Mi lehet az oka, hogy a Magyarság tudatban kiveszőben van az irredentizmus?

Megillették, decsak a nemzetállamok kialakulása előtti, latin hivatalos nyelvű középkori feudális országot. Amikor a nemzetté válás megindult, akkor kellett volna meglátni, hogy az ország a nemzetiségek közös országa. A magyar nyelv államnyelvé tételele hibás lépés volt, tulajdonképp a latin nyelv megtartása jobb lett volna, de ennek iscsak úgy lett volna értelme, ha az összes nyelvet egyszerre fejleszteni, gondozni kezdik, mint valami gigantikus 12-nyelvű svájcban, és ebből a magyar csak az egyik. A másik gond a hatalmas szegénység volt. A jobbágyfelszabadítás ugyan előremutató gondolat volt, de a szabdságharc bukásakor ezt az abszolutista csázári kormányzat átírta egy a jobbágyságot jobban kifosztó fajta jobbágyfelszabadítássá. A kiegyezés utáni Monarchia egyéb téren is meglehetősen elhanyagolta a szegénység kérdését.

Alapvetően én el tudnék képzeelni egy formálisan semleges nyelvű (mondjuk latin), a valóságban meg 12 nyelvű Monarchiát, és valamiféle agrárszocialista, vagy akár az akkori idők szerinti kommunisztikusabb, szegénység nélküli országot is, ahol minden nyelv egyformán fejlődik. Ebből az értelembe persze Trianon valóban gyomorforgató: az igazságtalanságok maradtak, csak fordított irányból, a szegénység maradt, az urak maradtak, a szegények meg még szegényebbek lettek.

(FOLYTATÁS): 1988-ban voltak még elképzelések valamiféle egyszerűsített, természetebb fajta kommunizmusra, amit a magyarság, cigányság, is középeurópai népek tudatára, általában itt a helyi középeurópai környzetre igazítanak, és elhagyják belőle a felesleges, despotikusabb sallangokat.

Sajnos ebből semmi se lett, pedig én ebben bíztam. Az első, egyben vegleges csalódásom az volt, mikor láttam, hogy 90 körül lényegében a legsebezhetőbb rétegeket eleve feláldozzák, beáldozzák: ekkoriban 1990 körül lökték utcára azt a réteget, akikből a későbbi és mai hajléktlalanok lettek. Hagyták tönkremenni, mélynyomorra jutni a cigányság legértékesebb rétegeit is, köztük a nyelvet, hagyományokat, népmesekincset még ismerő archaikusabb cigány rétegeket is.

Az országos hangulat is rossz maradt, sőt, még rosszabb lett (a 80-as években még volt egyfajta keserédes optimizmus, közösségitudat, de 90-ben ezt felváltotta egy nagyon keserves fajta mélyszegénység, amely közvetve azokra a rétegekre is rányomta a bélyegét, akiket közvetlenül nem érintett).

Egyszóval véglegesen kettészakadt a magyar társadalom. Az ekkor kialakuló tömeges fásultság, csalódás ágyazott meg végső fokon a mai rezsimnek is, de még fontosabb, hogy ebben a légkörben már nagyon nehézzé vált bármiféle előre vivő dolog megfogalmazása,vagy múltbeli hagyományaink haladó szellemű megőrzése.

14#

Az új Monarchiás 1000 nyelvű cigósimogató baromságaid legalább annyira nevetségesek, mint ha a teljes magyar revízión gondolkodnál. Engedd el mert ezek az elképzeléseid nagyon ellenszenvesek és cikinek mondanám még elmesélni is, úgy sz r ahogy leírtad

Azért van kiveszőben, mert maga a magyarságfogalom is töredékes, csorbult állapotban van csak már meg.

