Mért tartjátok szokványosnak, normálisnak, sőt egyáltalán megengedhetőnek, hogy egy ember napi 8-10-12 órát dolgozzon?

1: Miért.

2: Nem tartom annak, sőt, alapvetően ellenzem a Magyarországon divatos munkaóra alapú gondolkozást. A főnökeimet sosem érdekelte, hogy mennyit dolgozom, megmondták, mi kell, mikorra, és megcsináltam.

Nem tartjuk annak.

Az a nagy büdös helyzet, hogy a munkaadó tartja normálisnak, ahogy azt is, hogy ennyi munkanélküli között tíz másikat talál a helyedre, ha nem tetszik a rendszer.

Az a szolgáltatók szerint normális, hogy a világ legdrágább víz-, áram-, és gázszolgáltatásért egy vagyont kell kifizetni, és ehhez KELL 10-12 órát gürcölni, hogy legyen is miből.

Az üzletek szerint az a normális, hogy Európában európai árakon adják el a cuccaikat, az élelmiszereket, sőt jó nagy haszonnal is szeretnek számolni. Ha enni akarunk, ami végül is normális és természetes, akkor arra is pénz kell. Amihez megint csak ennyit KELL dolgozni.

A bérek mértékét pedig csak minimális mértékben (=sehogy) tudjuk befolyásolni. Ha nem vállalja el XY minimálbérért a munkát, majd elvállalja más. És tényleg! Óránként 400-500 forinttal számolva meg napi 12 óra munka is kevés a megélhetéshez.

Ez van.

Ha az emberek szerint ez ennyire normális és megengedhető lenne, nem menne külföldre, jobb fizetésért és jobb munkakörülményekért a fiatalok java.

Mert elkorcsosult a világ. Az ember élettere szinte csak egy helyre szűkült: a munkahelyre.

Itt töltjük el életünk nagyobb részét... Ez nem normális dolog!

Legszívesebben kimennék egy szigetre, távol a civilizációtól, pénztől, munkától,... jaj de boldog lennék!

És nem azért mondom ezt mert lusta vagyok dolgozni, hanem egyszerűen amit MOST csinálok azt nem szeretem. Amit igazán szeretnék csinálni a nap 8 órájában, abból pedig nem lehet megélni, vagy ha meg is lehet, kapcsolatok kellenek hozzá hogy azzá váljak.

Az álmokról le kell mondani és csinálni kell a robot munkát hogy éhen ne halj. Piti pénzért.

Amiben meg tehetséges vagy és szívesen csinálnád, arra nincs lehetőség.

Nem "csak" a munkaidővel van gond, a legtöbb munka - valljuk be - egy haszontalan sz.r, másról sem szól, mint a pénzcsinálásról, versengésről, pótcselekvésről. Közben olyan alapfeladatok maradnak ellátatlanul, amelyek nélkül összeomlik a mai társadalom. Például nincs elég orvos, ápoló, ellenben a pénzügyi tanácsadók, behajtók és biztosítási ügynökök ellepik a piacot. Ez az arányeltolódás jelzi leginkább az elkorcsosulást.

Normális is szokványos ma már az ennyi munka. Csak magunknak köszönhetjük! Mármint az emberiségnek általában. A Föld egy csodálatos hely, ahol harmóniában élhetne mindenki. Erre környezetszennyezés, éhínség, diktatúrák, háborúk, túlnépesedés van. Ez utóbbi lenne talán az egyetlen kihívás, ha nem az ego vezérelné a legtöbb embert. Akin felülkerekedik a hatalomvágy és az önzés, könnyedén az uralma alá tudja hajtani a többieket. Az eredmény: nézz körül!

nem kell napi 8-10-12 órát dolgozni.

egyrészt az alapvető szükségleteidet (nem az internet nem az) ennél kevesebb munkából is meg lehet teremteni, ha viszont többet akarsz, akkor ezért többet is kell letenni az asztalra.

másrészt, ha lusta voltál és nem tanultál (vagy lelkesen de hülyeséget), akkor nem vagy értékes munkaerő, ráadásul sok is van belőled, úgyhogy keveset fogsz kapni a munkádért. ellenben, ha rendesen, jót tanultál, azaz van egy szakmád, hivatásod, amiben jó vagy és amire ténylegesen szükség is van, akkor értékes munkaerő vagy, amit meg is fizetnek (igen, még idehaza is).

ez van.

