkentés és hatékonyságnövelés érdekében az állami vasút és buszos tömegközlekedés radikális reformjára lenne szükség.

Túl nagy az optimizmus

A levélből kiderül: a nemzetközi szervezetek szerint a magyar kormány túl optimistán ítéli meg a gazdaság 2012-es és 2013-as kilátásait. Az idei adatok alapján már látható, hogy elkerülhetetlen a recesszió, és jövőre is csak mérsékelt fellendülés jöhet, ám – jegyzi meg a levél – a kabinet még nem módosított sem az idei 0,1 százalékos, sem a jövő évi 1,6 százalékos növekedésre vonatkozó prognózison.

A magyar gazdaság állapota rosszabb, mint amire még a tavaszi előrejelzésben számított az EU, az azóta megismert GDP-adatok alapján az idén 1 százalékos visszaesés várható. Ennek részben a külső környezet és az emiatt lassuló export az oka, de a Bizottság úgy véli, a fő ok a hazai fogyasztás hanyatlása. Ennek kiváltó oka pedig a hitelezés pangása és a magas bizonytalanság. A Bizottság tavasszal még csak 0,3 százalékos visszaesést várt, a jövő évi 1 százalékos növekedési prognózison viszont egyelőre nem változtattak.

Megjegyzik: az IMF és az EU stábja között teljes egyetértés volt már korábban is a recessziós előrejelzésekről, csak a magyar kormány ragaszkodott a már említett, túl optimista prognózishoz. A kormány szerint jövőre még nagyobb lehet a növekedés a munkahelyvédelmi program miatt, ami azonban 0,75 százalékpontos költségvetési lazítással jár. A Bizottság bár nem tér ki rá külön, a levél alapján aligha osztja ezt az optimizmust, hiszen tartják a jövő évi növekedési prognózist.

A foglalkoztatás elsősorban a közmunkaprogramoknak köszönhetően bővülhet, bár a jövő évi növekedés a versenyszférában is elindíthat kisebb bővülést. A Bizottság szerint ezzel együtt is 10 százalék felett marad a munkanélküliség. Az infláció makacsul magas marad, részben a bújtatott adóemelések, részben a nyersanyagárak növekedése miatt.

Nagyon sokat lazítottunk

Az uniós szakértők szerint a konvergenciaprogram végrehajtásához további lépések kellenek, és rosszallóan megjegyzik: a kohéziós támogatások felfüggesztésének megszüntetésekor hozott kormányzati döntéseket – amik a túlzottdeficit-eljárás lezárását szolgálnák – az azóta bejelentett intézkedések jelentősen fellazítják.

i

A levél megismétli az IMF-EU delegációja által is ismertetett aggodalmakat, miszerint az idei hiány 0,25 százalékponttal lehet a tervezett felett, a 2013-as deficit viszont 4 százalék fölé kúszhat (szemben a kormány 2,2 százalékos vállalásával). A Bizottság megállapítja, hogy a kormány a kieső bevételeket részben az adóbeszedés hatékonyságának javításával akarja kompenzálni, ám azt is jelzik, hogy ez olyan bizonytalan tényező, amit nem tudnak figyelembe venni.

A Bizottság szerint a tranzakciós adóból származó bevételek is alacsonyabbak lesznek a kormány által vártnál: az MNB adóztatásával eleve jogi fenntartásaik vannak (de megjegyzik, hogy az jellegénél fogva amúgy is csak átmenetileg segítene a büdzsén, hiszen vissza kéne fizetni), de a nagyobb gond, hogy a versenyszférát terhelő tranzakciós adónál is túl optimista a kormány. Összességében a GDP 0,5 százalékával alacsonyabb bevételt várnak az adónemtől, mint a kormány.

A kiadási oldalon is komolyak az eltérések a kormány és a Bizottság várakozásai között. A GDP 0,5 százalékára becsült túlköltés Brüsszel szerint a gyógyszerkasszából és a közlekedési szektorból jön össze, ide értve az elektromos útdíj egyszeri bevezetési költségeit is. Ráadásul a Bizottság korainak tartja, hogy a kormány máris 0,4 százalékkal kisebb kamatkiadásokkal számolna 2013-ra, és az adópolitikáról szóló fejezetben figyelmeztet arra: általában az adóváltozások a GDP több mint 3 százaléknak megfelelő összeggel csökkentik a 2013-as költségvetési bevételeket.

