Olvasta valaki is az alkotmányt?

Nem kell feltétlenül ahhoz az alkotmányt elolvasni, pontjait tudni, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az nem jó.

A törvények, amelyeket megalkotnak, alapelveken és a társadalom hosszú ideje alatt kialakult erkölcsein, közakaratán, bevált joggyakorlatán kellene, hogy nyugodjanak. Ez volna az alkotmány. (Most ne beszéljünk az alkotmányban rögzített nemzeti jelképekről!)Mint sokak elismerik, a kérdező is talán, Magyarország helyzete katasztrofális vagy legalábbis rémesen működik. Ennek okai között fő helyen szerepel a törvénykezés, végrehajtás, igazságszolgáltatás, hatalommegosztás stb. félresiklottsága. Ez annak tudható be, hogy az 1949-ben parancsuralmi rendszerben megalkotott alkotmány idő közbeni módosításai dacára nem fejezi ki vagy több helyen sérti az állampolgárok érdekeit, illetve az összérdeket, nemzeti érdeket, igazságérzetet. Ezt viszont közvetlenül vagy közvetve mindenki érzi a saját bőrén az alkotmány pontjai tanulmányozása nélkül is.

Tehát a feltett kérdés nem annyira jelentős, fontos kérdés, ami tapaszt kellene, hogy tegyen sok ember szájára.

"több helyen sérti az állampolgárok érdekeit"

pl? hol? idézz!

Szerinted a Te érdeked az, hogy az általad megválasztott országgyűlés vagy önkormányzati képviselő mandátuma ún. szabad mandátumú ?

Ld. mit jelent ez: idézek egy levélváltásból.

"Még egy érv a történelmi alkotmány helyre állításáért.

Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik Rákfenéjét! Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét:

T. Köztársasági Elnöki Hivatal!

Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és Önkormányzati képviselőket ugyanazon a demokratikus módon nem lehet visszahívni! Amennyiben igaz, ez az állítás szeretném tudni a pontos okát!

Köszönettel: László Ágnes

Ez után kissé már váratlanul a következő levelet kaptam:

Ügyfélkapu ugyfelkapu@keh.hu

Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM

Tisztelt Hölgyem!

Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom:

Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította:

„A képviseletnek – a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából – történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. […]

Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség.”

A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg.

Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.

Üdvözlettel:

Sonnevend Pál Dr.

főosztályvezető"

Én nem olvastam pl az alkotmányt, lehet tényleg elavult és újra kéne írni, de szerintem nem most, amikor kétharmados többségben van egy párt, mivel az ő érdekei alapján fogják megírni, ugyebár küldenek nekünk kérdőívet majd, hogy ezzel és ezzel egyetértünk, de ez annyira látszólagos, és majd persze mondhatják, hogy mi a néppel együtt írtuk az új alkotmányt.

Igazából minél többet olvasom a gyik-on a politika rovat-ot és olvasom a híreket, annál nagyobb hányingerem van a politikától és a megvezethető, egyszerű emberekből is.

"Én nem olvastam pl az alkotmányt, lehet tényleg elavult és újra kéne írni, de szerintem nem most, amikor kétharmados többségben van egy párt"

Mivel csak 2/3-dal lehet átírni, ezért csak akkor lehet átírni, ha valakinek 2/3-os többsége van, Einstein.

"ugyebár küldenek nekünk kérdőívet majd, hogy ezzel és ezzel egyetértünk, de ez annyira látszólagos"

Miért is látszólagos? Mert ha a fidesz csinálja, akkor csakis rossz lehet? :))))

Amúgy közben az eszembe jutott, hogy van pár dolog az alkotmányban, ami változtatásra szorul. Az egyik ilyen, hogy választási ciklus közben lényegében nem lehet megbuktatni egy kormányt vagy feloszlatni a parlamentet, a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének köszönhetően.

A cél az volt, hogy ne legyenek instabilak a kormányok, mint Olaszországban. Az eredmény viszont az lett, hogy az országnak nem sikerült korábban megszabadulnia Gyurcsánytól. Rugalmasabb bizalmatlansági szabályok kellenének, amivel egy Gyurcsányhoz hasonló újabb katasztrófát meg lehetne előzni.

A válasz írója 53%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 05:46

kihagytad azt a részt, a kétharmados résznél, hogy ilyenkor azért nem jó, mert akkor annak a pártnak az érdekeit fogja leginkább képviselni az új alkotmány.

Nem azt mondom, hogy rossz, persze kérdezzenek meg bennünket is, de nem hiszem, hogy változtatnának azokon a pontokon, amiket már eldöntöttek, hogy most éppen ezzel egyetértünk vagy nem. Ez csak színjáték.

És attól, mert éppen nem szimpatizálok Orbánnal, remélem jó programokat fognak hozni a csomagjukban, de majd 11kor kiderül :)

Ha végiggondoljuk, az alkotmányozást nem szabad mandátumú (értsd: megválasztása után lesz@rhatja minden következmény nélkül az őt megválasztókat....) pártpolitikusoknak kellene megengednünk, hanem az e célból összehívott alkotmányozó nemzetgyűlésnek. Itt a társadalomnak sokkal de sokkal szélesebb rétege lenne képviseltetve.

Hozzáteszem még: az "alkotmányozó nemzetgyűlés" fogalmát a magyar közjog nem ismeri, mert ez ún. alkotmánylevél létrehozását feltételezi. (ld. a franciáknál) A magyaroknál ez másképp volt.. így inkább alkotmány-helyreállító nemzetgyűlésnek vagy gyűlésnek kéne nevezni, ha ragaszkodnánk a hagyományainkhoz.