"akkor értékes munkaerő vagy, amit meg is fizetnek"

Hány orvost fizet meg tisztességesen az állam?

Azt hiszem, joggal belátható, hogy nem a tisztességes tanuláson van a lényeg, hanem azon, milyen pályán vagy, és arra per pillanat mekkora a kereslet.

"Mért tartjátok szokványosnak, normálisnak, sőt egyáltalán megengedhetőnek, hogy egy ember napi 8-10-12 órát dolgozzon?

Mért tartjátok szokványosnak, normálisnak, sőt egyáltalán megengedhetőnek, hogy egy ember napi 8-10-12 órát dolgozzon?"

A középkorban másfélszer ennyit alsó hangon mindennap.Az ipari forradalom környékén alsóhangon fél napod ment csak rá és volt egy szabadnapod ,aztán a munkásmozgalmak kiharcolták kiharcolta a mai állapotot.

Az ember egyre kevesebbet dolgozik.

Csupán a szükséges fejlődés és/vagy erőforrások kellenek hozzá illetve a saját érdekeit érvényesítő jól szervezett dolgozók csoportja,hogy a fejlődés hasznát ne csak a munkáltató tegye zsebre.

Én is sokallom a munkaidőt (hisz ki nem,ha egyszer neki kell ledolgozni) de a gazdaság és a vállalkozás fenntartásához ennyi kell ,ha valahogy megoldjuk hogy kevesebb kelljen dolgozni ,de a érdemben ne csökkenjen vagy egyenesen nőjön akkor lehet majd gondolkozni azon hogyan verjük ki a munkaadókból a rövidebb munkaidőt.

Én fiatalként konkrétan soknak tartom. Nőként, ha lehetne, különösen később, majd család mellett, szeretnék csak részmunkaidőben dolgozni (ami csak külföldön lesz lehetséges).

Dolgoztam már többféle helyen diákként, és a 8 óra fizikai munkát elég rendesen megérzi az ember szervezete, ezt észre vettem. 8 óra állás után, még 4 hónap munka után is sajogtak reggelente a lábaim, ami gondolom nem normális. Az ortopédusom is mind sorban írta fel a talpbetéteket, azt mondta, csoda, hogy 21 évesen csak vérrel teli aláfutás szerű foltok vannak a lábamon és nem durvább még.

Irodán úgy, ahogy elviselhető a 8 óra. De ha azt nézzük, hogy ehhez vidékiként kell még napi legalább 1 óra utazás, messzebbről akár 2-3-4 óra is, akkor már sok. Az embernek így épp, hogy aludni marad ideje. Nem értem azokat, akik munka mellett még gyereket nevelnek, főznek, takarítanak, háztartást vezetnek. Nekem munka mellett erre nem lenne sem időm, sem energiám.

"a gazdaság és a vállalkozás fenntartásához ennyi kell"

Lehet, hogy naív az elképzelés, de mi történne, ha nem egy ember termelne ki ugyanennyi SZJA-t, hanem kettő?

Csökkenteni lehetne a vállalkozások egy munkavállalóra vetített adóterheit, ezáltal megérné nekik többet foglalkoztatni. Persze a munkaidő csökkentését is elő kellene írnia az államnak, különben minden cég csak növelné a munkaerő-állományát (viszolygok az ilyen személytelenített szakkifejezésektől, mintha zsák krumplikról beszélnénk). Ez segítene a munkanélküliség arányán is.

Persze alapból felvet ez egy sor problémát, pl. rögtön nem lenne elég szakképzett munkaerő, de ezt nem máról holnapra kellene megvalósítani, és az oktatással kellene kezdeni az egészet.

Egyébként az "egyre kevesebbet dolgoznak az emberek"-hez annyit, hogy ez valóban tendencia, csakhogy a kínai cégek egyre versenyképesebbek, ott pedig nem a munkavállalói jogok maximális figyelembevétele a fontos. Vajon hogy vesszük fel velük a versenyt? Továbbá az ún. gazdasági világválság sem a több munkaerő - kevesebb munkaidő/per fő felé indította el az emberiséget.

"Hány orvost fizet meg tisztességesen az állam?"

az állam soha, sehol, senkit nem fizet meg tisztességesen. még a politikusokat sem. éppen ezért megy mindenféle kétes erkölcsiségű ember (fogalmazzunk, finoman) politikusnak, mert csak az ügyeskedésből lehet ott is megélni.

orvosként magánpraxis és egyből meg vagy fizetve tisztességesen. ennyi.