2020: 100%

A Bizottság szerint komoly fiskális lépésekre van szükség ahhoz, hogy fenntartható pályára kerüljön az ország. A növekedési és a költségvetési prognózisokból a jelenlegi kamatszintekkel számolva együttesen az jön ki, hogy növekedni fog az államadósság, ami a jelenlegi 80 százalék körüli szintről 2020-ra a GDP 100 százalékát is elérheti.

A Bizottság megállapítása szerint az eddigi tárgyalásokon a kormány, bár jelezte elkötelezettségét a költségvetési konszolidációra, nem ismerték fel, hogy milyen komoly lépésekre van szükség a jelenlegi helyzetben. Bár több megbeszélésen téma volt a lehetséges költségvetési megtakarítások köre, eredményt nem sikerült elérni – Brüsszel szerint a többek között a gyermekek után járó támogatások célzottabb felhasználásával, az szja-rendszer progresszivitásának megtartásával és az állami vállalatok áttekintésével is lehetne spórolni.

Adóreform és vétójogok kellenének

Az Európai Bizottság illetékesei fontosnak nevezték – pontosabban megismételték ezt a korábbi ajánlásukat –, hogy a Költségvetési Tanács mandátumát, beleértve ebbe az erős vétójogot, a kormány állítsa vissza. „Igen üdvös lenne” az Alkotmánybíróság jogát is visszaállítani a költségvetési kérdések vizsgálatára – olvasható a dokumentumban.

A szakértők megjegyzik, hogy a 2011-től hatályos új költségvetési rendszernek az adósság és a deficit csökkentésére irányuló törekvéseit üdvözölték, de megjegyzik: a jelenleg érvényes magyar adósságszabályozás túl szűken fókuszál az éves ciklusra, túl laza menekülési klauzulát tartalmaz, és nincs benne korrekciós mechanizmus arra az esetre, ha eltérnénk a pályától (itt is megemlítik kifogásukat amiatt, hogy az Alkotmánybíróság addig nem foglalkozhat gazdasági és költségvetési törvényekkel, amíg az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá nem megy).

Az adózással foglalkozó fejezet felhívja a figyelmet arra, hogy az egykulcsos adó bevezetésével a minimálbéren lévő, gyermektelen munkások adóterhe 4,8 százalékról 16 százalékra emelkedett, míg az általános adóteher a járulékokkal együtt 38,8 százalékról 48,8 százalékra nőtt, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. „Ez a reform több mint a GDP 2 százalékával növelte a hiányt, anélkül, hogy bármilyen hatással lett volna a foglalkoztatottságra” – írja a levél.

Az EB a legutóbbi országjelentésében a foglalkoztatást jobban ösztönző adóztatást javasolta, július elején erre válaszul Budapest bejelentette a munkahelyvédelmi tervet. A program majdnem a GDP 1 százalékába kerül, és leginkább célzott munkavállalói csoportok tb-járulékának csökkentéséről szól. Brüsszel szerint a tervezett járulékcsökkentés jó irányba vezető lépés ugyan, ám egy progresszív tb-járulékrendszer bevezetése hatékonyabb és valószínűleg fenntarthatóbb volna.

Túlbonyolítunk

A kisvállalkozásokat érintő adóváltozások az EB szerint jó irányba vezethetnek, de a kkv-k adókedvezményeit átfogóan kellene felülvizsgálni, egyszerre fiskális és hatékonysági szempontból. A javasolt változtatások eredményeképpen hat különböző adózási rendszer lesz az üzleti szférában, és ezek többsége mellé még ott van a helyi iparűzési adó, márpedig ez a túlbonyolított rendszer valószínűleg növeli majd a bürokratikus kiadásokat és további torzulásokat okoz az adórendszerben – fogalmazzák meg aggályaikat.

A bizottsági állásfoglalás szerint kétséges azoknak a pluszbevételeknek a sorsa, amit a munkahelyvédelmi programban a pluszbevételekből remélnek, „ugyanakkor látszik lehetőség az adóterhelés átalakítására például a kedvezményes 10 százalékos társasági nyereségadó átalakításával”. Szintén hozzá lehet nyúlni a családtámogatásokhoz, példaként a levél „a mindenkinek járó, a GDP 1,2 százalékára rúgó családi pótlék és a frissen bevezetett, a GDP 0,6 százalékát elérő családi adókedvezmény” összevonását említi, megjegyezve: a szociális kiadások meglehetősen magasak és nem kellően hatékonyan célzottak Magyarországon”. Ez az egyetlen pontja a bizottsági levélnek, amelyre az IMF nem tért ki.

