Nem tartjátok unalmasnak ezt a töméntelen múlton való siránkozást?

Az embernek is és a nemzetnek is egyben gondolkodni kell a múlton,jelene és a jövő is egyben!

Ugyanolyan marhaság az,ha azt állitjuk,hogy nem kell foglalkozni a multtal cak a jövővel,mint forditva!

Na és közben mi van a jelennel?!Mindig a mult vagy a jövő!

Mindhárom fogalom elválaszthatatlanul egybe tartozik,de a legfontosabb a JELEN!-hisz ebből lesz a jövő!

Én egy időben többet siránkoztam a múlton, mint a jelenen és a jövőn. Hittem a zsidó összeesküvésben, visszasírtam a kádárista diktatúrát (mert csak apám szemszögéből láttam a dolgokat), erősen homofób és rasszista voltam. Behajtattam volna az egykori antant országokon a Trianon okozta károkat. Közeledtem a valláshoz.

De aztán a vak hitet fokozatosan váltotta fel az ok. Először a vallást adtam fel és a rasszizmust, majd jött a többi. Mostanság röhögök a zsidózó, trianonozó, hitlerező hülyegyerekeken, meg a kommunizmust visszasíró apámon. Mostanság a liberalizmushoz közeledek, amit egy leszbikus ismerősömnek köszönhetek. Szívesen lennék politikus, a legfontosabb feladatomnak azt tartanám, hogy előkészítsem az embereket a pozitív gondolkozásra, mégha az néhány fájdalmas dologgal (pl. himnusz leváltása) és szólásszabadság korlátozással (pl. zsidó konteós könyvek betiltása "gyűlöletbeszéd" címén) jár.

Hiszek abban, hogy a mostani divatszkinhedek egy napon észhez térnek és a vak gyűlöletet felváltja az indok. A trianonozásra elvesztegetett energiát tanulásba fektetik be. A csőlátást leváltják nyílt látókörre. És akkor sokkal jobb ország lenne Magyarország, mégha a múlt olyan fájdalmas is. Mintha kezdené felváltani a pesszimizmust a realizmus és az optimizmus. A destruktív érvelések és kritikák sem annyira fröcsögősek, mint régen. Egyre többen kérdőjelezik meg a zsidó-szabadkőműves-mitudomén összeesküvés elméleteket. És egy napon talán elérhetjük azt, hogy az "asszony a konyhába való" kikiáltás szexistának számít, nem lesz annyi homofób, a szülők nem az iskolától, televíziótól, sorkatonaságtól várják el a gyerek nevelését; és nem a szülőnek lesz jogy ahhoz, hogy ordítozzon és pofonvágja a gyerekét, hanem a gyereknek lesz joga a normális családi környezethez.

"Nekem az a qrva unalmas, hogy egyesek nem hajlandók kinyitni a szemüket, és körülnézni. Akkor megláthatnák, hogy az utóbbi 500 év legnagyobb gazsága folyik itt. És amíg ezt a gazságot fel nem oldjuk, nem érdemes túlságosan a jövőn gondolkodni.

Egyértelműen NEM!"

És kik csinálják? A zsidók? Akkor miért nem teszel ellene?

"Rajtunk kívül más országokban is ez megy, vagy ez csupán a mi specialitásunk?"- vannak azért ott is problémák, de nem nagyítják annyira fel, mint mi. Először én is azt hittem, hogy közhely, de később bebizonyosodott, hogy igaz, amit mondanak: a magyar egy "sopánkodó" fajta. A rossz dolgokat eltúlozza, a jó dolgokat pedig észre sem veszi.

Ezért hoztam fel példaként az előző hozzászólásomban Amerikát. Magyarországon mindenki azt hiszi, hogy az USA romokban, az emberek szegények, tombol a depresszió. Már olyan emberrel is találkoztam, aki nem értette, hogy az amerikaiak miért nem költöznek Angliába, Ausztráliába, ha otthon olyan nagy szegénységben élnek. Ugyanez tőlünk nyugatra. Van pár Németországban és Svédországban élő magyar barátom, akik Magyarországon poénból már úgy köszöntik a régi ismerősöket, hogy "nem, az arabok még mindig nem raboltak ki". Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár.

ma 17:51- ezek a sorokat akár én is írhattam volna. Pontosan ugyanebben a helyzetben voltam. 2006-ban, mikor ez az egész "hisztéria" kezdődött még voltam annyira fiatal, hogy befolyásolhassanak(ráadásul az én apám kádárista, hitlerista, ami egy huncut keverék). Én is erősen rasszista voltam, antiszemita, mindenféle illuminátus-f*szságot elhittem. Aztán "idősebb" lettem, rájöttem, hogy miközben a tévében, filmekben a szabadkőműves/cionista propagandát kerestem, valójában én dőltem be egy még nyilvánvalóbb propagandának.

Azt én is észrevettem, hogy egyre több ember kérdőjelezi meg ezeket a hülyeségeket. Ha most a gyik.hu-t hozom fel példaként, akkor pl. 2009-ben a válaszok 90-95%-a jobbos volt, most már sokat mondok, hogy csak 60%. Leginkább a választások óta tértek észhez az emberek.

'és nem a szülőnek lesz jogy ahhoz, hogy ordítozzon és pofonvágja a gyerekét, hanem a gyereknek lesz joga a normális családi környezethez.'

Tudod éppen ez a baj, hogy a szülők sz*rnak a gyerekeikre. Elengedik őket bulizni, inni, nagy részük már kipróbált valamilyen kábítószert. Be kell valljam, szégyellem azt, amit a mai korombeliek művelnek. És miért? Mert kiskorában kinyalták a s*ggét és mindent megkapott, hogy befogja a száját, ahelyett, hogy kapott volna két k*rva nagy pofont és akkor megtanul viselkedni. Az én szüleim is üvöltöznek, megvertek, mégis köszönöm nekik. Mert tudom, hogy én viselkedtem rosszul, joggal kaptam, és tisztességes, becsületes embert (ha koromra tekintettel lehet ezt még mondani) faragtak belőlem. Előttem az élet, megtanultam megdolgozni azért amit akarok, és a legjobb úton haladok egy jó érettségi felé. Úgy érzem van esélyem, hogy az életben lehessen jó állásom, szép házam, rendes autóm és szerető családom akiknek biztosítani tudom a jólétet. És mindezt azért köszönhetem, mert annak idején megneveltek és nem hagyták, hogy elkallódjak (félre értés ne essék, nem volt vasszigor, csak éreztették velem, hogy hol a határ).

És bizony én is ezt fogom tenni a gyerekeimmel...

De amúgy a többi állításoddal tökéletesen egyetértek, habár én a himnuszt nem változtatnám meg, jó az ahogy van, egyike a világ legszebbjeinek...

"ahelyett, hogy kapott volna két k*rva nagy pofont"

Az ezt és hasonló baromságokat terjesztgető embereket kellene búsba kötni és jól összeverni baseball ütővel. És közbe káromkodni mint az állat. Aztán megértik az ilyenek, mit érez a gyerek közben, nem a pofonnal jönnek. Semmire sem jó, csak a saját feszültségedet vezeted le, meg a gyerek is erőszakkal akarja megoldani minden problémáját. Rosszabb esetben meg félni fog minden érintéstől.