A határon túli magyarok választójogát a pártok többsége támogatja és az emberek többsége nem?
Akárhogy nézzük a DK-n kívüli ellenzék is egyetért vele, még emlékszem a Momentum is kifejezetten támogatásról biztosított, de ha megfigyeljük Magyar Péter sem támadja soha ezt a kérdést. Mármint technikai részletekben lehet vita és az is tény, hogy a kivándorolt magyarokat, akik innen mentek el diszkriminálják, ha nem engedik levélben szavazni, de magát a tényt, hogy a határon túliaknak van választójoga nem kérdőjelezik meg.
Ehhez képest az egyszerű emberek körében mai napig nem támogatott, szerintem még a fideszes szavazók között sem. Ismételik persze ezeket, "nem itt adóznak" mantrákat, de a nagypolitika úgy tűnik már túllépett ezen és igazából demokráciában szerzett jogot elvenni nem igazán szokás. Mondjuk az tényleg érdekes helyzet lenne, ha kialakítanának választókerületeket határon túl és mondjuk az lenne a mérleg nyelve egy parlamenti választáson. De az az igazság más országokban is van ilyen rendszer, hogy a diaszpórában élőknek vannak külön választókerületek, nem lenne annyira kivételes.
válasza:"Amúgy annyira magyarok, hogy a magyar útlevéllel mennek külföldre."
1. A honosítás nem arról szól, hogy Magyarországra költözzenek a határon túli magyarok. A határon túli magyarság magyar volt és maradt 100 éven át, állampolgársági papírok nélkül is!
2. A magyarországiak is százezrével mennek Nyugatra a magyar útlevelükkel...
3. A honosítás lehetősége a magyar állam történelmi jóvátétele azok leszármazottainak, akik MAGYAR NEMZETISÉGŰ ÁLLAMPOLGÁROK VOLTAK, de egyoldalúan és a mai jogértelmezés szerint JOGTALANUL egyszerűen MEGFOSZTOTTÁK őket a magyar állampolgárságuktól!
4. Az állampolgárság önmagában nem föltétlenül társul automatikus szavazati joggal, pláne a levélszavazás jogával. A szavazati jogot lehetett volna bejegyzett lakcímhez, magyarországi letelepedéshez kötni nyugodtan - csak a Fidesznek ez nem volt érdeke, inkább szavazatmaximalizálásra próbálta felhasználni a helyzetet.
5. Az állampolgárság és a szavazati jog kérdését külön kell választani. Két külön törvény is rendelkezik róla:
- A honosítási törvényt még 2010-ben fogadták el és az összes ellenzéki párt is megszavazta (344 igen, 3 nem és 5 tartózkodás volt összesen!).
Ez a 2010. évi XLIV. törvény.
- A választójogot a sok sebből vérző 2011. évi CCIII. törvény által adta meg a Fidesz a határon túiaknak. Ugyanez a törvény vezette be a világon egyedülálló győzteskompenzációt, az egyfordulós rendszert, a Fidesznek kedvező módon átszabott választási körzeteket - és tette Európa egyik legtorzabb, legaránytalanabb választási rendszerévé a magyart, az alkotmányozás szempontjából. Ezzel próbálták meg korlátozni is a választójogot, előzetes regisztrációhoz kötve azt, de az Alkotmánybíróság ezt a részét elkaszálta a törvénynek (ezért csonkította meg a Fidesz az Alkotmánybíróság jogköreit, büntetésként).
Tehát: az állampolgárságról 2010-ben született törvényt össznemzeti KONSZENZUS övezte, az ellenzék is megszavazta!
A választójog kiterjesztéséről egy évvel később, 2011-ben született törvényt a Fidesz egyoldalúan hozta meg, a teljes ellenzék ellene szavazott és mind a mai napig hazai és nemzetközi kritikák tárgya!
Nem kell a fürdővízzel mindig a gyereket is kiloccsintani az ablakon: a honosítási törvény egy jó lépés volt - a szavazati jog automatikus megadása viszont ROSSZ.
A világ nem fekete-fehér, tanuljunk meg disztingválni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!