A különadók mindegyikét felül kellene vizsgálni, mondja Brüsszel, azok ugyanis problémásak és kötelezettségszegési eljárásokat vonhatnak, vonnak maguk után. A közelmúltban bevezetett adók (csekkadó, telekomadó, energiaadó, biztosítási adó) a bizottsági szakértők szerint többek között fenntarthatósági és a közösségi joggal való illeszkedéssel kapcsolatos aggályokat is felvetnek. „Általában megállapítható, hogy az ad-hoc kivetett, szektorokat célzó adók gazdasági hatása nem a legjobb szokott lenni, mindazonáltal a fiskális kényszerekre is tekintettel kell lenni” – olvasható a levélben.

Komoly kockázat a bankoknál

A bankszektor helyzete stabil és mutatói jók, de a profitabilitás erősen korlátozott, azonban a tranzakciós adó és a különadók tovább rontják a pénzügyi szektor helyzetét, csökkentik a tőkeáttétet. A tranzakciós adó a bankbetéteket, a pénzforgalmat és a likviditást is csökkenti – olvasható a levélben. Az IMF és az Európai Bizottság egyetért abban: komoly kockázatokat rejt magában, hogy a bankok erősen ki vannak téve a külföldi piaci változásoknak.

Ezt szerintük azzal lehetne enyhíteni, hogy stabil és működő piaci környezetet teremtenek nekik Magyarországon. Ehelyett azonban „a hitelezési feltételeket a kormány állami szerepvállalással, MFB-hitelekkel és a korábban magánkézben lévő bankok felvásárlásával próbálja megoldani, ahelyett, hogy kiszámítható és stabil gazdasági környezetet próbálna teremteni”. Az uniós szakértők szerint a támogatott hiteleknek bizonyos esetekben van létjogosultsága, de hosszú távon semmiképp sem segítenek. Ezt a tárgyalások során a bankok és a jegybank is többször hangsúlyozták, „a kormány viszont láthatóan nem fogadta el az érvelést” – jegyzi meg a levél.

A dokumentum kitér arra: a bankrendszer 2011-es adózás előtti vesztesége 730 millió euró volt. A bankadó, a végtörlesztés és a nem törlesztett hitelek nagy terhet jelentettek a pénzügyi szektornak, utóbbi kapcsán kiemelik, hogy a nem törlesztett hitelek aránya a cégeknél 17, a háztartásoknál 16 százalék volt. Az uniós szakértők szerint a jövőben az MNB és a PSZÁF szorosabb együttműködésére van szükség, valamint ki kell terjeszteni a pénzügyi felügyelet jogköreit.

Átfogó reformok nélkül nem megy

A levél külön fejezetet szentel a szükséges strukturális reformoknak, illetve átfogó ágazati szabályozásoknak. Kifogásolják az új közbeszerzési szabályozást, mondván: a magyar közbeszerzési törvény tartalmaz olyan elemeket, amelyek befolyásolhatják, torzíthatják az eljárásokat versenyjellegét; különösen aggasztónak tartják a kkv-k előnyben részesítését szolgáló passzusokat. A piacszabályozásban is vannak Brüsszelt zavaró magyar ügyek, ilyen a plázastop-törvény, amely „szükségessége kételyeket vet fel”, de kitérnek a levélben a postai pacnyitás kérdésére is. Ezt örvend

Hatalmasat zuhant a magyar GDP

2013. február 14.

A negyedéves visszaesés 2,7 százalékos, éves szinten 1,7 százalék a csökkenés.

Ezeket ismerem, ezek vélemények, melyek kiragadott számok alapján fogalmaztak meg olyan érdek csoportok, akiknek a jelenlegi rendszer fenntartása a cél...

M-telekom külön adózásáért nem fognak panaszkodni a német befektetők ? a német állam, akinek 33% részesedése van a szolgáltatóban. Közben adózott nyeresége minden évben felkerül a top100 listára ..

Bulgáriában emelték a gázárakat, hol ott előtte az orosz partner azt mondta, 10-20% olcsóbban szállítja a gázt .. (miért emelték szerinted? mert megtehetik.)

Még itthon az mszp is elismerte, hogy csak azért tudja csökkenteni az árakat, mert olcsóbban szerzik be... Itt látszik kőkemény érdek ellentétek feszülnek egymásnak ...

