Az oktatási rendszerünk miért olyan, hogy már általános iskolában is rengeteg felesleges információt megtanítanak a gyerekkel, a legtöbb mai középiskola meg inkább "általános újratöltve" mintsem valami munkára/életre felkészítő dolog?

Én nem gondolom, hogy túl sok.

Persze mi is így gondoltuk, néhány dologról, hogy felesleges megtanulnunk, így kap a gyerek egy általános műveltséget.

Jobb lenne, ha olyan lenne az oktatási rendszerünk, mint pl. Amerikában ahol alig tanulnak valamit?

Jó szakemberekké válhatnak felnőttként, de az alapműveltségük messze elmarad a magyarokétól, meg merem kockáztatni, hogy buták.

(pl. lásd: sokuk azt sem tudja, mi az, hogy Magyarország...)

Az emberek agya végtelen információt képes befogadni, de ahhoz, hogy sokat tudjunk tanulni, edzeni kell az agyunkat éppúgy, mint az izmaink, így ha gyermekkorban hozzászokunk a tanuláshoz, későbbiekben sem fog akkora nehézséget okozni egy-egy új információ, tudás elsajátítása.

Plusz ráadásként később, vagy kisebb eséllyel fenyeget bennünket a demencia veszélye.

Te ugye még nem dolgoztál sohasem, vagy csak robotoltál egy soron? Mert az írásból nagyon ez jön le...

Persze nevelhetünk olyan gyerekeket, aki nem tudja, hogy mi az a fotoszintézis, vagy hogy hol van Afrika. Nyelvtan a legrosszabb példa, ha beleolvasol itt a legtöbb kérdésbe-válaszba. Matek? Gyakorlatilag minden arra épül. Ha egy autóval meg akarsz állni, ha nem is vezetsz le egyenletet, de azt oldasz meg. Sokan a fizetésüket nem tudják kiszámítani - tényleg nem kell a matek?

A legtöbb tárgynál egyébként nem az a lényeg, hogy tudd azt az anyagot, amit ott megtanulsz, hanem a tanulási készség megszerzése lenne a cél. Az, hogy az új információt képes legyen - akár sajától is - megtanulni az ember.

Határozottan nem értek veled egyet.

Először is az általános műveltség létjogosultságát ugye te is elismered, na de az nem csak az irodalomra vonatkozik, hanem minden az iskolában oktatott tárgyra.

Amiket megtanulunk, azokat pedig az életben sokszor használjuk úgy, hogy észre sem vesszük. Illetve tele van a gyk anno rossz tanulók kérdésével, akiknek az iskolai tananyag alapján tudunk válaszolni, és mindig felmerül, hogy miért nem tanulták meg ott, akkor? Vagy miért írnak némelyek baromságokat?

Például miért hiszi valaki azt, hogy a hypó oldja a vízkövet? Alapvető kémiatudás kell csak, hogy rájöjjön, nem fogja. De sokak fejében még ennyi tananyag után sem fordul meg, hogy talán vissza kéne ezekre gondolni mondjuk takarítás közben.

Tipikus kérdés az, hogy vajon egy 20 m2-es szoba kifestéséhez mennyi festék kell, és miután mondjuk, hogy ki kell számolni a festendő falfelületet, akkor nem birkóznak meg vele, pedig egy baromi egyszerű egyenlet (él1*él2*2+él2*él3*2+él1*él3-ajtó, ablak). Tessék matek.

Nyelvtan: a nyelvünk megértésében és a helyesírásban nagy szerepe van az oktatott dolgoknak. Még így is kevésnek érzem, amit tanítanak.

Biológia: a legnagyobb részének te is elismered a létjogosutságát, amellett érdekességképpen pedig igazán elfér pár gyűrűsféreg :)

Fölodrajz: a legtöbb iskolákban például gazdasági ismereteket csakis ezen az órán oktatnak. Megtanítják Uganda gazdaságát, de nem is ez a lényeg, hanem hogy elegondolsz, milyen feltételek mellett mit csináltak és ebből mi volt jó és mi nem. Ezt még egy tucat országgal eljátszod, és máris előtted áll, milyen lépéseket érdemes tenni egy adott helyzetben, nem csak az ország, hanem akár a saját magad gazdasági helyzete alakulásának érdekében is.

Szerintem pont az alap- és középfokú oktatásunk az, ami még teljesen jó. Bár így is elég sokat csökkentettek az anyagon, de ez még elviselhető. Ennél tovább viszont nem lenne szerencsés csökkenteni. Az egyetemeknél megtették, azóta a diplomás munkanélküliek országa vagyunk. Egyébként is, minek ül egy diák 12 évet az iskolában, ha nem tanul semmit?