A magyarság hagyományainak teljes megértéséhez több szeletet kell átlátni:

- távoli nyelvrokonaink ismerete

- a népvándorlás kora alatt velünk szorosabb kapcsolatban élt népek, elsősorban szibéria törökségi kisnépeinek ismerete

- saját nyelvjárásaink, néprajzunk ismerete, belértve a határon túli magyarokat is, sőt még annyira nyelvileg távol eső nyelvjásokat mint a csángó

- nemzetiségeink ismerete, beleértve a cigányokat, beásokat (saját belső értékeink jogán is, de azért is, mert határon túl sok helyen ők tartják fenn a mi nyelvünket is)

- a velük sorstárs népek ismerete, akár távoli harmadik világbeli országokban is, akik szegénységgel, vagy a klimaváltozás hatásaival, elsivatagosodással, erdőirtással, szennyezett környezettel küszködnek, néha részben távolról a mi történelmi problémáinkhoz hasonló módon

Ezek közül az aspektusok közül a mai hivatalos nemzetállami magyarságpolitika egyet sem ragad meg, sőt, még oat rontott is a dolgokon, ezért a hagyományőrzést sem tudja olyan formában megfogni, hogy az a jövőre nézve is haladó formában tudjon megmutatkozni, és hogy ezáltal az Unió ,,posztmodernista'' politikájához szervesen illeszkedjék. Sőt, a migráns- és szegényellenes, külpolitikailag meg unió- és ukránellenes NER-es politika sok lehetséges szövetségest riasztott el.

Elsősorban szakmai hírnevünket kellene helyreállitani (klimaváltozás, harmadik vilég szegénysége, ökológiai témák), persze ehhez kell a demokratikus közélet helyreállítása is, emellett meg nagyon fontos a hazánkban folyó elszegényedés, mélyszegénység, környezetrombolás megállítása is. A többit már fokozatosan föl lehetne fűzni erre a szálra. Elvileg a beás kulturkör védelme terén és a természetvédelem terén a románokkal közös érdekeink is vannak. A határon túli magyarság megóvása ezekből már szervesen folytatható lenne. Sajnos a NER nagyon rosszul gazdálkodott a hitelességi tőkénkkel.

A leghosszabb távú cél természetesen a klimaválság és a harmadik világbeli elszegényedés válsága utáni, megjavított, harmonikusabb fajta világra való felkészülés lenne.

"miközben az őseink nem így gondolták, hiszen még volt is rá példa, hogy Erdélyt visszafoglaltuk."

Az őseink nem jogi alapon döntöttek, hanem érzés alapon, pl. nem jogi alapon fogsz ebédelni, hanem éhséget fogsz érezni és ezért eszel. Kb. így képzeld el.

Afrika néprajzi térképe, összevetésben a politikai, államisági htárokkal:

[link]

Afrika háborúi is sokban arra vezethetők vissza, hogy Afrikának is lényegében egyfajta ,,Trianon''-ja volt,sőt, ahogy a térkép mutatja, elég durva mértékben.

Alapvetően a nemzetállam szerintem nem is működik ilyesféle helyeken, helyett valamiféle természetesebb, kevésbé hierarchikus, hálózatszerű szerveződési forma számára kínálja inkább magát a helyzet.

Én egyes közösségi, kisközösségi kísérletekben látom az előrelépés lehetőségét.

[link]

Az ,,afrikai szocializmus'' kísérlete a maga eredeti megfogalmazásának idején nem sikerült teljesen az elvárásoknak megfelelően, szerintem lényegében ötlettelenségbe fulladhatott, de maga az alapgondolat esetleg működhet ma a mai ismereteinkkel, amit ma az ember és a természet kapcsolatáról tudunk. Ma olyasfajta ,,harmadikutas'' kísérleti, kisebb léptékű tervek vannak, hogy Afrika, Délamerika, Dél-kelet Ázsia egy-egy válságosabb, szegényebb vidékén tudósok és helyi lakosok együttműködésével építenek fel olyan kis helyi közösségeket, amelyek jól fel tudják használni helyi természeti adottságaikat, a helyi környezet szétbarmolódását leállítani, új munkaheyeket teremteni, a helyi közösséget és hagyományokat megerősíteni.

Elivleg nálunk is működhetne hasonló. Sőt azthiszem vannak is hasonlók néhány magyar meg erdélyi szegényebb övezetben, főleg cigányok között. Ez a magyarságtudat valamiféle kitágítását jelentené, de megoldást adhatna a Kárpát-medencét is sújtó szegénység- éghaljat- és közéleti válságra, és talán az emberek rossz közérzetére is.