Ha neked egyik napról a másikra csökkentenék a fizetésedet? mit csinálnál ? persze, hogy panaszkodnál felemelnéd a szavad ... Megmondod a főnöknek, hogy ott hagyod a céget, mert nem tudsz megélni ... de eltelik 2-3 nap és észreveszed, hogy még mindig jobb itt maradni, mintha fele ennyiért dolgoznál egy másik cégnél vagy egyáltalán nem lenne munkád ...

Így van ez a szolgáltatóknál is biztos piacot, biztos bevételt jelent a magyar piac ... gázra áramra mindig szükség lesz, ráadásul nincsenek versenytársak se. Ha van is akkor is a legnagyobb szolgáltató szabja meg az árakat!

"Bizottság úgy véli, a fő ok a hazai fogyasztás hanyatlása. Ennek kiváltó oka pedig a hitelezés pangása és a magas bizonytalanság.

Ez egy baromság akár ki is írta.

Most komolyan!

Mi abba a számunkra a jó hogy ha úgy nő a fogyasztás hogy özönlik be az import és azt nem tudjuk lekövetni magyar hozzáadott értékű exporttal? Az hogy a nyugat jól jár, és ismét lehet eladósodni?

Nyilván Orbánék 1 kulcsa ambivalens hatású és nem a megfelelő irány. De!!

Ma a magyar export (nem a multiké ami jelentkezik a GDP ben mint szép szám, viszont a GNI ben nem). Szóval amíg a magyar export nem képes a termékskáláján töb magasabb hozzáadott értéket megjeleníteni, vagy a most alacsony hozzáadott értékből többet exportálni, addig a fogyasztás emelkedése nem lehet opció. Az alacsony hozzáadott értéket tudnák akár 2× es mennyiségben is előállítani, csak hogy nincs rá piac. Az az ezen a csereérékarányon ami ma van nem vagyunk az emelkedéshez elég versenyképesek (olcsók). Ha az a célja valakinek hogy versenyképesebbek legyünk ebben a szegmensben az 3 dolgot tehet.

1 radikális adócsökkentés. A baj az vele hogy mire lenne gazdasági hatása addigra a társadalmi leverné az országot a lábáról, illetve a bérek versenye lefelé nem lehet megoldás.

2 magas infláció az az csereérték arány javítás.

Áttételesen ugyan az mint az 1 es, csak fogyasztás szerkezetileg más, hiszen előbb az exportra élesedik aztán a hazai termékekre, de időt lehet vele nyerni.

3 a magasabb hozzáadott érték felé elindítani a gazdaságunk fejlődését, ami fenntarthatóvá teszi a magasabb fogyasztás okozta mérleghiányt. Na ez a legnehezebb ugyan is ez szerkezeti átalakításokat igényel és évekbe telik mire lehet hatása.

Mi lenne a követendő?

A 2 es, amiből az ambivalens megoldásokat kivesszük (1k)

És a 3 as amibe belevágunk és annak megfelelően emeljük a fogyasztást.

Probléma:

A politika mag.

Hiszen a pártok a megválasztásukra játszanak ami a gazdasági érdekeket 4 évente aláássa bizonyos mértékben.

Amiből ered a húzd meg erezd meg gazdaságpolitika.

Bajnai alatt 7% gdp csökkenést meg sikernek könyveled el nem igaz?

A magyar gazdaság válságban van, vitathatatlan de ez már egy következmény ... Korábbi felelőtlen hitelezés visszafogja a fogyasztást ... Beruházások szintén visszamaradtak, mert nincs felelőtlen hitelezés 3% alatt kell tartani a hiányt, így nincsenek meg a korábbi források, amiket hitelből fedeztek ...

Egyedül az export tudná kihúzni a gazdaságot, ami bíztató számokat produkál csak itt erős függés van a nemzetközi kereslettel ... így, ha európa gazdasági stagnál visszaesik, akkor az export is csökkenni fog ...

Az importról meg azt hiszem nem is kell sokat beszélni ... Ami magyar volt azt már eladták a szocik előző ciklus alatt sőt már az alapélelmiszert vagy feldolgozott élelmiszert egyszerűbb termékeket se tudjuk meg venni itthon ...

így ez is régmúltba tekint vissza!

Ezek a folyamatok baromi sok szálban vannak összekötve. Nehéz lenne azt mondani, hogy európában csökkent a fogyasztás és magyarok döntőrésze külföldre termel, akkor nem fogja érinteni a magyar gazdaságot ...