Mindenben egyetértek az előttem szólókkal. Viszont azzal is egyetértek, hogy kevés a valóban életre nevelő feladat az iskolában, amit tanórák keretein belül is meg lehet oldani. De gondolj abba is bele, hogy annak, amit meg kellene tanulnia egy embernek 12 év alatt csak a 60%-át tanulja meg, ha tehát a mostani tananyagot lecsökkented 40%-kal és annak csak a 60%-át tanulod meg, akkor mennyi tudásod is lesz? Látod itt a matek!

Emellett egy sokkal teátrálisabb oka is annak, hogy örülök, hogy ennyit kellett tanulnom az iskolában, mert amikor a 4 éves gyerekem megkérdezi, hogy hogy él a földigiliszta ha egyszer nem ember és nem is háziállat, akkor az ő szintjén el tudom neki magyarázni, mert megtanultam és ha nem is pontosan, de emlékszem valamire és nem kell azt mondanom, hogy bocs gyerek, de anyádnak ezt nem tanították meg és nem tudja. Vagy olyan kérdést is feltett már nekem, hogy mi az a -ba és a -ban és mi a különbség köztük? Hát képzeld erre is tudtam magyarázatot. Azt pedig nem tudom elmondani, mekkora büszkeséggel válaszoltam arra a kérdésre, hogy honnan tudom ezeket a dolgokat és a válaszom az volt, hogy az iskolában és gyerek úgy gondol azóta a iskolára, mint egy kifogyhatatlan válaszok tárháza. Tehát én jó dolognak tartom, hogy van egy sok mindenre kiterjedő alaptudásom és gyerekemet fel tudom világosítani, hogy amikor iskolába jár és ezeket tanulja akkor már ne legyenek új információk és ne üljön a padban, mint egy kuka.

Arra a kérdésre válaszolni, mi szükséges, és mi felesleges, egyáltalán nem könnyű. Sőt, már általános iskolában is különböző dolgokat kell tanítani különböző gyerekeknek. Anélkül, hogy a részletekbe belemennék, észre kell venni, hogy az emberek felfogási képessége nem egyforma, aki lassabban ért meg valamit, annak alaposabban, hosszabb ideig kell magyarázni. nem kezelhető azonosan az, aki úgy kerül iskolába, hogy sok mindent tud, azzal, akinek elemi hiányosságai vannak. Ez viszont egy csomó technikai problémát is felvet, amire nehéz válaszolni.

Lehet, hogy úgy érzed, túl sok a tananyag, bár azt hiszem nálad az alapokkal és a szorgalommal van az alapvető baj. Ha úgy működne a világ, ahogy te képzeled, hamarosan sehogy se működne. Az iskolai tananyag konkrét tanulnivalói elsősorban azt a célt szolgálják, hogy gondolkodni és a világban eligazodni tanulj meg. Ezt csak konkrét ismereteken tudod elsajátítani.

Ha nem tanulsz földrajzot, ha felnősz és sok pénzed lesz (valami rejtélyes ok folytán), fogalmad se lesz, hová utazz, és úgy átvernek, hogy vidáman fizeted ki a tízszeresét annak, amit más.

Sokkal inkább ilyen a helyzet a matamatikával, irodalommal, helyesírással.

Biológiai ismeretek hiányában egyszerűen meghalsz (most nem részletezem), fizikai ismeretek nélkül a hétköznapi életben sem boldogulsz, az elhelyezkedésről nem is beszélve.

Az általad mondottakból: az alapvető műveltség nem azt jelenti, amit gondolsz róla. Ezt nem tudom neked röviden vázolni, mert ahhoz szükséges az alapvető műveltség. Nem arra van szükség a mai világban (a régiben se), hogy Aranyról tudj beszélgetni más emberekkel, de Arany nélkül beszélgetni nem tudsz más emberekkel. Persze a hangképzésnek különböző szintjei vannak, és csak egy bizonyos szinten felül tekintik azt az emberek "beszélgetésnek".

Részben igazad van és ez egy nagyon fontos kérdés.

Nem azért fog helyesen írni egy gyerek, mert nyelvtanon bemagoltatták vele a határozói és jelzői szabályokat és mondatokat elemeztettek vele. Sőt, miután ráment a lexikális tudás megszerzésére és a magolásra a hangsúly, azóta egyre helytelenebbül írnak a mindennapi életben az emberek.

Biológia, kémia, fizika. Olyakat tanítanak, aminek egyáltalán nem vesszük hasznát. Valaki említette, hogy az emberek nem tudják, hogy a hypo oldja a vízkövet. Neki üzenem, hogy mi rengeteg mindent tanultunk kémián a bipoláris kötésektől kezdve az etil-acetátokon át, egészen a kvalitatív analízisig, de hypóról és egyéb háztartásokban megforduló szerekről semmit nem vettünk. Éveken keresztül sujkoltak a fejünkbe mindenféle baromságot, amire biokémikusoknak, gyógyszerészeknek van szüksége, de a rohadt hyporól és vízkőről nem tanultunk semmit! És akkor még nem is beszéltem arról, hogy ugye a biológia arról szól, hogy meg kell tanulnunk a kutyák máját milyen szövetek építik fel, milyen kémiai anyagok találhatóak meg a mittudomén miben (4 év után szinte semmire nem emlékszem, pedig 4-es voltam mindig) és a többi és a többi...

Tehát tényleg igaz, hogy az oktatásunk nem túl praktikus.

Azért irodalomról és történelemről az a véleményem, hogy azok mégis kellenek, mert egy nemzet csak akkor lehet nagy, ha a tagjai érzik, hogy múltjukból kifolyólag erős szálak kötik őket össze és ebbe beletartozik Petőfi és Kossuth tüze, József Attila mélabús élete, Széchenyi önmagát - a magyarságért - elemésztő életútja, a törökverő Hunyadi, Deák megfontoltsága és Rákóczi magyarokért való kiállása. Ezek szerintem nagyon fontosak, de azt látom, hogy még ezeket sem képesek normálisan éreztetni a diákokkal. Az irodalom is szürke magolásokból áll, a történelmet pedig szinte úgy tanítják, mintha a magyarokhoz annyi közünk lenne, mint az őket támadó ellenséghez. Száraz, sivár és érzéketlen az irodalom és történelemoktatás, nem csoda, hogy a magyarok nem tisztelik a múltjukat és nem akarnak magyarok lenni. Más országokban arról szól a történelem, hogy X és Y ellenség ránktört, mi kemények voltunk, jobbak voltunk és simán levertük őket. Nálunk nagyon nem így van. Mintha a győztes csaták szándékosan ki lennének hagyva, a vesztes csaták túl vannak erőltetve, mintha a saját nyomorúságunkat akarnák érzékeltetni.

A baj nem a mennyiséggel hanem a minőséggel van. A mai oktatásban nagyrészt olyanokat tanítanak, ami semmit sem ér a gyakorlatban. Például, említi valaki, hogy alapvető kémiai tudás, mit old meg mit nem a hipó. Na, hát erről nincs szó.

Kémiából minden marhaságot tanítanak, csak olyat nem ami hasznos.

A másik dolog, hogy az oktatásunk teljesen elavult.

Például irodalom. Ott tartunk még mindig, hogy vers elemzés. Itt egy vers, és gondold ezt róla, mert ez áll a tankkönyvben, és csak is ezt gondold és kész!

Micsoda marhaság!

"Az oktatási rendszerünk miért olyan, hogy már általános iskolában is rengeteg felesleges információt megtanítanak a gyerekkel"

Nincs felesleges információ. Információk megtanulása ha másra nem is jó, arra mindenképpen, hogy fejleszti a memóriát és az önfegyelmet.

Lusta emberek örök nyafogása ez a "felesleges információkat kell tanulni az iskolában".

"mintsem valami munkára/életre felkészítő dolog?

Ráadásul ezek után minden utcaseprésnél jobb munkahelyen elvárják az embertől a 8 általánost+érettségit, mindezt úgy a tananyagnak több, mint a fele felesleges lózung."

Ellentmondasz magadnak. Az egyik állításod, hogy az iskola nem készít fel a munkára, a másik állításod, hogy a munkához iskolai végzettség kell. Most akkor melyik a te véleményed?

"Pl. matematikából elég lenne annyit tanítani, hogy valaki el tudjon helyezkedni pénztárosként, vagy piaci árusként."

Nem. Matekból annyit kell tanítani álts isk.ban, hogy megalapozza a középiskolai tanulmányokat, középiskolában addig kell eljutni, hogy elég legyen az egyetemi felvételihez.

"A matematika tananyag nagyrészének csak akkor veszi valaki hasznát, hogyha matematikus, matektanár, közgazdász, vagy programozó lesz"

1) És ne legyenek közgazdászok, programozók? Mindenki legyen pénztáros?

2) Nagyon nagy tévedés, amit írsz.

"Nyelvtanból mindenféle mondatelemzést, komplex elemzést, szóelemzést stb. meg kell tanulni. Megint miért?"

Azért, mert ha nem tudod a nyelvtant, akkor sokkal több energiádba kerül megtanulni pl. egy idegen nyelvet. A nyelvtant a legtöbb ember fölösleges hülyeségnek tartja, aztán szenved a nyelvtanulással, mert nem érti, mi a fene az a névmás, meg mik az igeidők, igenemek stb.

"egy idő után ráéreztem, hogy hogyan kell helyesen beszélni"

Ráéreztél? Vagy rengeteg idődbe került, vagy pedig elfogadható szinten gagyogod ugyan a nyelvet ugyan, de nem tudnál rajta publikációt írni.

"Földrajz: Ugyanaz, mint biosznál, csak helyettesítsd a gyűrűsférget Uganda gazdaságára."

Ha odafigyeltek volna a GYK felhasználói Uganda gazdaságánál, akkor most nem sírnák tele a GYK-t azzal, hogy Magyarország a világ legszegényebb országa :))))

"Irodalom: ... ennek a mai világban való érvényesüléshez nem sok köze van"

De sok köze van. Mert aki nem olvas, annak a gondolkodása és beszédstílusa primitív marad. Nem lesz széles a látóköre, hanem a pontos kifejezésre sem lesz képes. Az ilyen embert MINDEN területen hátrányok érik.

Az elitképzésben pl. mindig, mindenhol hangsúlyos volt és lesz az általános műveltség átadása. Aki nem művelt, csak egy szakmát tud, az ugyan lehet jó munkaerő, de mindig csak droid lesz, akit a műveltebb emberek irányítani tudnak.

Nem igazán értem, hogy mi is a problémád. Tanulni sehol sem muszáj, kettessel is át lehet menni mindenből. De azért a kedvedért végigmegyek az oktatás szintjein.

1. Általános iskola

Ez azért általános, mert rendszerint nem úgy mennek oda az emberek, hogy tudják, mik akarnak lenni az életben. Ezért aztán mindenből tanítanak valamennyit, és nyolcadikra sokan már el tudják dönteni, hogy kőműves, mechatronikai technikus, vagy orvos akar-e lenni, és ennek megfelelően tanul tovább.

2. Középiskola

2/a. Szakmunás képző

Ide azok jönnek, akik esetleg még leérettségizni sem akarnak, nem igazán érdekli őket a matek, fizika, történelem, csak amennyire muszáj, megcsinálnak egy szakmát és mehetnek dolgozni.

*ezek mellé még szokott csatlakozni egy opcionális ifjúsági képzés, ha valaki mégis szeretne érettségizni.

2/b. Szakközépiskola

Ide azok jönnek, akiknek már egy viszonylag pontos jövőképük van, magasabb szintű képzést akarnak általános műveltség terén is, esetleg szakirányú felkészítést a továbbtanuláshoz. Ezek érettségi után kínálnak egy egy éves szakmai képzést, kizárólag szakmai tárgyakkal.

2/c. Gimnázium

Ez az általános iskola középszintű változata. Ide olyanok jönnek, akik még mindig nem tudják, hogy mihez akarnak kezdeni az életükben. Esetleg olyanok, akik olyan szakra készülnek, amihez nincs szükség/lehetőség szakközépiskolai előkészítésre (orvos, ügyvéd). Itt ezért is tanítanak mindent és ezért fektetnek (viszonylag) komoly hangsúlyt mindenre. Az itt végzettek hagyják abba tanulmányaikat a legkisebb százalékban a középiskola elvégzése után.

4. Egyetem

Itt már (bizonyos szakokon) néhány tölteléktárgyat leszámítva, kizárólag szakmai képzés folyik. Szakirányra lépés után pedig végképp.

Tehát az iskolarendszer szintjei, és a tananyag mennyisége viszonylag jól be van lőve, sőt, szerintem még kicsit (egyik másik tárgyból nem is olyan kicsit) alá is, de a fő problémát én is elsősorban a tanítás minőségében és az alacsony követelményszintben látom.

Amúgy is, a dolgokat megtanulni csak egyszer kell. Ami nem érdekel tanuld meg kettesre, bár egy kis odafigyeléssel tanulás nélkül is össze lehet hozni bármiből a hármast, aztán felejtsd el. Vagy válassz olyan iskolát, ami abba a profilba illik, ami te tanulási kedved/képességeid elégíti ki.

Az iskola nem azért van, hogy hülyéket szórjon ki a világba, hanem azért, hogy segítse az embereket a művelődésben, megtalálja és kiképezze azokat a tehetségeket, akik hasznot hajtanak a társadalomnak.